Koncz Zsuzsa

Koncz Zsuzsa

(Pély, 1946. március 7. –)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő, érdemes művész.
A magyar beat, pop és rock meghatározó egyénisége. Elsősorban verslemezeiért és politikai tartalmú (a rendszerváltás előtt esetenként betiltott) dalairól és választékos z...

Rövid pályakép
Az első Ki mit tud-on (tehetségkutató vetélkedő, MTV, 1962.) válik országosan ismertté.
1963-tól amatőrként énekel, az Omega az Illés majd a Metró zenekarokkal. Elsô átütô sikere 1966-ban a Rohan az idô című dal, lemezfelvételeit az Illés együttessel, majd a Fonográffal készíti, megszûnésük után a legjobb hazai stúdiózenészekkel dolgozik. Dalait a legkiválóbb magyar zeneszerzôk szerzik, a szövegeket fôképp Bródy János írja. Több tucat album, aranylemezek, kituntetések jelzik eddigi pályafutását. Számtalan hazai és külföldi fesztiválon aratott sikert, koncertezett és készített Tv mûsorokat.

Amatőr évek
Magyarország, második világháború után született nemzedékének meghatározó előadóművésze.
A ’60-as évek elején, a Magyar Televízióban amatőrök számára meghirdetett, első Ki Mit Tud vetélkedőn tűnik fel, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival, mint a “két Gézengúz” aratnak országos sikert, válnak közismertté.
A TV-szereplés után keresik meg az akkori amatőr sztárzenekarok, az Omega, majd az Illés, végül a Metro, akikkel a következő években énekel, akikkel pályája a későbbiekben összefonódik.
Az "eredeti rockfelhalmozódás" korában vagyunk, amikor a magyar könnyűzenét máig meghatározó szerzők-előadók-muzsikusok első lépéseiket teszik, az egyetemi klubok diákközönsége, majd (1966-tól, az MTV első táncdalfesztiválját követően) az ország egyre növekvő médianyilvánossága előtt.
Közben leérettségizik és az ELTE Jogtudományi Karának hallgatója lesz.
EXKLUZÍV
Iskolai levél a "Ki Mit Tud?"-ra készülve...
1.oldal
2.oldal

Kezdetek
A Ki Mit Tud szereplést megörökítő lemez után jelennek meg első kislemezei.
Az Illés zenekarral felvett Rohan az idő, Szörényi Levente – S. Nagy István szerzeménye, a magyarnyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele volt. Az addigiaktól eltérő új hangzás, és előadásmód, az énekhang szokatlan, egyéni volta, az új stílus meghódította a közönséget. Ekkor kezdődik a magyar hanglemezgyártás felfutása.
1967-ben megjelenik az első magyar rock LP (még beat-nek hívják) az Ezek a fiatalok című film zenéjével. Ez jelentős állomás Koncz Zsuzsa pályáján. Főszereplője a filmnek, amely óriási közönségsiker, egyben hű dokumentuma egy mára történelemmé lett kornak, egy generáció, egy új életérzés megjelenésének. Itt énekel először olyan társadalmi, szociológiai ihletésű dalokat, Bródy János szövegeivel (Szőke Anni balladája, Mr. Alkohol, Ez az a ház), melyeknek alapvető szerepe volt abban, hogy emberi-művészi karaktere, nézetei, későbbi dalai, milyenné alakultak.
A Színes ceruzák c. Szörényi-Bródy dal, sikere nyomán (Táncdalfesztivál 1968.MTV) a következő évben kiadják az első Koncz LP-t. A Volt egyszer egy lány az addigi évek útkeresését dokumentálta, egyben vázlata volt a következő, az igazi áttörést jelentő Szerelem című albumnak.

Áttörés
A “különutasság”, mely a mai napig jellemzi munkásságát, már itt tetten érhető. A megzenésített versek, a tematikus, társadalomkritikus szövegek jelenléte a kezdetektől folyamatos, ez a későbbiekben a rendszerrel való összeütközések forrása lesz. A példányszámok, (minden LP aranylemez, akkoriban 50 000, majd 100 000 példány) a népszerűség egyre nő, a színpadi sikerek zajosak.
Az Illés zenekarral készült öt lemezből az 1973-as Jelbeszédet, politikai okok miatt betiltják.
Ezek után mind Koncz Zsuzsa, mind a szövegíró Bródy János számára kihívássá válik, hogy a dal, a gyanakvó,szőrszálhasogató cenzúra ellenére is, az önkifejezés eszköze maradhasson.
Koncz Zsuzsának ezt megelőzően is voltak tapasztalatai a cenzúráról, hiszen addig készült felvételeinek nagyjából felét, a Magyar Rádió hasonló okból nem játszotta. A válasz az 1974-ben készült két lemez, a Gyerekjátékok és a Kertész leszek, melyen először énekel kizárólag megzenésített verseket.
Miközben pályája szorosan kötődik a hazához, a sajátosan magyar viszonyokhoz, gondolkodásmódhoz, temperamentumhoz, sorra aratja külföldi sikereit.
A szomszédos országokban: Németország mindkét felén, (az NDK-ban igazi sztár lesz), Lengyelországban, de pl. Franciaországban is, ahonnan fesztivál díjakkal tér haza. Koncertezik egész Európában, a volt Szovjetunió országaiban, többször megjárja Amerikát.
Számtalan TV-showban szerepel európa szerte, önálló műsorok készülnek vele, lemezei jelennek meg. (Összesen öt LP a két Németországban és két válogatás-CD, a már egyesült Német Szövetségi Köztársaságban).

Folyamatos múlt és jelen
Itthon folyamatosan készíti lemezeit. Az 1979-es Valahol című albumot az evtized lemezének választja a szaksajtó.
A ’80-as évek elején a Fonográf együttes megszűnésével lezárul egy korszak. A szövegeket továbbra is Bródy János írja, de lemezei már nem köthetők egy-egy zenekarhoz. (mint az Illés, majd Fonográfhoz)
Kibővül a felvételein kozreműködő muzsikusok névsora. Bródy és Tolcsvay László mellett a 80-as évek elején egy időre csatlakozik hozzá Bornai Tibor (KFT), majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő (Republik), Zavodi Gábor, Lerch István.
Ezekben a változó összetételű zenei műhelyekben kézül a Fordul a világ, a rendszerváltást „megelőlegző” album, később az Ég és föld között, (az EMI-nél tett kitérő után, ezzel tér vissza a Hungaroton lemezkiadóhoz) majd a negyedik verslemez, Egyszerű ez… címmel, mely a Kertész leszek által megnyitott sort folytatja.
Kivételes előadói képessége lehetővé teszi, hogy szűk közönség körében, intim hangulatú koncertektől, a sportcsarnokok sokezres nézőseregét mozgósító koncertekig, mindenhol otthonosan mozogjon. Saját bevallása szerint a koncertek jelentik számára az igazi örömet és a teljes kibontakozás lehetőségét. Éppen ezért folyamatosan koncertezik, miközben új stúdióalbumon dolgozik.

Filmek, jelentősebb tv-műsorok
Esôs vasárnap (1962)
Szevasz Vera (1966)
Ezek a fiatalok (1967)
Bûbájosok (1969)
Add a kezed! (1972 Mtv)
Valahol (1979 Mtv)
Menetrend (1981 Mtv)
A koncert (1981)
Zsuzsa (1984 Mtv)
Fordul a világ (1988 Mtv-NSZK koprodukció)
Illúzió nélkül (1991 Mtv)
Jubileumi koncert (1992 Mtv, koncert)
Ne veszítsd el a fejed (1993 Mtv, koncert)
Unplugged (1994 Mtv, koncert)
Karácsonyi koncert (1995 Mtv, koncert)
Ég és föld között (1997 Mtv, koncert)
Csodálatos világ (1998 Mtv, koncert)
Miért hagytuk, hogy így legyen (1999 Mtv, koncert)
Ne veszítsd el a fejed (2003 Mtv, koncert)
Budapest Sportaréna (2006 Duna Tv, koncert)

Zenekar
Závodi Gábor, billentyûs, zeneszerzô, szövegíró, hangmérnök, zenei producer.

Zenei pályafutását a Viki és a Flört zenekarral kezdte. (1986-89) 1990 óta vezeti Demjén Ferenc zenekarát, készíti lemezeit, 2007 óta dolgozik Rúzsa Magdival koncerteken és stúdióban egyaránt. 
Számtalan filmhez írt, hangszerelt zenét. A legismertebb a "Csinibaba". (Az "Élj vele Boldogan" címû dal, az ô hangjával lett népszerû) 
1995 óta hangmérnök, saját stúdiójában az említett művészeken kívül megfordult a hazai könnyûzenei élet színe-java, pl.: az LGT, Zorán, Homonyik Sándor, Vikidál Gyula, az Irígy Hónaljmirigy, Cserháti Zsuzsa, Zséda, Szûcs Judit, Torres Dani, Roy, a Bon-Bon és természetesen Koncz Zsuzsa. 
Nevéhez számtalan szakmai díj fûzôdik: év billentyûse, év hangmérnöke, év koncertje, több mint ötven arany, illetve platina lemez, mely kb. két millió eladott hanghordozót jelent.
1999 óta játszik Koncz Zsuzsával billentyûs-zenekarvezetôként. Azóta készült albumain mint billentyûs, hangszerelô, hangmérnök, és egy-egy dal erejéig mint zeneszerzô, szövegíró is közremûködött.
Tiba Sándor, dobos.
1995-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazztanszakán, mint jazz-dob előadóművész. Számos hazai zenekarral és szólistával dolgozott együtt, a pop, rock, jazz és world-music stílusban egyaránt. (Ghymes, a Cotton Club Singers, Tóth Vera, Pély Barna, Horgas Eszter, a Jazzpression, a Budapest Jazz Orchestra, a BabaYaga, vagy Pierrot.) Több, mint 30 albumon működött közre, melyből 3 arany és egy platina lemez lett. 2004-ben a Magyar Rádió eMeRTon Díjjal tüntette ki. Koncz Zsuzsa zenekarának 1996 óta tagja.
Maróthy Zoltán gitáros, énekes.
Az Ossian, majd a Fahrenheit együttes alapító tagja volt, jelenleg a KISS Forever Band-ben játszik. Több mint tíz éve a Kőbányai Zenei Stúdió gitár és zenekari gyakorlat tanára. Közreműködött számos hazai előadó lemezén és koncertjein, mint például East, Ákos, L’art pour L’art, Balázs Fecó és Révész Sándor. Ezen kívül dalszerző, szövegíró. Időnként találkozhatunk nevével zenei rendezőként is, különböző albumokon. Az 1996-os Miénk itt a tér című lemezen játszott először Koncz Zsuzsával, ezt követően csatlakozott a zenekarhoz.
II. Lengyelfi Miklós basszusgitáros, bőgős.
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola klasszikus nagybőgő szakán végzett 1977-ben. A folkműfaj megújításán dolgozó zenekarok (Kolinda, Vízöntő, Mákvirág, Gépfolklór) tagja volt. A stílusteremtő KFT együttes egyik alapítója (1980). Játszott a Baba Yagában, a Barbaró zenekarban, a Makámban, Gerendás Péterrel, Tolcsvay Lászlóval, Pierrot-val. Közreműködött számos ismert hazai előadó lemezén.
Koncz Zsuzsa zenekarának rangidős tagja, 1982 óta (egy kisebb megszakítással) gondoskodik a szilárd alapokról koncerteken és lemezeken egyaránt.

Lemezek

Volt egyszer egy lány

Jana Koncz

Szerelem

Zsuzsa Koncz

Kis virág

Élünk és meghalunk

Jelbeszéd

Gyerekjátékok

Kertész leszek

Ne vágj ki minden fát!

"...elmondom hát mindenkinek..."

X

Aranyalbum

Valahol

Ich komm und geh mit meinen Liedern

Menetrend

Konczert

Die lauten Jahren sind forbei

Morgenlicht

Újhold

Fordul a világ

Válogatott kislemezek

Verslemez III.

lllúzió nélkül

Jubileumi (XXX) koncert

Ne veszítsd el a fejed

Unplugged

Miénk itt a tér

Ég és föld között

Csodálatos világ

Miért hagytuk, hogy így legyen?

Összes nagylemeze

Ki nevet a végén

Wie Sag ich'dir

József Attila verseit énekli Koncz Zsuzsa

Egyszerű ez...

37

Tündérország
​