Nagyvilág Kína nem engedi, hogy kritizálják az Nobel-békedíjas aktivista halála miatt

Kína felszólított minden országot, hogy ne avatkozzon a belügyeibe a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po halálának ürügyén.


A kínai külügyminisztérium honlapján jelent meg a felszólítás, ami mindenkit érint, aki kritikával élne a csütörtökön meghalt Nobel-békedíjas ellenzéki aktivista, Liu Hsziao-po halálának ügyében. A külügyminisztérium szóvivője pénteken megjelent közleményében óva intett attól, hogy bizonyos külföldi hivatalos személyek „nem helyénvaló” nyilatkozatokat engedjenek meg maguknak a rákbetegségben elhunyt ellenzéki aktivista haláláról.

„Kína olyan ország, ahol a törvény uralkodik.

Liu Hsziao-po ügyének kezelése Kína belügye,

ezért más országoknak nem szabad helytelen kommentárokat közölniük ebben az ügyben” - áll a közleményben. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy Liu Hsziao-pót a kínai törvények megsértése miatt ítélték el, és amikor diagnosztizálták nála a májrákot, Kína illetékes szervei és egészségügyi intézményei mindent megtettek a kezeléséért, mégpedig az emberiesség szempontjainak és a törvényeknek figyelembe vételével.



Korábbi, dátumozatlan felvétel Liu Hsziao-póról - a Nobel-békedíjas aktivista 61 évesen halt meg

Forrás: EPA/Liu Hszia

Liu Hsziao-po ellenzéki tevékenységét a kommunista Kínában ellenforradalmi tevékenységnek, rendszerellenes felforgatásnak tekintették, és emiatt többször is börtönbe került. Legutóbb 2009-ben ítélték 11 év börtönre a Charta 08 című kiáltvány miatt, melyben másokkal együtt politikai változást, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését sürgette Kínában. Csak súlyos betegsége miatt hagyhatta el a börtönt június végén.

A Nobel-békedíj odaítéléséről döntő norvég bizottság vezetője kijelentette, hogy felelősség terheli a kínai kormányt Liu Hsziao-po haláláért. Emellett számos ország vezető személyiségei

tisztelegtek a csütörtökön meghalt kínai ellenzéki emléke előtt.

Angela Merkel német kancellár például bátor polgárjogi harcosnak nevezte a Nobel-békedíjast, Sigmar Gabriel német külügyminiszter szerint pedig Kínának világos választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy vajon lehetett-e volna korábban diagnosztizálni Liu rákos megbetegedését. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azt is felhozta megemlékezésében, hogy Franciaország korábban számos alkalommal követelte Liu szabadon bocsátását. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint az aktivista az emberiség jobbá tételéért áldozta az életét.


Liu Hsziao-po

Liu Hsziao-po irodalom professzorként dolgozott. Ösztöndíjas tudósként oslói, hawaii és New York-i egyetemeken is dolgozott, majd 1989-ben épp a diáklázadás kirobbanásakor tért vissza Pekingbe, és a mozgalom egyik vezéralakjává vált. A tüntetés elfojtását követően 20 hónapot töltött börtönben.
Egy 1996-ban kiadott - a szabad vallásgyakorlást, a sajtó- és szólásszabadságot, valamint a politikai pártok alapításának és a tüntetések szervezésének szabadságát követelő - közlemény miatt
három évet töltött kényszermunkatáborban.
2003 és 2007 között a véleménynyilvánítás szabadságáért harcoló, s elsősorban írókat és költőket tömörítő PEN Club kínai szervezetének elnöke volt.

Az ellenzéki aktivista ez idő alatt számos esszét írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról. 2009-ben "államellenes felforgatás" vádjával ítélték tizenegy év börtönre.


A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet szerint Liu halála egyértelműen megmutatja, hogy

a kínai kormány milyen kegyetlenül bánik el

az emberi jogok és a demokrácia békés szószólóival. Sophie Richardson, a HRW Kínával foglalkozó részlegének igazgatója sérelmezte, hogy a hatóságok a súlyos betegsége ellenére sem engedték Liunak, hogy szabadon döntsön saját gyógykezeléséről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...