Április 20-án tárgyal az ENSZ a nemzetközi drogstratégiáról. Hivatalosan eddig a drogmentes világért küzdöttek a tagállamok, de a szemlélet most gyökeresen megváltozhat. Sokan a legális drogkereskedelem világméretűvé válásának első lépését látják a jelenlegi szemléletváltásban. Erről azonban szó sincs, valójában a cél az, hogy egyre kevesebb ember életét nyomorítsa meg a kábítószer. Mára elég tapasztalat van ahhoz, hogy kimondjuk, a drogfogyasztók büntetése az egész társadalomra veszélyes. Még 2015-ben szivárgott ki egy ENSZ-dokumentum, amiben már látni lehetett a jelét annak, hogy változik az 1961 óta élő szemlélet, amely szerint alapvetően minden drog rossz, káros és ezért üldözni kell. A fű például a heroinhoz hasonló megítélés alá esett. A büntethetőség nem korlátozódott a terjesztőkre vagy a termelőkre, és a fogyasztókat is kriminalizálta az első narkotikumokról szóló nemzetközi megállapodás. Szerdán ülnek össze az ENSZ-ben, hogy elkezdjék a vitát az új drogstratégiáról Forrás: Anadolu Agency/2015 Anadolu Agency/Bilgin S. Sasmaz A tavaly kiszivárgott ENSZ-dokumentum szerint azonban az eddigi alapelveket felül kell vizsgálni. A megjegyzések között olvasható, hogy a fogyasztók üldözése segíti a HIV, a hepatitisz-C terjedését. Ezek e betegségek nem maradnak csak a drogfogyasztók között, így a teljes társadalomra veszélyesek. A szerhasználók pedig sokkal gyakrabban lesznek túladagolás áldozatai az olyan országokban, ahol a terjesztés mellett a droghasználatot is büntetik. Az eddig kitűzött cél helyett, miszerint drogmentes világot kell teremteni, arra kocentrálhatnak az országok, hogy egyre kevesebb embert nyomorítsanak meg a narkotikumok. Rengeteg pénz elment már a semmire 55 év kellett ahhoz, hogy a világ vezetői belássák: elvesztették a drogháborút. Az évek alatt elment csak az Egyesült Államokban 121 milliárd dollár a drogfogyasztással vádolt emberek bebörtönzésesére és üldözésére. 37 millió embert pecsételtek meg ezzel úgy, hogy nem terjesztettek drogot vagy nem vettek részt más bűncselekményben csak fogyasztók voltak. Az amerikai börtönöket megtöltik a droggal kapcsolatos büncselekmények miatt fogvatartottak Forrás: AFP/Inp A stratégia eredményei ennek ellenére elkeserítőek. Az Egyesült Államokban az 1975-ös középiskolai végzős évfolyam megközelítőleg 55 százaléka fogyasztott valamilyen drogot, az 1981-es végzős évfolyam tagjainál már 66 százalék volt ez az arány. Ez mára 49 százalékra csökkent, de a legveszélyesebb drogfogyasztói szokásokban sincs javulás. A politikusok tehát rájöttek, hogy hatalmas összegeket költenek valamire, ami nem hozza a várt eredményeket. Sőt, rengeteg ember életét teszi tönkre, és árt a társadalomnak is. A drogfogyasztók börtönbüntetése egy életen át tartó stigmát jelent. A drogterjesztésre specializálódott maffiaszervezetek meggazdagodtak, miközben rengetek embert megöltek. Változtatni kell Nem tehetnek mást a világ vezetői, minthogy változtatnak az alapelveken. És ezt azért tehetik meg, mert a világon már egyre többen elfogadják, hogy a használókat nem kell üldözni. A marihuánával a világ nagy részén már van tapasztalata az embereknek. Vagyis maguk is fogyasztottak már, így tudják, hogy nem hozza el a világvégét, ha nem csukják le azt, aki elszív egy spanglit. Több országban már részlegesen vagy teljesen legálissá tették. Ilyen országok az Egyesült Államok, Hollandia, Uruguay. A fű több helyen legális, az ENSZ stratégiaváltásával egyre több ország indulhat el ebbe az irányba Forrás: AFP/Marc Piscotty Nyomós érvek Nem az a cél, hogy ezt más drogokra is kiterjesszék. A kokain-, vagy az amphetaminfogyasztók legfeljebb arra számíthatnak, hogy nem kell börtönbe menniük, ha elkapják őket egy kisebb adaggal. A marihuána, vagyis a fű azonban már a legalizálás irányába tart. Colorado, ahol Amerikában elsőként legalizálták a marihuána rekreációs célú használatát, 2014-ben 76 millió dollárt szedett be a fűből adóként. És ebben nincs benne a marihuánához kapcsolódó egyéb kiegészítők árusításából származó bevétel és a turisták költései. Coloradóban a bűnügyi statisztikák is javultak a legalizálás óta.Csökkent az emberölések, fegyveres támadások, nemi erőszakok, betörések száma a teljes államban. A gyilkosságok száma 41-ről 31-re, míg a szexuális támadásoké 444-ről 433-ra csökkent, az autófeltörések száma 6572-ről 5139-re esett, de szinte minden területen javultak a mutatók. Coloradóban megváltozott az élet a legalizálás óta, nincsenek rossz tapasztalataik Forrás: AFP/Theo Stroomer A felmérések szerint a fiatalok nem szívnak többet, mint a legalizálás előtt. Ami annak lehet köszönhető, hogy a dealerek kiszorultak, és az állami szervek is keményen ellenőriznek. A drogmentes világ a múlté Az április 20-i ENSZ ülésén kialakuló vitákban ezek a tapasztalatok lehetnek a legnyomósabb érvek. A tagállamok lakossága is egyre inkább, amellett áll, hogy a droghasználat büntetése nem célszerű. Persze lassan juthat el a világ addig, hogy a fűvel is úgy kereskedjenek az országok farmerei, mint most a dohánnyal vagy a teafűvel, de ez a jövő sem elképzelhetetlen többé. Ha beindul az üzlet... Idén már 6,7 milliárdos piaca lehet az amerikai legális marihuánának. De ezt 2020-ra már 22 milliárd közelébe kerülhet egy piackutatás szerint. Ez már nagyobb, mint az ugyancsak hatalmas összegeket megmozgató amerikai fociliga. Erre hatalmas összegre már ráugranak a nagyobb cégek is. Amerikában épp ezért a befektetések, még ha óvatosan is, de megindultak a fű irányába. Ezzel párhuzamosan a világ egyre inkább megváltozhat. Kinek jó, kinek rossz irányba. Lesznek, akik pórul járnak Mexikóban például már most sem nagyon tudnak megélni fű termesztéséből a gazdák, de a világ más szegényebb országaiban élő termelők is pórul járhatnak a legalizálási hullámmal. Ezzel sokan az egyetlen lehetőséget veszítik el, hogy ruhát vagy ételt vegyenek a családjuknak. A szegényebb országok farmerjei is rosszul járhatnak rövid távon Forrás: AFP/Ivan Couronne A termelők ugyanakkor csak kis részét kapták meg a fűterjesztésből származó teljes profitnak. A legtöbbet a drogbárók, a kereskedők tették zsebre. Szerdán tehetik le az ENSZ-ben annak az új drogstratégiának az alapkövét, aminek eredményeként az állam lehet az, aki lehúzza a fogyasztókat. De az adókat már nem fegyverekre, hanem rehabilitációra és a függőség gyógyítására költhetik. Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20160419-drogstrategia-ensz.html
