Hashim Thaci koszovói elnöknek van egy úgynevezett B terve arra az esetre, ha a szerb kisebbség tiltakozása miatt nem tudnák megváltoztatni a koszovói alkotmányt, hogy abban a hadsereg felállítása is szerepeljen - írta kedden a Koha Ditore című pristinai napilap. A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok ellenzik, akiknek a támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben. Hashim Thaci márciusban már kezdeményezte a koszovói biztonsági erők hatáskörének növelését, aminek eredményeként a biztonsági erők megbízatása szinte már egy hadseregével vetekedne. Lépését azonban a szerb kisebbség, Belgrád, illetve az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió is rosszallta, így az elnök visszavonta a kezdeményezést. Még idén megalakulhat a hadsereg A Koha Ditore most úgy értesült, hogy Hashim Thaci még az év vége előtt ismét benyújtja javaslatát, és ezúttal sem az alkotmány módosítására készül, hanem a biztonsági erőkről szóló törvényben foglalt hatásköröket bővítené. Hashim Thaci a pristinai lap szerint aláhúzta: arra számít, hogy a hadsereg még idén megalakul. "A hadsereget még ebben az évben felállítjuk a NATO-val és az Egyesült Államokkal együttműködésben, a folyamatot a köztársasági elnöki hivatal az illetékes minisztériummal együtt irányítja" - magyarázta a koszovói elnök, aki következetesen "hadseregnek" nevezi az általa megálmodott haderőt. Thaci szerint a korszerű, többfunkciós és professzionális haderő biztos alapot jelenthet az ország NATO-csatlakozása számára. Hashim Thaci Forrás: AFP/2015 Anadolu Agency/Tomislav Pavlek A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból áll, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A haderő nehézfegyverekkel is rendelkezne. Békefenntartók Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő beleegyezése nélkül. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege. Belgrád nem támogatja Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg létrehozása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter Hashim Thaci terveire reagálva kedden a szerbiai közszolgálati televízió híradójában leszögezte: a szerbek soha nem fogják támogatni a koszovói hadsereg felállítását, és a valóságtól elrugaszkodott elképzelésnek nevezte azt is, hogy a szerb kisebbség tagjai csatlakoznának ehhez a fegyveres erőhöz. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
