Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra

A témát ebben részben 'Hírek!' david9696 hozta létre. Ekkor: 2015. október 01..

  1. david9696 / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. július 12.
    Hozzászólások:
    14,623
    Kapott lájkok:
    284
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Krausz Ferencet a Thomson Reuters sorolta az esélyesek közé, amely nem nagyon szokott tévedni.



    A Magyar Tudományos Akadémia tudatta, hogy külső tagja, Krausz Ferenc, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért. Ezt állítja legalábbis a Thomson Reuters, amely minden évben előre próbálja jelezni a Nobel-díjasokat.

    A Thomson Reuters 2015-ös elemzése alapján a fizikában három tudományterület négy kutatója került a rangsor élére. Krausz Ferenc magyar fizikus a kanadai Paul B. Corkummal együtt az attoszekundumos fizikával kapcsolatban szerepel a listán.

    Az akadémia emlékeztet rá, hogy a Thomson Reuters több mint egy évtizede minden évben kiadja az “idézettségi Nobel-díjasok” listáját. A rangsornál a kutatók publikációs idézettségi mutatói mellett számba veszik azt is, hogy az adott évben mely tudományterületek állnak a tudományos közösség érdeklődésének középpontjában.
    Idén az attoszekundumos, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizika a Thomson Reuters szerint a leginkább “Nobel-érett” tudományterületek egyike. Ennek művelője a mindössze 53 éves Krausz Ferenc, aki az MTA idei közgyűlésének díszelőadásán beszélt arról, hogyan lehet “lefényképezni‟ a természet leggyorsabb mozgásait. Akkor felajánlotta, hogy ő és stábja segít a készülő szegedi ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) infrastruktúrájának kiépítéséhez, ahhoz, hogy a négydimenziós szupermikroszkóp álma Magyarországon valósulhasson meg elsőként.
    Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, ezzel segíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez. Az eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat.
    A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált – emlékeztetett az MTA.