Megadóztatja a magyar állam a külföldön dolgozó magyarokat is – és lehet, hogy nem is tudnak róla

Elég sokféleképpen ráadásul.

Részletes tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatásáról és a járulékfizetési kötelezettségekről.

Azokkal az országokkal egyszerű a helyzet, amelyekkel van a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény, viszont ha ez nincs, a magánszemély illetősége a döntő. A magyaroknak például akkor is itt kell adózniuk, ha külföldön adnak el ingóságokat – írja azénpénzem.hu. Ha ingatlanról van szó, akkor adózás szempontjából kizárólag az számít, hogy az hol van. Egy külföldi nyaraló eladásához például a magyar adóhatóságnak semmi köze, viszont az osztalékot mindkét állam megsarcolhatja.

Magánszemélynél, ha az egyik államban van állandó lakóhelye, a másikban pedig nincs, akkor az állandó lakhely állama az illetőség állama. Hogy ki számít magyar illetőségűnek, azt nem csak az állampolgárság határozza meg. Az is, de azon kívül meg kell felelni annak a feltételnek is például, hogy legalább 183 napig itt tartózkodjon. Akinek kizárólag itt van bejelentett állandó lakcíme, az akkor is itthoni, ha egyébként ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

A 183 napos határ külföldi munka szempontjából is fontos, a NAV azt a példát mutatta be, ha egy magyar társaság magyar illetőségű munkavállalója egy külföldi építkezésre rendszeresen kijár, és a munkavállaló az adóévben 200 napot tölt kiküldetésben, akkor a 183 nap átlépése miatt a kivételes szabály nem irányadó. Vagyis, ha 200 nap kinti tartózkodás során 150 napot dolgozik, és az adóévben összesen 250 napot dolgozik, akkor az alapbér 60%-a (150/250) adóztatható külföldön, 40%-a pedig Magyarországon.

Egyéb példa a NAV tájékoztatójában például az, hogy ha egy magyar illetőségű magánszemélynek egy horvát hitelintézetnél lévő betétjére kamatot írnak jóvá, akkor a kapott kamatjövedelem után a 15%-os mértékű adót a magánszemélynek a magyar adóbevallásában kell bevallania és megfizetnie. Hogy a külföldi hitelintézet által jóváírt kamatból ne vonjanak adót, ahhoz az kell, hogy a horvát banknak illetőségigazolást adjon, amit a NAV-tól lehet kérni.

Akiknek külföldi bankszámlájuk van, azoknak önállóan kell bevallaniuk a kint szerzett tavalyi kamatjövedelmet. Ausztriában, ha valaki nem akar kétszeresen fizetni – be kell szereznie az illetőségigazolást a magyar adóhatóságtól. Mivel az adatokat automatikusan megküldik, nem érdemes „lapítani” - írja azénpénzem.hu.
https://www.szeretlekmagyarorszag.h...e2Q5-u3AoFajt7JhVzPA1MUw4L49AMenKPhG538DRKrUI

 

Ezzel már nem egyszer bepróbálkoztak. Elég kapzsi és pénzéhes a mostani kormány, de ilyen aljasságra vetemedni már mindennek a legalja!