Addig dobálóztak a kínai kibocsátás számaival, amíg kiderült, hogy fabatkát sem érnek az adatok. Na de mostmár más a helyzet, Kína kezében a kulcs a végső győzelemhez. Vadul dobálóznak az országok a célszámokkal, azaz hogy mekkora kibocsátáscsökkentést akarnak elérni az évvégi párizsi klímakonferencia utáni években, illetve mit értek el eddig. Kína került a középpontba, miután kiderült, hogy 2000-2013 között a jelzettnél valójában 14 százalékkal kevesebb széndioxidott pöfögött a levegőbe, mint amit eddig kutatók állítottak - írja a CNN. A Nature folyóiratban megjelent cikk szerint ez 2,9 gigatonnával kevesebb károsanyagot jelent. Sajnos egy másik adatot is elszúrtak: Kína energiaéhsége 10 százalékkal gyorsabban nőtt 2000-2012 között, mint azt gondolták. Ez azért fontos, mert Kína úttörő vállalásokat tett Párizs előtt (amivel akár a másik nagy kibocsátó Egyesült Államokat is ösztönözhetné), viszont így nehezebb lesz a 2030-as célszámokat tartania. A CNN megjegyzi az új, a Kelet-angliai Egyetemen végzett kutatások azért hoztak ki Kína esetében más számokat, mert a kutatók végre nemcsak az eltüzelt anyagok mennyiségét, hanem minőségét is számba vették. Kína ugyanis zömmel barnakőszénnel fűt, aminek kisebb a hőértéke és széntartalma, így egy fokkal kevésbé szennyez. A kutatók abban megegyeznek, hogy a fejlődő országok esetén a kibocsátási adatokat nem egyszerű ellenőrizni, Kínában pl. a Magyarország méretű tartományok és a központi kormány adatai sem szoktak mindig egyezni. Szerintük minél pontosabb adataink lesznek, annál jobban tudjuk majd finomhangolni a klímaváltozás elleni küzdelmet. Mindenesetre ha Kína tudja tartani az erőltetett ütemű zöldülést - ami a szmogban fuldokló lakosság miatt is fontos -, van esély a globális felmelegedés ellen.
