Teljesen természetes és normális, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői kolozsvári látogatásáról. A tárcavezető kiemelte: a törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia támogatta, így a két ország most "hátba szúrásnak" tekinti a történteket. Komoly veszélyt jelent, hogy jelenleg a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is az ukrán parlament előtt van - közölte.Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon fenn Romániával, hiszen "sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni". Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Teodor Melescanu román külügyminiszter találkozója Kolozsváron 2017. október 2-án. Forrás: MTI/Kkm / Szabó Árpád Hiába kérte mindkét ország többször is Ukrajnát, hogy ne fogadja el az oktatási törvény módosítását, mégis megtették, holott az súlyosan sérti a kisebbségek jogait.Több mint félmillió magyar és román él Ukrajnában, ezért is lépnek fel közösen az ügyben - közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Kivételeznek bizonyos kisebbségekkel Szijjártó Péter szerint, az ukrán törvény ellentétes az ország alkotmányával is, egyes kisebbségeknek több jogot biztosít, mint másoknak. A nyelvtörvényt illetően pedig közölte: ha a kijevi parlament elfogadná azt úgy, ahogy a törvényhozás kulturális bizottsága már megtette, akkor jelentősen csökkennének a magyar és a román kisebbség anyanyelvhasználati lehetőségei. Azért is fontos, hogy most a két ország közösen lép fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait - fűzte hozzá. Magyarország és Románia sok szállal kötődik egymáshoz Szijjártó Péter megjegyezte: az elmúlt két és fél hónapban már harmadszor tartott kétoldalú találkozót Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, de "ez így normális". Magyarország és Románia két olyan szomszédos ország, amelyek sok szállal kötődnek egymáshoz a kisebbségek által és fontos gazdasági partnerek is - tette hozzá. Mint mondta, román kollégájával egyetértettek abban, hogy nemzeti kisebbségeikre a kétoldalú kapcsolatokban erőforrásként kell tekinteni. Szijjártó bízik a marosvásárhelyi iskolaügy megnyugtató lezárásában Szijjártó Péter kitért rá: remélhetőleg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét sikerül megnyugtatóan rendezni, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a katolikus egyház és a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban megoldódja ezt a helyzetet. Közös közlekedés fejlesztések 2020-ra egyről kettőre növelik a két ország közötti autópálya-összeköttetések számát, de ennél "sokkal inkább összekötöttnek" kellene lennie a két országnak, ezért remélhetőleg a tíz jelenleg csak hétvégenként üzemelő határátkelőből is mielőbb minél több folyamatosan nyitva lesz - közölte Szijjártó. Európában a közlekedési fejlesztések ma már alapvetően a gyorsvasúti fejlesztéseket jelentik, ezért támogatják a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítésének tervét, és ez az első szakasza lehet a két ország fővárosa közötti gyorsvasúti összeköttetésnek - mondta. A tárcavezető elmondta: jó hír az energiabiztonság szempontjából, hogy a rendszerüzemeltetők egyetértése alapján 2019-ben már jelentős mértékű földgáz szállítására nyílik lehetőség Románia felől Magyarországra, 2022-re pedig 4,4 milliárd köbméter gázforgalmazás válik lehetővé a két ország között. Let's block ads! (Why?) Forrás...
