Tudomány Kossuth tér - a kommunista terror véres csütörtökje

Mind a mai napig sűrű homály fedi az 1956-os forradalom idején október 23. és november 4-között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth-téri vérengzés felelőseinek személyét. A forradalom vérbefojtása utáni évtizedekben a Kossuth-téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynál az „ellenforradalom" leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Úgy várta Gerő a szovjet elvtársakat, mint Kara Musztafa a selyemzsinórt


A forradalom második napján, 1956. október 25-én reggel a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének (KV) tagjai válságtanácskozásra gyűltek össze az Akadémia u. 17. szám alatti pártközpontban. Gerő Ernő a KV első titkára, valamint Hegedűs András miniszterelnök más pártvezetők társaságában a „szovjet elvtársak", a Kreml kiküldöttei, Anasztász Mikojan és Mihail A. Szuszlov politikai bizottsági tagok, valamint a már október 23. óta Budapesten tartózkodó nagyhatalmú KGB-főnök, Ivan Szerov hadseregtábornok megérkezésére vártak.



A Parlament előtt felállított szovjet harckocsik személyzetével barátkozik a tömeg a kossuth téren, 1956. október 25-én

Forrás: Fortepan/Toth.Szabolcs

A hangulat feszült volt és ideges.

Az október 24-én kihirdetett statárium ellenére sem szűntek meg a rendszerellenes megmozdulások; a szovjet egységek budapesti beavatkozása pedig szemmel láthatóan csak tovább szította az amúgy is magas lángon lobogó indulatokat. A súlyos belső meghasonlottsággal küzdő Gerő-féle pártvezetés kezéből kicsúszott az irányítás, és az események feletti kontroll.

A szovjet agytröszt páncélosok mélyén lapulva haladt el a felvonulók mellett


Amíg az MDP és a kormány vezetői az Akadémia utcában tanácskoztak, az Astoriánál kora reggel óta gyülekező tömeg hangadói kiadták a jelszót, hogy vonuljanak át a Kossuth-térre, a Parlament elé. A tömegben elterjedt a hír, hogy Nagy Imre fog beszédet mondani.



A tömegben az a téves hír terjedt el, hogy Nagy Imre( a képen középen) fog beszédet mondani a Parlament előtt

Forrás: Fortepan

Noha ennek nem volt semmi valóságalapja, az álhír hallatán sokan csatlakoztak a Tanács körúton (ma Károly körút, a szerk.) meginduló tömeghez. Az Astoria és a Kossuth utca sarkán posztoló szovjet harckocsi - amelynek személyzetével az emberek összebarátkoztak– a felvonulók élére kanyarodva vezette fel a tömeget. A Tanács körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton a Parlament felé hömpölygő tömeghez egyre nagyobb számban csatlakoztak a tömegközlekedés megbénulása miatt munkahelyükre el nem jutott emberek.



A forradalom az egyetemisták békés felvonulásával kezdődött

Forrás: Fortepan

A felvonulók mellett három lezárt tornyú T-54-es szovjet harckocsi és egy BTR-152 típusú páncélozott csapatszállító dübörgött el,

hangos lánctalpcsörömpöléssel. Senki sem tudhatta, hogy a páncélosokkal Szuszlov és Mikojan, illetve az események miatt felpaprikázott hangulatban lévő rettegett KGB-főnök, Ivan Szerov, továbbá a magyarországi szovjet haderő főparancsnoka, Mihail Malinyin hadseregtábornok tartanak az Akadémia utcai pártközpontba.

Apró Antal teljes felhatalmazást kér az "ellenforradalmárokkal" szemben


A hangulat nem vált kedélyesebbé akkor sem, amikor a szovjet delegációt szállító katonai konvoj megérkezett a pártszékházhoz. Szuszlov éles hangon kérdőre vonta Gerőt a kibontakozó „ellenforradalmi lázadás", illetve a pártvezetés tehetetlenkedése miatt.



Gerő Ernőt Szuszlov és Mikoja lemondásra kényszerítették

Forrás: Fortepan

Szerov Bata István honvédelmi minisztert illetve Tóth Lajos vezérőrnagyot, a vezérkar főnökét, továbbá a belügyi vezetést kritizálta az „óvatoskodásukért."

Rövid intermezzo után előkerült a selyemzsinór is; Szuszlov és Mikojan távozásra szólították fel Gerőt.

A szovjet haragtól megrettent KV eleget téve a moszkvai pártvezetők nyomásának, Gerő Ernőt azonnali hatállyal felmentette első titkári posztja alól, és helyére – ugyancsak szovjet „javaslatra" – Kádár Jánost választották meg.



Kádár János, Nyikita Sz.Hruscsov tárasaságában. Gerőt Kádár váltotta az MDP Központi vezetősége első titkári pozíciójában október 25-én, november 2-án pedig Moszkvában Hruscsov őt tette meg miniszterelnöknek

Forrás: Fortepan

Döntés született a héttagú Katonai Bizottság felállításáról is, amelynek élére Apró Antalt nevezték ki. Apró teljes felhatalmazást követelt: „ Elvtársak,én a megbízást elvállalom azzal a felhatalmazással, hogy a Központi Vezetőség az intézkedéseinket tudomásul veszi. Azzal a felhatalmazással, ahogy a határozat megszövegezi. Nem szeretném, hogy komolyabb akció után a felelősség kérdése úgy merülne fel, hogy miért ezt meg ezt tette, "miért adott ilyen vagy olyan intézkedésre parancsot." Teljes felhatalmazást kérünk!" Ezt a felhatalmazást meg is kapták, amely az „ellenforradalmárok" elleni fegyverhasználat elrendelésére is kiterjedt.

Szerovot felháborította a szovjet katonák és a "fasiszták" barátkozása


A kora reggeli órákban a pesti rakparton déli irányból szovjet T-54-es harckocsikból álló páncélosalakulat érkezett a Parlamenthez. A tankok az Országház főbejáratánál, valamint az Akadémia illetve Báthory utcánál és a rakpart vonalában álltak fel. A Kossuth tér és környékének harckocsikkal történt lezárása minden bizonnyal az Akadémia utcai pártközpont, illetve az oda érkező szovjet pártvezetők biztosítását szolgálta.



Ivan Szerov, a KGB elnöke meghatározó szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eltiprásában, és a forradalom utáni megtorlásokban is

Forrás: Getty Images/This content is subject to copyright./Terry Fincher

Mindeközben a tömeg is megérkezett a Kossuth térre.

Az Astoriánál a menethez csatlakozott szovjet harckocsi példájától felbátorodva az emberek a Parlament főbejárata elé vezényelt hét T-54-es személyzetével is barátkozni kezdtek. Oroszul tudó diákok tolmácsolásával beszélgettek a szovjet katonákkal, közölve velük, hogy a tüntetők nem fasiszták, és békések a szándékaik.


Forrás:Fortepan


A tömeg küldöttséget választott, hogy menjenek be a Parlamentbe, és adják át írásba foglalt követeléseiket. Ám a sebtében megválasztott delegáció bejutását a kormányőrök, és a Honvédelmi Minisztérium karhatalmi ezredének helyszínre vezényelt százada megakadályozta.



Az Astoria kereszteződés, szemben a Kossuth Lajos utca a Múzeum körút felől nézve, ahonnan a tömeg elindult a Kossuth térre

Forrás: Fortepan / KURUTZ MÁRTON

A viszonylagos nyugalomnak Szerov tábornok felbukkanása vetett véget.

A Kossuth téri gyülekezés hírére Szerov délelőtt tizenegy óra után pár perccel otthagyta a Központi Vezetőség tanácskozását, hogy megszemlélje a téren zajló eseményeket. A KGB-főnök szovjet és magyar tisztek kíséretében valamint egy harckocsi fedezete mellett kisétált a Kossuth tér széléig.



Biztos, hogy Szerov állambiztonsági hadseregtábornok, a KGB elnöke adott parancsot a riasztó lövésekre, és valószínű, hogy az éles tűzparancsra is

Forrás: AFP/Intercontientale

Amikor meglátta, hogy a Parlament előtt álló tankokra civilek másztak fel, és a személyzettel beszélgetnek, riasztólövés leadására adott parancsot. Szerov kísérői által a géppisztolyból levegőbe lőtt sorozatra, - mint egyfajta jeladásra – elszabadult a pokol.

Sortűz érte a Parlament előtt álló szovjet harckocsizókat is


Mind a mai napig vitatott, hogy kik és honnan lőttek először.

A köztudatban egyik legjobban elterjedt verzió szerint a Földművelésügyi Minisztérium padlásteréből érkezett az első sorozat.

Erre utal többek között, hogy a Parlament főbejárata előtt álló tankok közül az egyik szovjet T-54-es - miután legénysége lezárta a torony fedelét -, gránátot lőtt a minisztérium épületére. Bokor Imre hadtörténész a Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) 2007. évi 16. számában közölt „Az 1950 – 57 évi sortüzek rövid története" című dolgozatában azt írja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium tetőteréből golyószóróból (könnyűgéppuska, a szerk.) érkezett az első rövid sorozat, amit szakaszos géppisztoly - és puskasortüzek követtek az FM, a Könnyűipari Minisztérium, illetve az Országház Étterem épületének tetejéről.



A Parlament előtt álló szovjet harckocsik, és velük szemben a tüntetők, 1956. október 25-én délelőtt

Forrás: Fortepan

Azt, hogy az FM tetőteréből dördült el az első sortűz, Malasenko tábornok, az 1956 októberében Budapesten állomásozó szovjet haderő parancsnoka is alátámasztotta Gosztonyi Péter hadtörténésznek, aki Moszkvában készített a tábornokkal interjút. Malasenko szerint a Földművelésügyi Minisztériumból nem csak a tömeget,

hanem a Parlament előtt állomásozó szovjet harckocsizókat is sortűz érte

(volt halálos veszteségük) és emiatt lőtték a minisztérium épületét. (Ami még a történet külön érdekessége, hogy a Földművelésügyi Minisztériumot lövő harckocsizókat Malasenko tábornok szerint utóbb hadbíróság elé állították.)

Nem engedték be az udvarra a szovjet repeszgránátok elől menekülőket


Mindez felveti azt a kérdést, hogy vajon ki, és kiket vezényelt a minisztériumi padlásokra. Az is elgondolkodtató, hogy amikor a Kossuth teret pásztázó gyilkos tűz elől az emberek egy része a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alá menekült, a folyamatos puskaropogás és

a halálra rémült emberek könyörgése ellenére sem engedték be őket a minisztérium udvarára.

A szovjet harckocsizókat végül azzal az indokkal mentette fel a hadbíróság, hogy a katonák csak visszalőttek a tér házaira, ahonnan „ismeretlen alakulatok lőtték a védtelen tömeget". (Forrás: Kő András – Nagy Lambert, Kossuth tér 1956. Teleki László Alapítvány, 2001.)



A sortűz elől menekülő a tömeg a Kossuth téren

Forrás: Budapest City

Természetesen a szovjetek is lőtték a Kossuth téren összeverődött tömeget, de az kizárható, hogy az öldöklésre mintegy jelt adó, és az FM padlásáról érkező sorozatot szovjet alakulat adta volna le.
A lövésektől pánikba esett emberek az FM árkádjai alatt, illetve a Kossuth téren álló Rákóczi-szobor mögött kerestek menedéket. Amikor a menekülők a szobor felé futottak,

a Báthory utcából kihajtott egy szovjet tank, amely már célzott lövést adott le a Rákóczi-emlékmű mögött fedezéket kereső tömegre.

A T-54-ből kilőtt felrobbanó repeszromboló-gránát iszonyatos pusztítást végzett, véres holttestek és nyöszörgő sebesültek maradtak a nyomába.



Holttestek a sortűz után a Rákóczi-emlékmű mögött

Forrás: Hungarian Revolution

A szovjet harckocsi ezután a Ságvári-térre (ma Vértanúk tere, a szerk.) helyezte át lőállását, és újabb repeszgránátokat lőtt ki. A Parlament főbejárata előtt álló harckocsikból

géppuskával is lőtték a tömeget.

A mintegy tíz – tizenöt percig tartó kézifegyver - és harckocsiágyú-tűz után infernális képet nyújtott a halottakkal és sebesültekkel elborított Kossuth-tér.

Szinte bizonyos, hogy több száz áldozata volt a barbár sortűznek


Igen ellentmondásosak a hallottak számával kapcsolatos adatok is. A vérengzés után a teret lezárták, a halottakat a kivezényelt katonák gyűjtötték össze egymásra fektetve, majd késő délutántól elkezdték a holttestek teherutókra pakolását, és elszállítását. Egyes szemtanúk tizenkét teherutóra való holttestről emlékeztek meg,

Mikes Tamás pedig másnap, október 26-án egy ismerősével együtt 820 halottat számolt össze,

ötvenes gúlákba fektetve a Kerepesi úti temetőben..



Szinte bizonyos, hogy több száz áldozata volt a vérengzésnek. A szovjet harckocsizók is veszteségeket szenvedtek, a Földművelésügyi Minisztériumból érkező gépfegyvertűzben ( A kép illusztráció)

Forrás. Budapest City

Kő András és Nagy Lambert kutatásai szerint legkevesebb 75 ember vesztette életét, és 284 sebesültek meg, ám velük szemben van, aki 1000 körülire becsüli a halottak számát. Bizonyosnak tűnik, hogy reálisan több száz áldozata lehetett a fegyvertelen civilek ellen elkövetett barbár mészárlásnak.

Gyanúban a Partizánszövetség - Földes mindent tagad


A véres csütörtök mind a mai napig megválaszolatlan kérdése, hogy kik lőhettek a Kossuth teret övező épületekből a tömegre. Két nappal a vérfürdő után, az Igazság című újság október 27-i lapszámában jelent meg először az a széles körben elfogadottá vált állítás,

mely szerint az ÁVH emberei lőttek az FM és a környező épületek padlásáról.



A Kossuth Lajos tér déli oldala

Fortepan / NAGY GYULA

Erre azonban nincs forrásértékű bizonyíték. Jóval valószínűbbnek tűnik, hogy a Honvédelmi Minisztériumban sebtében felszerelt „vegyes alakulat", a Partizánszövetség tagjai, civilben lévő, vagy a szervezettől leszerelt ávósok, a kemény sztálinista vonal képviselőiből verbuválódott gárda vonulhatott át a Honvéd utcából a Kossuth téri minisztériumi épületekbe, segédkezni a „törvényes rend" fenntartásában. A Partizánszövetség bűnrészességét állítja többek között Eörsi László is. (Forrás: Varga László, A magányos tömeg 1950–1956.) A legtöbb forrás a Partizánszövetség tagjait tartja fő felelősnek.



A Kossuth Lajos tér az Alkotmány utca felé nézve, 1956 október 25-én

Fortepan / NAGY GYULA

Közvetett módon e kommunista szervezet felelősségére utal Földes László,

a Partizánszövetség vezetőjének a Központi Vezetőség október 26-i ülésén elhangzott kijelentése, mely szerint: „Reggel 7 óra óta nem lőttünk a tömegekre." Földes ennek ellenére, később határozottan cáfolta, hogy a Partizánszövetségnek bármi köze lett volna a Kossuth téri vérengzéshez.



Szuszlov, Rákosi és Vorosilov. Szuszlov, a "Kreml szürke eminenciása " Mikojannal szemben a forradalom legdrasztikusabb eszközökkel történő leverését támogatta

Magyar Nemzeti Múzeum

Ám a Kossuth Kiadó gondozásában 1984-ben megjelent „A második vonalban" című visszaemlékezésében a következőket írja: „...átmentünk a KV ülésére, majd visszamentünk a HM-be... A Partizánszövetség Beloiannisz utcai épületéből értesítést kaptunk, hogy igen sok régi elvtárs jelentkezett, harcolni akarnak. Átmentem értük és 80–100 elvtársat átvittem a HM-be. Fel is fegyvereztük őket. Sokféle akcióban vettek részt, így például szovjet csapatokkal együtt objektumok őrzését vállalták." (Forrás: id. mű 241 – 242.) Az eufemisztikus „ sokféle akció" kitudja mit takar a „harcolni akaró kipróbált elvtársak" részéről.



A véres csütörtök az 1956-os forradalom egyik homályos kérdése marad

Forrás: Fortepan / KURUTZ MÁRTON

Az október 25-i bűntettet a szovjet hadsereg, és máig pontosan nem felderített magyar segítőik követték el. A Kossuth téri vérengzés fordulópontnak tekinthető a forradalom rövid, 12 napos történetében; az iszonyat még eltökéltebbé tette a szabadság ügyéért harcolókat. Hogy kiderül-e valaha a véres csütörtökért felelősek személye, több mint kérdéses.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...