A magyar rajongók számára is jól ismert név Marco Antonio Barrera a nagypehelysúly jelenlegi első számú alakja. Ő a legjobb mexikói pehelysúlyú a legendás Salvador Sanchez óta, és az egyik legjobb p4p bunyós. Azonban Marco Antonio Barrera érdekes módon nem ökölvívónak, hanem ügyvédnek készült fiatal korában. 15 évesen azonban döntött, és a szorítók világát választotta az iskolapad, és a tárgyalóterem helyett. Minden bizonnyal nem bánta meg, hiszen a kispehely-, a pehely- és a nagypehelysúly meghódítása után 2006-ban valószínűleg a könnyűsúlyú világbajnoki címért is harcba indulhat. 1974. január 17.-én született. Marco és testvére Jorge már kisgyermekként ismerkedni kezdtek az ökölvívással, az viszont korán nyilvánvalóvá vált, hogy Marco bír különleges képességekkel. Barrera jómódú és előkelő családból származott, és ezzel meghiúsulni látszott az elmélet miszerint a nyomorból való kitörés lehetősége szüli a nagy mexikói bunyósokat. Ez a dolog sokáig rá is nyomta megítélésére a bélyegét. Amatőr rekordja 56-4, amely során öt mexikói bajnokságot nyert, majd rendkívül fiatalon, mindössze 15 évesen (!) állt át a profik táborába. Légsúlyban kezdte pályafutását a „Babaarcú orvgyilkos” néven is ismert bokszoló. Első meccsén 1989. november 22.-én a második menetben kiütötte David Felixet, majd valóságos diadalmenetben folytatta karrierjét. Első 16 meccséből 12-t kiütéssel nyert, és 16. meccsén begyűjtötte Mexikói nagylégsúlyú bajnoki címét. Öt sikeres címvédés után (köztük az első 12 menetes csatával) 1992 novemberében az Egyesül Államokban is ringbe lépett, ahol Esteban Ayalát ütötte ki a 4. menetben. A helyszínen lévő amerikai szurkolók ekkor már láthatták, amint a jövő sztárja elkezdte szárnyait bontogatni. 1993 szintén zsúfolt év volt Marco számára, hat meccset vívott, ezek közül hármat kiütéssel nyert meg. A fél tucat meccs között helyet kapott egy NABF nagylégsúlyú címmeccs is, melyet egyhangú pontozással nyert meg Eduardo Ramirez ellen. A 28-0-ás rekordú Barrera 1994-ben már nemcsak egy helyi látványosság volt, hanem a nemzet által elismert bokszoló. 20 évesen ekkor visszatért Mexikóba, hogy folytassa jogi tanulmányait. A ring világa azonban hívta vissza Barrerát, aki nem is tudott sokáig ellenállni, és az év közepén vissza is tért, immár kispehelysúlyban, ahol nagyobb kihívások és erősebb ellenfelek vártak rá. 1994 decemberében Marco legyőzte a korábbi bajnok Eddie Cook-ot (TKO8), és ezzel kihívhatta Daniel Jimenezt a WBO világbajnokát. 1995. március 31.-én össze is csapott a két ökölvívó, és 12 menetes csata után Marco Antonio Barrera személyében új világbajnokot köszöntöttek! A meccs után Barrera még eltökéltebb lett, és 1995-ben négyszer védte még meg címét. Azonban hiába a veretlenség, az izgalmas stílus, még mindig voltak kétkedők afelől, hogy a fiatal bunyós le tudna-e győzni egy igazi nagy harcost. 1996. február 3-án a kaliforniai Inglewoodban védte meg ismét trónját a korábbi bajnok Kennedy McKinney ellen. A meccset az HBO új Boxing After Dark sorozatában adták, és a nézők igazi háborút láthattak. Egy nagyon jó mérkőzésen Barrera a 12. menetben aratott TKO győzelmet. A mérkőzésen életében először Barrera is padlóra került, a 11. menetben, de fantasztikus teljesítmény nyújtva legyőzte a nagyon nagynevű McKinneyt. A meccset követően hatalmasat nőtt a fiatal bunyós ázsiója és a szurkolók egy része az új Julio Cesar Chavezt látta Barrerában. 1996-ban még három alkalommal védte meg címét (mind három esetben kiütéssel), majd az év végén megszakadt a veretlenségi sorozat. Junior Jonesal csapott össze a mexikói, és az ötödik menetben kétszer is padlóra került. Ezután Barrera segédei beugrottak a ringbe, így a vezetőbíró diszkvalifikálta őt. Öt hónappal később sor került a visszavágóra is a las vegasi Hiltonban. 12 izgalmas menet után a pontozó bírók Jonest látták jobbnak, így a Marconak nem sikerült visszavágnia az előző kudarcért és karrierje mélypontjára került. Ezután a kellemetlen vereség után 10 hónapot pihent Marco, majd 1998 februárjában Angel Rosario ellen tért vissza. A szkeptikusok ekkor úgy gondolták, hogy a „kiégett” Barrera túl hamar tér vissza a két vereség után és tovább folytatja mélyrepülését. Azonban rosszul gondolták… Rosariot az ötödik menetben megállította, és két újabb KO győzelem után ismét a WBO világbajnoki címéért küzdhetett meg Richie Wenton ellen. Wenton nem volt egy szinten a mexikóival, és a negyedik menetben TKO vereséget szenvedett. Barrera háromszor védte meg övét, majd a veretlen Erik Morales következett, aki a WBC-nek volt világbajnoka és a mexikóiak szemében az akkori legnagyobb csillag volt az ökölvívás egén. 2000. február 19.-én Barrerát tartották a szakértők esélytelenebbnek. Egy óriási csatát láthatott a közönség, amelyen igazi adok-kapok küzdelem alakult ki, és a két hatalmas szívvel rendelkező mexikói nagyon-nagyot küzdött. A végső gongszó után nem hiába ünnepelt állva a Mandalay Bay közönsége. Marco szempontjából azonban szerencsétlenül végződött a csata, mert megosztott pontozással a bírók Moralest látták jobbnak. A mérkőzést a Ring magazin az év meccsének választotta! A vitatható döntés miatt a WBO visszaadta övét Barrerának, aki három alkalommal meg is védte azt, majd úgy döntött, hogy fellép pehelysúlyba és megküzd az akkori uralkodóval, Naseem Hameddel. Erre a meccsre stílusváltást lehetett megfigyelni a mexikói bokszán. A korábbi hirigelő Barrera, rendkívül érett, letisztult és okos boksszal 12 menetben egyhangú pontozással legyőzte a Herceget – aki azóta se tudta a vereséget feldolgozni, és visszavonult. Ez a mérkőzés fordulópont volt Barrera karrierjében, hiszen a siker hatására egy csapásra a millió dolláros bokszolók közé került, valamint a szakértők és a szurkolók is istenítették a meccs után. Barrera tehát a pehelysúly új királya lett. Egy felhozó meccs után következett a Morales elleni visszavágó, immár pehelysúlyban. A második meccsük taktikusabb küzdelmet hozott az elsőnél, de így is hatalmas csatát láthatott a közönség, melyet egyhangú pontozással Barrera nyert meg. Azonban ennek a meccsnek a végkimenetele is véleményes volt, hasonlóan az első csatájukhoz, hiszen a szakértők és a szurkolók szerint inkább Morales állt közelebb a győzelemhez. A mérkőzésen megnyert WBC övet Barrera visszaadta, mivel magát a nép bajnokának tekintette, akinek nincs szüksége a boksz szervezetek öveire, és csak a legjobbakkal akart küzdeni, nem pedig kijelölt ellenfelekkel. A Ring magazin övét azonban elfogadta, amely a súlycsoport legjobbjának ismerte el a mexikóit. Ezt az övet védte meg az ötszörös világbajnok Johnny Tapia (W12) és a szintén klasszisnak számító Kevin Kelley (TKO4) ellen. Ezek után ismét egy meglepő vereség következett a Fülöp-szigeteki Bombázó Manny Pacquiao ellen 2003 novemberében. Ezen a meccsen Pacman teljesen felőrölte a teljesen motiválatlan Barrerát, és a ring sarok feladta a küzdelmet a 11. menetben miután egyértelmű volt a vereség. Marconak azonban sikerült továbblépnie a súlyos vereséget követően és a nagyon jónevű Paulie Ayala (TKO10) után a Morales elleni harmadik meccs következett. Még a Pacquiao elleni meccs előtt Barrera leszerződött a Golden Boy Promotionhoz, és nagyon jó barátságba került az istállót vezető Oscar De La Hoya-val. A Morales elleni meccset a Las Vegasi MGM Grandben rendezték meg. A csata a WBC nagypehelysúlyú övéért zajlott, és 12 fantasztikus menet után többségi pontozással a harmadik súlycsoportban is csúcsra jutott Barrera. De ami számára a legfontosabb volt, megmutatta a világnak, hogy jobb gyűlölt riválisánál. Ez a siker visszahozta Marcot a szupersztárok közé, hiszen a rendkívül jó teljesítmény hatására a szurkolók kezdték elfelejteni a Pacquiao elleni kisiklást. Miután De La Hoya meggyőzte Marcot, hogy tartsa meg a WBC övet az első címvédésén a hivatalos kihívójával Mzonke Fanával küzdött meg, akit a második menetben kiütött. Majd 2005. szeptember 17.-én Robbie Pedent verte 12 menetben egyhangú pontozással, és így begyűjtötte az IBF övet is a WBC mellé. Ezzel pályafutása során először Barrera két szervezet bajnoki címét is birtokolni tudta egy időben. Következő meccsét 2006. május 20-án vívja Rocky Juarez ellen, és ha nyerni tud, akkor ő legközelebb már a könnyűsúlyú világbajnoka Jesus Chavez ellen léphet ringbe. Ha honfitársa ellen is nyerni tud, akkor az első mexikói lehet aki négy súlycsoportban is bajnok tudott lenni!
