Tizenhét évnyi tagság után a múlt héten kilépett a több mint 2300, hazai tulajdonban lévő boltot képviselő Reál üzletlánc az Országos Kereskedelmi Szövetségből. A cég vezetője azt kifogásolja, hogy az érdekképviseletnél túlságosan eltolódott a hangsúly a multinacionális áruházláncok javára, politikai okokból – tudta meg a Magyar Idők. Megelégelte az ország számos pontján 2001 óta élelmiszerek és vegyi áruk kis- és nagykereskedelmét folytató Reál Hungária Élelmiszer Kft., hogy az ágazatban irányadó vállalkozói érdekképviseletnél elharapódzott a kormány gazdaságpolitikáját nyíltan kritizáló hangulat. Ráadásul ez szorosan összefügg azzal, hogy az élelmiszer területről a szervezet elnökségét újabban a nemzetközi áruházláncok jogi képviselői alkotják – tudta meg a Magyar Idők. Emiatt a saját tulajdonú üzletek mellett más magyar vállalkozásokkal franchise-rendszerben összesen több mint 2300, száz négyzetméter feletti vagy annál kisebb kényelmi boltot működtető üzletlánc bejelentette kilépését az Országos Kereskedelmi Szövetségből (OKSZ). A Magyar Időkhöz eljutott a hivatalos levélben megfogalmazott indoklás. Ebben Kujbus Tibor, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezetője úgy fogalmaz, társaságuk megítélése szerint az utóbbi időben, de kifejezetten az elmúlt egy évben sajnálatos módon megváltozott a szövetség irányvonala, és a korábbi kiegyensúlyozottsággal szemben immár jóval hangsúlyosabban képviselik a multinacionális vállalkozások érdekeit a hazai cégek hátrányára. "Álláspontunk szerint ez a politikai indíttatású irányváltás kifejezetten megmutatkozik az OKSZ elnökségének megváltozott összetételében is. Mivel az általunk felvetett problémákra választ egyáltalán nem kaptunk, a szövetség állásfoglalásai továbbra is egyoldalúak maradtak, a kilépés mellett döntöttünk" – írta az ügyvezető, aki ezzel lemondott társelnöki pozíciójáról is, amivel megszűnt a napi fogyasztási cikkek hazai kereskedőinek közvetlen képviselete az OKSZ vezetőségében. Internetes oldaluk szerint a magyar kiskereskedelem jelenleg a brit tulajdonú Tesco és a német központú Metro áruházláncok által képviselteti magát a reprezentatív szervezet élén, amely sorozatosan bírálta a 2010 óta született kereskedelempolitikai intézkedéseket, illetve az arányosabb közteherviselést követő adópolitikát. Az elnökségi tagok között az élelmiszer-kereskedők részéről az ugyancsak külföldi érdekeltségű Aldi és a Spar hálózatok képviselői ülnek, a felügyelőbizottságban pedig a francia Auchannal erősít a multik tábora. A vezetőség tagja – immár egyedüli magyar élelmiszer-kereskedőként – a Budapesti Nagybani Piac is, miközben a honlap szerint hamarosan ugyancsak az Auchanból delegálnak új társelnököt az OKSZ-be. Emlékezetes, a vasárnapi boltzár 2015-ös bevezetése előtt a szervezet azzal hangolta a közvéleményt a zsebre menő ötlet ellen, hogy több tízezer áruházi dolgozó, takarító, biztonsági őr kerül majd az utcára, ha a nagyáruházaknak kötelezően be kell zárniuk a hét utolsó napján. Emellett számos esetben támadták a kormány „multiüldöző" lépéseit – a korábbi ágazati különadót, a veszteséges működést tiltó rendelkezést vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos emelését –, gyakran a magyar kisvállalkozások érdekeire hivatkozva. Pécs, 2011. december 13. Reál üzlet Pécsett, a Nagy Imre úton, amely 2012 januárjától az Arzenál Élelmiszer néven alakuló új magyar üzletlánchoz tartozik majd. Az Arzenál Budapesten és Pécsett rendelkezik logisztikai bázissal, ahonnan 60 saját és 240 franchise partnerét látja el áruval. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc Ezzel szemben idén tavasszal a hipermarketek parkolói után kalkulált környezetterhelési hozzájárulás bevezetésének ötletét az OKSZ azzal utasította el, hogy az csupán egy újabb sarc lenne a külföldi láncoknak, miközben nem vették figyelembe, hogy a befolyó költségvetési bevételt a kistelepülések napi ellátási láncának helyi fejlesztéseire fordítaná a kormány. A Magyar Idők megkeresésére a Reál üzletlánc ügyvezetője elmondta: a szövetség elnökségébe nem gyakorló kereskedők, hanem a multiláncok jogászai kerültek be az utóbbi időben, akik a külföldi érdekeltségű vállalatuk érdekeit tartják szem előtt a tárgyilagosság helyett. "Többször jeleztem a vezetőségnek, hogy nem értek egyet bizonyos dolgokkal. Az elmúlt 17 évben többféle kormány megfordult az ország élén, és tisztában vagyunk azzal is, hogy a kiskereskedelemben működő kisebb-nagyobb méretű, különböző típusú, hazai és külföldi vállalkozások sok esetben egymástól eltérő nézőpontból látják ugyanazt az ágazati problémát. A patinás szakmai szervezetnél mára viszont túlságosan egyoldalú lett az irány, politikai állásfoglalásként rendre a multikat védik, ami már vállalhatatlanná vált számunkra" – fogalmazott Kujbus Tibor. Itt az ideje, hogy összefogjanak a cégek és a szervezetek a munkaadói, illetve a munkavállalói oldalon is, amelyek egyetértenek a kormány gazdaságpolitikájával és mostanra megelégelték a multiláncok kizsákmányoló magatartását – ezt már Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke jelentette ki lapunknak. Emlékeztetett, a szeptemberi Tesco-sztrájknál már látszott, hogy alapjaiban rengeti meg a kiskereskedelem megkövesedett hatalmi viszonyait a történelmi jelentőségű munkavállalói összefogás. Mint mondta, szembetűnő párhuzam mutatkozik az OKSZ esete és a multikkal paktáló politikai erők támogatását élvező Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) megnyilvánulásai között. A Magyar Idők korábban megírta, hogy Sáling József, a 12 ezres tagságot jegyző KASZ napokban leköszönt emblematikus alakja, aki az első Orbán-kormány idején szocialista országgyűlési képviselőként is elnökölte a szervezetet, október végi összefoglalójában azt írta: a mostani kabinet „három csapással sújtotta" a nemzetközi áruházláncokat. A magyar vállalkozások érdekében hozott döntésekkel kapcsolatban pedig az évek során kitartóan azt nyilatkozta, a kormány ezekkel veszélybe sodorja a dolgozók létbiztonságát. Holott a kifogásolt rendelkezések között volt például az általa képviselt, köztudottan kizsákmányolt áruházi dolgozókat segítő kötelező vasárnapi pihenőnap is, amely ellen az MSZP népszavazást kezdeményezett. A hazánkban működő legnagyobb külföldi áruházlánc, a Tesco vezetőségével hagyományosan jó viszonyt ápoló Sáling a nyár elején kirobbant kollektív bérfeszültségben sem elsőként állt ki a dolgozók érdekeiért, és később is többször nyilvánult meg ellentmondásosan a munkáltató kárára szervezett fellépésben. „Az, hogy ki merre politizál, kicsit megélhetési dolog is" – fogalmazott a szocialista érdekvédő egy tavalyi interjúban. Palkovics Imre lapunknak megjegyezte, amiatt is érdekes az összefüggés, mert miközben a KASZ az elmúlt években tanúsított érdekvédelmi tevékenységével a sztrájk állapotába juttatott több ezer magyar munkavállalót, egyedüli jogosultként eleddig mégsem kezdeményezte a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását, ahol a munkaadókkal közös javaslatok születhetnének. "A nagy szereplők által mesterségesen alacsonyan tartott bérek problémája, az ebből adódó létszámhiány, a dolgozók kóros leterheltsége általános jelenség az ágazatban. Azonban egyértelmű, hogy a kormányellenes hangú szakszervezeten kívül a nagy nemzetközi munkaadóknak sem áll érdekükben a szociális párbeszéd, pedig a bizottság tárgyalásait a szabályok szerint az Országos Kereskedelmi Szövetség is kezdeményezhetné. Viszont rögtön támadásba lendülnek, ha a kormány beavatkozna az egészségtelen folyamatokba. Várható volt, hogy az eddigi felállás idővel meginog" – summázta a Munkástanácsok vezetője. Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében közölte: a lehető leghatározottabban visszautasít minden olyan minősítést, mely szerint bármilyen irányváltás szerepet játszana állásfoglalásaiban. Kizárólag szakmai kérdéseket mérlegel továbbra is. Let's block ads! (Why?) Forrás...
