Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere egy módosítási előterjesztést nyújtott be a kerettantervhez, aminek értelmében a labdarúgás bekerülne az általános és középiskolai tantervbe mint kötelező tananyag. Az Origo szúrta ki a Kormány.hu-n a „Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról rendelkező előterjesztés tervezete” nevű dokumentumot, amely ugyan egyelőre még csak tervezet, de ismerve a magyar kormány labdarúgáshoz fűződő viszonyát, valamint látva az előterjesztés részletességét, semmi kétség, hogy komoly a szándék a labdarúgás oktatásának kerettantervbe ültetésével kapcsolatban. Az iskolai labdarúgás kerettantervére vonatkozó előterjesztés egyből az első mondatában leszögezi, hogy fiúkra és lányokra egyaránt kötelezővé tenné a futballoktatást, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve. A célok és feladatok felsorolásában olyan megállapítások találhatók 6-7 éves gyerekekkel kapcsolatban – például „A legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával” –, amelyekről nem tudjuk, mi alapján hivatkozik rájuk a kormány. Nem baj, hogy a térdükig ér a labda Az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, hogy a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek. A hétéves kislányok például kénytelenek lesznek elsajátítani a „védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre, valamint labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés” rejtelmeit, de ezenkívül is számtalan olyan taktikai elemet sorol fel a tervezet, ami a felnőtt válogatottunknak is komoly gondot okoz. Fontos az utánpótlás Forrás: MTI/Beliczay László A két évfolyamos ciklusokra bontott fejlesztési szakaszok mindegyikénél meghatározták a várható eredményeket, ami például az első két évfolyam végén azt követeli a gyerekektől, hogy technikai és taktikai szempontból képesek legyenek olyan feladatokra, mint például „a lábfej különböző részeivel történő labdakezelés” és a "labdavesztés utáni rendezett visszatámadás". Pénzbe sem kerül A tervezet értelmében az iskoláskorú magyar népesség egészen 18 éves koráig tanulná a labdarúgást, de a beadványtervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap [pdf] szerint bár mindez 400 000 gyereket és 8000 pedagógust érint, „költségvetési egyenlegrontó hatása nincs”. Más szóval Sipos Imre közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint nem kerül pénzbe sem az ehhez nyilvánvalóan hiányzó pedagógusok képzése, sem a szintén nyilvánvalóan hiányzó infrastruktúra kialakítása, sem az egész tervezet eszközigénye. A mindennapos testnevelésórához sincs elég tornaterem Forrás: MTI/Czika László A feladathoz elengedhetetlen felkészült szakemberek, infrastruktúra, eszközrendszer, illetve a társadalmi támogatottság hiánya mellett felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz a más sportokhoz vonzódó, azokban tehetséges fiatalokkal, akiknek az izomzatát, a fizikumát és a készségeit nem az általuk önként választott sportág irányába fejlesztik, hanem rájuk erőltetik a labdarúgást. http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20151107-oktatasi-torveny-nemzeti-kerettanterv-emmi-balogh-zoltan.html
