Meghalt Földi Imre, a magyar súlyemelés első olimpiai bajnoka, aki május 8-án lett volna 79 éves. A Nemzet Sportolója sportágában páratlan módon öt olimpián képviselte Magyarországot. Földi Imre hűség és a kitartás példaképének is nevezhető, hiszen miután 17 évesen szülővárosából, Kecskemétről Tatabányára került, és a Bányász súlyemelője lett 1955-ben, mindvégig kitartott klubja mellett versenyzőként, edzőként egyaránt. Amellett egy pillanatra sem adta fel álmait, és első olimpiájának, az 1960-as rómainak a hatodik helye, majd az 1964-es tokiói és az 1968-as mexikóvárosi játékok ezüstjei után a csúcsra ért: 1972-ben, Münchenben az olimpiai dobogó tetejére állhatott az 56 kilogrammosok mezőnyében, ráadásul világrekorddal - a magyar súlyemelősport első olimpiai bajnoki címét kiérdemelve. Földi Imre Forrás: MTI/Földi Imre Sportemberi nagyságát mi sem minősíti jobban, minthogy - bár már 38 éves volt - még elindult az 1976-os montreáli olimpián is, ahol hatodikként végzett. Bajnoki címe mellett az öt részvétel önmagában is az egyetemes súlyemelés legnagyobbjai közé emelte a legkönnyebbek, kezdetben a pehelysúlyúak, majd a légsúlyúak között versenyző Földit, s jó néhány elismerés, seregnyi díj és kitüntetés minősíti sportolói, de edzői munkásságát is, mely utóbbinak része lánya, Földi Csilla 16 Európa-bajnoki aranyérme és ugyanennyi országos bajnoki titulusa. Forrás: Youtube Az első magyar bajnokságát 1957-ben, az utolsót 1976-ban nyerte, első magyar csúcsát 1959-ben Tatabányán érte el, s utóbbi esztendőben volt az első nemzetközi versenye is, mégpedig Varsóban, ahol a világbajnokságon bronzéremmel mutatkozott be. A nemzeti válogatottban egészen 1977-ig szerepelt. Szakításban és lökésben is kimagasló eredményekre volt képes, de a harmadik fogásnemben, az 1973-tól megszüntetett nyomásban egyértelműen a földkerekség legjobbjaként tartották számon. Húsz világ- és ötven magyar csúcsának zömét is nyomásban produkálta. Földi Imre születési idő, hely: 1938. május 8., Kecskemét sportág: súlyemelés súlycsoportja: 56 kg klubja: Tatabányai Bányász (1955-1978) klubja edzőként: Tatabányai Bányász (1976-1988) legnagyobb sikerei: olimpiai bajnok (1972, München) olimpiai 2. helyezett (1964, Tokió; 1968, Mexikóváros) olimpiai 5. helyezett (1976) olimpiai 6. helyezett (1960) ötszörös világbajnok (összetett: 1965, 1969, 1972; lökés: 1972; nyomás: 1972) tízszeres Európa-bajnok (összetett: 1962, 1963, 1968, 1970, 1971; nyomás: 1969, 1970, 1971; lökés: 1971; szakítás: 1973) tizenháromszoros magyar bajnok (1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1969, 1970, 1972, 1973, 1974, 1975) Az év magyar súlyemelője (1964, 1965, 1968, 1970,1972) Húsz alkalommal állított fel világcsúcsot. díjai, elismerései időrendben: Munkaérdemrend ezüst fokozata (1964, 1968), Munkaérdemrend arany fokozata (1972), Halhatatlanok Klubjának tagja (1991 óta), Ezüst Turul-díj (1992), Súlyemelő Halhatatlanok Klubjának tagja (1993 óta), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), MOB Olimpiai aranygyűrű (1995), Tatabánya sportdíja (1995), Magyar Örökség-díj (1999), Az évszázad legjobb magyar súlyemelője (2000), olimpiai érdemrend (2002), Tatabánya díszpolgára (2003), a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnél az évszázad súlyemelője (2005), a Nemzet Sportolója (2007. január 31. óta), Köztársasági gyűrű (2009), Olimpiai emlékérem (2009), A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség Aranyérdemrendje (2009). Let's block ads! (Why?) Forrás...
