A gazdasági, monetáris és növekedési fordulat után versenyképességi fordulatnak kell következnie Magyarországon – jelentette ki Matolcsy György a kecskeméti közgazdász vándorgyűlésen. A jegybank elnöke szerint az ázsiai selyemúthoz érdemes csatlakoznunk, hogy a magyar GDP jelentősen bővülhessen. Közpénzből közjót szolgáló intézményeket építünk, a közpénz pedig közpénz marad -mondta Matolcsy György a jegybankokhoz kapcsolódó alapítványok tevékenységével kapcsolatban a Kecskeméten tartott 54. közgazdász vándorgyűlésen. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszélt arról, hogy átláthatóság és költségcsökkentés jellemzi az alapítványokat, amelyek száz százalékosan transzparensen működnek, és negyedévente nyilvánosságra hozzák a gazdálkodásukra vonatkozó adataikat. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadást tart a Közgazdász vándorgyűlésen Kecskeméten Forrás: MTI/Ujvári Sándor A görög, a magyar, valamint a lengyel válságkezelést összehasonlítva a sajátos magyar strukturális átalakítások eredményeiről is beszélt Matolcsy György a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán. Kifejtette, hogy Görögország és Magyarország helyzete 2010-ben sok hasonlóságot mutatott, melyek közül a legfontosabb, hogy a korábbi elhibázott gazdaságpolitika miatt mindkét állam már a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság előtt a saját válságával küszködött. Szerinte azonban a görögök az IMF, az EU és az Európai Központi Bank, vagyis a Trojka utasításait követve a hagyományos, úgynevezett ortodox módszereket követve megszorításokat vezettek be, addig Magyarország megőrizte gazdaságpolitikai autonómiáját és a sajátos magyar szerkezeti átalakításokat választotta. Ez volt az első és a második Széll Kálmán terv, amelyek már 2010 második felében a foglalkoztatás bővülését hozták – mondta az MNB elnöke. A Közgazdász Vándorgyűlés Kecskeméten Forrás: MTI/Ujvári Sándor Hozzátette: Magyarország összesen 50 olyan reformot vezetett be, amelyek a pénzügyi egyensúlyt és a növekedést célozták és ma is működőképesek. Az államadósság csökkentésében hazánk az Unióban a három legjobban teljesítő ország, Görögország pedig az öt legrosszabb között szerepel, a munkanélküliség, a GDP és szinte az összes többi makrogazdasági mutatót nézve, tehát 2010 után a magyar út bizonyult sikeresnek. Követendő példaként beszélt Lengyelországról, amellyel – szavai szerint – reform-versenyben állunk. A lengyelek azonban sokkal hamarabb, hozzánk képest tíz évvel korábban vezették be az átalakításokat, így sokkal hamarabb látták azok eredményét is, ennek köszönhetően a válságot recesszió nélkül vészelték át. Matolcsy szerint a lengyel gazdaságpolitika pont fordított irányt tartott 2010 előtt, mint a magyar, ezért is bizonyulhatott sikeresnek. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadást tart a Közgazdász Vándorgyűlésen Kecskeméten Forrás: MTI/Ujvári Sándor A hazai gazdasági, növekedési és monetáris fordulat után a versenyképességi fordulatra kell koncentrálnunk Matolcsy szerint. Kiemelte, hogy a Növekedési Hitel Program (NHP) keretében több mint 34 ezer hazai kis- és középvállalkozás 2270 milliárd forint kedvezményes hitelhez jutott, ami jelentősen hozzájárul a kkv-szektor versenyképességének javulásához. A kkv-szektor termelékenységét kell segíteni és a hazai gazdaság duális jellegén kell tompítani - fogalmazott a jegybank elnöke. Szerinte a jövőben az új ázsiai selyemút kihasználása segítheti a magyar gazdaságot abban, hogy bővíthesse exportját, akár a német, akár a lengyel vállalatokon keresztül is. Ezzel kapcsolatban kiemelte a Belgrád-Budapest vasútvonal megépítésének jelentőségét. Arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság jelentős növekedés lehetőség előtt áll, mert több, Ázsiából érkező kereskedelmi útvonal (selyemút) is érinti Budapestet. Let's block ads! (Why?) Forrás...
