Elektromos fűtéssel és klímaberendezéssel felszerelt lakókonténerek, vadonatúj mosó- és szárítógépek, jól felszerelt konditerem, pingpongasztal, biliárdasztal, darts, és wifi-s internet már most van a kelebiai Határvédelmi Bázison. Február végén pedig kinyit a helyi „Üvegtigris" becenevű büfé is. Helikopter a kelebiai Határvédelmi Bázison 2017. február 7-én Fotó: Szabó Gábor - Origo Kelebia az utolsó település a szerb határ felé vezető úton Bács-Kiskun megye dél-keleti részén. A fővárosból szűk három órás út után érünk a faluba, amelyhez a szerb oldalon lévő másik Kelebia és Szabadka is közelebb van, mint Szeged. Innen az a 170 kilométeres műszaki zárrendszer sincs messze, amelyet magyar katonák alakítottak ki a szerb határnál. Úton-útfélen rendőrautókat lehet látni, amitől olyan érzésünk van, mintha állandó készültség lenne, pedig csak ellenőriznek. A község központjában álló, impozáns erdélyi stílusú templomnál lehúzódunk, hogy megtudjuk, merre van a katonai bázis. A konténervárost keresik? Mi így hívjuk" - magyarázza egy középkorú asszony mosolyogva, majd útbaigazít. Külön körletük van a nőknek Fotó: Szabó Gábor - Origo A falu határán túl földút visz el oda, ahol már várnak ránk. Nem is akárki. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke az állománygyűlés után személyesen kalauzol el minket a "konténervárosban". Büszkén mondja, hogy itt 150 katona elfér, a kelebiai pedig csak az első, hiszen Bácsalmáson, Madarason és a Hercegszántón is lesz egy. „Mi úgy nevezzük ezt, hogy határvédelmi bázis, ami konténerekből épül fel, ez kilencven konténerből áll. Ezt már lakják, a következő telepített állapotban van, a harmadiknál most építik a konténereket, a negyediknél pedig épp befejezték a terepmunkálatokat. Január és március között mind a négy tábor elkészül." - teszi hozzá. Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke Fotó: Szabó Gábor - Origo Azt is elárulja, addig lesznek magyar katonák ezen a vidéken, ameddig nem szűnik meg a migrációs nyomás, de bízik benne, hogy a második kerítés után nem kell ennyi katonának itt szolgálnia. Így több idő juthat majd a kiképzésükre és felkészítésükre. Ugyanakkor, ha arra lenne szükség, ezekre a konténerekre bármikor rá lehet építeni egy emeletet, úgyhogy a létszám megduplázható. „Azért volt fontos ezt megépíteni, hogy a katonáink jobb, komfortosabb körülmények között lássák el a feladatukat. Sokszor tömegszállás jellegű épületekben voltak elhelyezve. Egy helyiségben többen is aludtak. Volt, aki szolgálatban volt és ugyanabban a helyiségben lakott, ahol más éppen aludt volna. Jöttek-mentek, egymást zavarták" – magyarázza. Négyen alszanak egy szobában Fotó: Szabó Gábor - Origo Az étkezdét és az orvosi szobát nézhetjük meg először, aztán benézünk a mosó és szárítógépekhez, majd a négyfős, elektromos fűtéssel és klímaberendezéssel felszerelt lakókonténerek következnek. A hölgyeknek külön lakókonténerük van, külön mosdójuk és WC-jük. Csak a folyosó koedukált, minden más szeparált" - magyarázza Benkő Tibor vezérezredes, aki saját tapasztalaiból merített javaslataival is ellátta a bázis tervezőit. Szerinte az étkezés és pihenés mellett az is fontos, hogy a katonák jó formában tartsák magukat. A konditeremben látható eszközöket a Honvédelmi Minisztériumtól kapták karácsonyra. A kulturális kikapcsolódást biztosító helyiség mellett mindenkinek van bizonyos magánszférája, hiszen van saját hálókörlete is" - mondja Benkő Tibor. Orvosi szoba Fotó: Szabó Gábor - Origo A katonák pingpongozhatnak, biliárdozhatnak és dartstáblára is dobálhatnak, ha ahhoz van kedvük. A wifis internet már most elérhető a bázison, február végén pedig kinyit a helyi „Üvegtigris" becenevű büfé, így emiatt sem kell beutazniuk a faluba. „Fontos szempont volt, hogy a katonáink közelebb kerüljenek a szolgálati helyükhöz, hiszen eddig húsz kilométert utaztak a határig a Mélykúton kialakított szállásukról. Ha hét óra körül van a váltás, így nem kell fél hat körül elindulniuk. Minél közelebb vannak, annál gyorsabban, egyszerűbben, komfortosabban tudják ellátni a feladatukat." Katonai teherautók Fotó: Szabó Gábor - Origo - Origo Benkő Tibor azt mondta, az elmúlt másfél évben már több mint 15 ezer katona szolgált a határon. Ezen túl 2016-ban a magyar honvédek több mint negyven hazai és nemzetközi gyakorlaton vettek részt és három földrész tizenkét különböző helyszínén jártak misszióban. A katonákkal szemben elvárás, hogy mindenki tanuljon, képezze magát, szerezzen magasabb képesítést és nyelvismeretet" - mondja a vezérezredes, majd hozzáteszi, ehhez arányosan illeszkedik az illetményük is. Bakancsmosó az udvaron Fotó: Szabó Gábor - Origo - Origo Arról is beszélt, hogy 2017. január 1-jével megteremtették a katonai szolgálat sajátosságait támogató és három pilléren - a megfelelő előmenetelt és illetményt biztosító rendszeren, az egészségmegőrző programokon, valamint a katonák lakhatási támogatásán - nyugvó katonai életpályamodell feltételeit. Megemlítette, hogy a honvédség lakhatási támogatást biztosít a szolgálati helyüket változtatni kényszerülő katonáknak. Az egészségmegőrző programok rendszerének köszönhetően pedig azokról is tud gondoskodni, akik megsérültek. Végül elmondta, hogy a tavaly óta határvédelmi járőrözésre használt 90 terepjáró mellé idén 100 újabb érkezik a bázisokra. A kelebiai határvédelmi bázis Fotó: Szabó Gábor - Origo Let's block ads! (Why?) Forrás...
