Tudomány Magyar kutatók nyertek az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Milyen agyterületek működnek együtt tanulás közben? Hogyan lehet füstgázokból tüzelőanyagokat előállítani? Hogyan indul meg az új bolygók keletkezése a fiatal csillagok körüli porkorongban? E témák magyar kutatói nyertek jelentős összeget az Európai Kutatási Tanács idei Starting Grant pályázatán.


Három magyar kutató nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant pályázatán. Mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának kutatócsoport-vezetői. Hangya Balázs az MTA KOKI-ból, Janáky Csaba a Szegedi Tudományegyetemről és Kóspál Ágnes az MTA CsFK-ból öt évre szóló, egyenként nagyjából másfél millió eurós támogatást nyertek el. A pályázók felkészítésében ERC nemzeti kapcsolattartó pontként (ERC NCP) közreműködött az MTA Titkárság Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya is.



Az ERC Starting Grant 2016-os magyar nyertesei. Balról jobbra Hangya Balázs, Janáky Csaba és Kóspál Ágnes

Forrás: MTA
Kutatási tervek dióhéjban


Hangya Balázs kutatásai során azt vizsgálja majd, hogy az agy különböző kéregalatti, úgynevezett neuromodulátoros rendszerei hogyan dolgoznak össze a tanulás során. Ezen belül két idegsejttípusra, a tanulásban és figyelemben szerepet játszó kolinerg, valamint az agy belső jutalmazási rendszerét szabályozó dopaminerg idegsejtekre fognak fókuszálni. A kutatás jelentős eredményeket hozhat például a Parkinson- és az Alzheimer kórban tapasztalt kognitív zavarok megértésében.

Janáky Csaba kutatási programjának alapját egy fotoelektrokémiai módszer adja, melynek során félvezetőkön alapuló elektródokon a napfény által keltett elektron-lyuk párok segítségével hajtanak végre reakciókat. Olyan bioinspirált összetett elektródokat állítanak elő, amelyekben minden komponensnek precízen meghatározott és szabályozott szerepe és feladata van. Ezáltal lehetőség nyílik a korábbiaknál jelentősen hatékonyabb és gazdaságosabb technológiák tudományos megalapozására. A végső cél olyan folyamatos üzemű reaktorok (fotoelektrokémiai cellák) készítése, amelyek segítségével ipari széndioxid-forrásokat (pl. füstgázok) felhasználva lehet tüzelőanyagokat előállítani.



Az ipari szén-dioxidot hasznosítanák újra

Forrás: Origo

Kóspál Ágnes ERC-projektje azt tűzi ki célul, hogy fiatal, most születő csillagok körüli anyagkorongok vizsgálatával realisztikus kezdőfeltételeket adjon a bolygókeletkezési elméletek számára. Az utóbbi években a csillagászati műszertechnika látványos fejlődése megmutatta, hogy a csillagkörüli korongok szerkezete jóval bonyolultabb, mint korábban gondolták. Kóspál Ágnes azt fogja kutatni, hogy az inhomogén korongszerkezet miként okoz fluktuációkat a csillagra való anyagráhullás ütemében. A kutatás másik fő kérdése az, hogy a változékony anyagáramlás és az azzal kapcsolatos hirtelen felfényesedések hogyan hatnak vissza a csillagkörüli korong bolygókeletkezési zónájának szerkezetére, ásványtani és kémiai összetételére.

Újabb vasak a tűzben


Az idei ERC Starting Grant pályázat lezárult, azonban a már nemzetközi színtéren is sikeresen bizonyított kutatócsoport-vezetők számára kiírt Consolidator Grant – melyben öt évre maximum kétmillió eurós támogatás nyerhető el – elbírálása még folyamatban van. Az első bírálati kör lezárult, és a 2304 benyújtott pályázat közül hat magyar jutott a második fordulóba – közülük négy az MTA kutatója. A második kör interjúi szeptemberben és októberben Brüsszelben zajlanak.

A magyar pályázók felkészítését az interjúra egy szeptemberi tréning és egy ERC információs nap is segíti az MTA Titkárság Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya szervezésében. A szeptember 16-i rendezvényre a szervezők főként olyan fiatal kutatókat várnak, akik ERC Starting Grant vagy Consolidator Grant pályázatok benyújtását tervezik.

Magyarország továbbra is a régió élmezőnyében


A 2016. évi pályázati statisztikák még nem születtek meg, azonban a tavalyi év adatai alapján kijelenthető, hogy Magyarország továbbra is előkelő pályázati aktivitást tanúsít az új EU-tagállamok (EU13) között. 2015-ben az EU13 összesen elnyert 21 grantjéből 4 volt magyar (vagyis a kutatási projekt magyar befogadó intézménynél zajlik). Ami a pályázatok számát illeti, tavaly Lengyelország vezetett 115 elbírált pályázattal, majd Csehország (59 elbírált), Magyarország (49 elbírált) és Románia (47 elbírált) következett, a többi új tagállam aktivitása pedig jelentősen elmaradt a négy élen álló mögött.

Aki kimaradt, nem biztos, hogy lemarad


Az Európai Kutatási Tanács pályázatain a második bírálati körbe bekerülni önmagában is komoly teljesítmény. Aki idáig eljutott, annak nagy valószínűséggel ígéretes kutatási tervei vannak, melyek érdemesek lehetnek a támogatásra. Az ilyen kutatási projektek felkarolására írt ki pályázatot az NKFIH, mely olyan pályázók jelentkezését várja, akik

• az ERC 2014. és 2015. évi felhívásaira adták be pályázatukat
• projektjük az ERC StG vagy CoG pályázat második körébe jutva „B" minősítést kapott, és az ERC minősítés kiadásától számított egy éven belül nem tud új pályázatot benyújtani,
• vagy a projekt vezetője korábban ERC pályázaton támogatást nyert, de a következő pályázati felhívásra adminisztratív okok miatt nem adhatott be pályázatot, mivel az adott időszakban ERC pályázati értékelőnek (Panel Member) kérték fel.

Végső beadási határidő: 2016. december 31.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...