Nagyvilág Közelgő német választások: negatív jövőkép és nyugtalanság a jellemző

Pesszimisták a németek a jövőt illetően. Miközben a gazdaság pörög, az államháztartási többlet 2016-ban elérte a 19 milliárd eurót, a foglalkoztatottság pedig rekordszintre emelkedett, a migrációs válság és a terrorfenyegetettség miatt veszélyben érzik magukat a német választók – ez derül ki a Project 28 felmérésből.


A Századvég Alapítvány 2017 tavaszán felmérést végzett az Európai Unió megítéléséről a tagállamok felnőtt korú lakosainak körében. A Project 28 nevet viselő közvélemény-kutatás keretében tagállamonként ezer embert választottak ki véletlenszerűen. A kutatás többek között olyan témákat érint, mint az uniós polgárok jövőképe, a migrációs válság kezelése, valamint a terrorfenyegetettség.

Negatív a németek jövőképe


A felmérés eredményei alapján általánosságban elmondható, hogy a németek az uniós átlagnál negatívabban tekintenek a jövőbe, közel kétharmaduk elégedetlen a dolgok menetével: a megkérdezettek 39 százaléka gondolja úgy, hogy Németországban összességében inkább rossz irányba mennek a dolgok, míg 27 százalékuk szerint határozottan rossz irányba.


Forrás: Századvég

Hosszú távú, ragadós pesszimizmusra utalnak a közvélemény-kutatás következő generációk életkörülményeit vizsgáló kérdésére adott válaszok is. A német válaszadók drámaian kis része, csupán nyolc százaléka gondolja úgy, hogy gyermekei, illetve a következő generációk jobban fognak élni, mint ő ma. Ezzel az eredménnyel Németország jóval a 15%-os, tehát szintén alacsony EU-s átlagszint alatt zárt.


Forrás: Századvég

Fontos kiemelni, hogy alapvetően ez a trend jellemzi a többi, évszázados tőke- és jövedelem-felhalmozáson és több évtizedes integrációs tapasztalaton túl lévő nyugat-európai országot is. Ezzel ellentétben a később csatlakozott tagállamok továbbra is sokkal optimistábbak. A felmérés eredményei tehát megkérdőjelezik a nyugati országok lakosságának jóléti társadalomba és az országaik hosszú távú prosperitásába vetett hitét, melynek pedig, a szemünk láttára rekordsebességgel változó világban, kiemelkedően fontos stabilizáló szerepet kellene játszania.

A szeptemberi német parlamenti választások előrejelzései ugyanakkor azt mutatják, hogy a negatív jövőkép ellenére a kormányfőt adó kereszténydemokraták legfontosabb riválisa, a szintén kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) nem képes magához csábítani az elégedetleneket. Annak ellenére sem, hogy a Project 28 felmérés szerint a németek 52 százaléka nagyon aggasztónak, 35 százaléka pedig inkább aggasztónak tekinti az országban meglévő jövedelmi egyenlőtlenségeket. Véleményformáló közgazdászok szerint pedig hiába teljesít jól a német gazdaság, ha az államháztartási többletet nem adócsökkentésre, családtámogatásra fordítják. Ezek hiányában a német polgárok nem érzik úgy, hogy túl sokat profitálnának a kedvező makrogazdasági adatokból.


Forrás: Századvég
Veszélyben Németország biztonsága és kultúrája?


Nem véletlen tehát az sem, hogy Angela Merkel és Martin Schulz múlt heti TV-vitája jelentős részben a menekültügyről és a bevándorlásról szólt annak ellenére, hogy a választási kampányban a két nagypárt némiképp összejátszva gyakorlatilag tabuként kezeli a témát. A vita műsorvezetői ráéreztek a kérdés fontosságára, és a problémát többek között gazdaság-, szociál-, társadalom- és biztonságpolitikai szemszögből feszegették. A Századvég Alapítvány felmérése alapján ugyanis Németországban a megkérdezettek 57 százaléka nagyon aggasztónak, további egynegyedük pedig „csak" aggasztónak tartja az illegális bevándorlást, ami magasabb az uniós átlagnál (50% és 31%).



Ezek után nem meglepő, hogy a válaszadók közel kétharmada szerint a bevándorlási hullám növelheti a bűncselekmények számát Németországban, ennél is többen, 70 százalék pedig egyenesen azt gondolja, hogy a terrorizmus veszélyét is növeli a törvénytelen migráció.



Ennek oka a berlini terrortámadásban, valamint az egyéb, migrációs háttérrel rendelkező emberek által elkövetett bűncselekményekben keresendő. Annak ellenére, hogy a német kancellár szerint Európában nem kell félelemben élni, a németek 54 százaléka nagyon valószínűnek, 41 százaléka pedig valószínűnek tartja, hogy egy, a párizsihoz, a brüsszelihez vagy a berlinihez hasonló terrortámadásra a jövőben is sor kerül. A két értéket összeadva a kérdést tekintve egész Európában a németek tartanak leginkább a terrorizmustól, biztonságérzetük tehát nem tükrözi az optimista politikusi értékeléseket.



Az Uniót sem dicsérik a német választók: éppen háromnegyedük gondolja úgy, hogy az Európai Unió gyengén kezeli a migrációs válságot; 73 százalékuk pedig egyetért az állítással, miszerint az Uniónak hatékonyabban kellene védenie az európai határokat.



A biztonságérzet mellett a felmérés a migrációval kapcsolatban kitér a kultúra és az identitás kérdésére is. A németek 68 százaléka szerint a bevándorlás megengedése megváltoztatná az ország kultúráját, identitását, ez az érték jóval az 59 százalékos uniós átlag felett áll. A felmérés ezen pontja azért érdekes, mert a kereszténydemokrata német szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maizière 2017 tavaszán egy esetleges német irányadó kultúra (Leitkultur) meghatározásáról nyilatkozott, mely a közvéleményben nagy port kavart. De Maizière akkor tíz pontban vázolta fel elképzeléseit arról, hogy milyen írott és íratlan jogi és társadalmi szabályokhoz, szokásokhoz kellene tartania magát annak, aki az országban kíván élni, továbbá kifejtette, mit is foglal magában szerinte a német kultúra.

Később a török származású, szociáldemokrata parlamenti képviselő, Aydan Özoguz – aki egyben a német kormány integrációért felelős biztosa is – rövid esszét jelentetett meg a Tagesspiegelben. Írásában úgy nyilatkozott, hogy „a nyelven túl specifikus német kultúra nem észlelhető". Véleménye szerint Németország sokszínű ország, akkor is, ha ez egyeseknek nehezen felfogható. Az irányadó kultúra pedig ahelyett, hogy közösséget építene, kirekeszt - éppen ezért nincs rá szükség. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a német társadalom mást gondol. Egy májusban készített német közvélemény-kutatás szerint ugyanis a megkérdezettek 85 százaléka szükségesnek tartja, hogy azok a bevándorlók, akik tartósan Németországban szeretnének maradni, alkalmazkodjanak az irányadó kultúrához, amely többet jelent az alkotmánynál és a nyelvnél: a németországi együttélés értékeit és alapelveit foglalja magában.



A fentiekkel együtt szinte biztos, hogy Angela Merkel megőrzi kancellári székét, pártja, a CDU/CSU szövetség pedig a legnagyobb erő marad a Bundestagban. Mint láttuk, a választói elégedetlenség nem talál képviseletet a hagyományos váltópárt SPD-ben és Martin Schulz kancellárjelöltben. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a 2013-ban alapított, alapvetően eurorealista és migrációszkeptikus Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland - AfD) párt a jelenlegi felmérések alapján biztosan bejut a szövetségi parlamentbe. Az AfD támogatottsága az őt övező teljes politikai és médiabojkott ellenére is a Baloldali Párttal (Die Linke), a Zöldekkel (Grüne) valamint a Szabaddemokrata Párttal (FDP) gyakorlatilag egy szinten, a 8-10 százalékos tartományban mozog, a párt tehát a bronzéremért hajrázik a pártversenyben.

Felmérésünk tanúsága szerint a német társadalom kibillent megszokott, polgári komfortérzetéből: migráció, bűnözés, terrorizmus (rém)képei gyötrik, társadalmi egyenlőtlenségek, igazságtalanságok bosszantják. A német politikai kultúrában és politikai szocializációban, valamint az ebből is fakadó gazdasági- és médiaviszonyokban ugyanakkor szinte kódolva van, hogy a választást követően a magukat mérsékeltnek valló, a hagyományos európai pártcsaládokhoz tartozó pártok valamilyen összetételű koalíciója vezeti tovább az országot. Azt is látjuk, hogy a következő kancellárt minden bizonnyal Angela Merkelnek hívják majd. A fent vázolt szorongás és frusztráció ugyan a Mutti újraválasztásával sem oldódik meg egycsapásra - de abban az esetben, ha az elégedetlenek erősebb parlamenti hangot szereznek maguknak, az évtizedes nagykoalíciónak pedig végre vége szakad, a német társadalom erősebb, a német politika pedig cselekvőképesebb lesz.

Osztrovszky Edina, nemzetközi elemző, Századvég Alapítvány
Szabó Dávid József, külügyi igazgató, Századvég Alapítvány

Let's block ads! (Why?)

Forrás...