Megyery Sári, művésznevén Sacy von Blondel Filmszínésznő, költő, író, újságíró Született: 1897. július 28. Balssagyarmat, Magyarország Elhunyt: 1983. február 5. Párizs, Franciaország Filmszerepei: Összesen 49 kis-, és nagyjátékfilm főszerepét játssza 1916-1932 között, jórész Németországban. Néhány filmje: Az elhagyottak (1925) Das Testament des Joe Sivers (1924) Der Böse Geist (1922) Bilincsbevert folyam (1920) Könyvei: Csak a fényre vigyázz - Dick Manó kiadása, Bp., 1932, Molnár C. Pál illusztrációival "... és könnyűnek találtatott" - Nova, Bp., 1934 Adjátok azoknak - versek - Nova, Bp., 1935. Szőnyi István illusztrálta, Szerelem a szerelmesé - Nova, Bp., 1936 Mama karriert csinál - regény - a Színházi Élet kiadása, Bp., 1937 Végkielégítés - Az Újság kiadása, 1938 Nem Mari, de Mariska - Az Újság kiadása, 1939 A fény szerelmesei - Délibáb kiadása, 1939 "Én" - dr. Vajna és Bokor kiadása, 1939 De Uraim - dr. Vajna és Bokor kiadása, 1941 Te érted akartam - versek - dr. Vajna és Bokor kiadása, Bp., 1942 A vendég - regény - Szöllőssy Zsigmond kiadása, Bp., 1943 Én is voltam jávorfácska - Paris, 1977 Francia nyelvű könyvei: Pour Toi - Les Éditions de France, Paris, 1938 C'est pour moi que je t'aime - Les Éditions de France, Paris, 1939 Pour lui - Les Éditions de France, Paris, 1941 Un voyage d'amour - Les Éditions de France, Paris, 1944 Une fée dans la maison - Julliard, Paris, 1958 Életrajza: Adatok: 1915 - Rózsahegyi Kálmán Színésziskolájában tanul 1916 - első filmszerepe 1925 - megjelennek első írásai 1931- végleg felhagy a filmezéssel 1938 - Párizsba költözik, és ott él haláláig 1955 - Cambridge-ben angol tanári diplomát szerez 1977 - "Én is voltam jávorfácska..." címmel, önéletírást jelentet meg magyarul, Párizsban 1983 - halála, Párizsban, 86 évesen 1984 - Játékszerelem c. emlékeket és portrékat tartalmazó könyve az utolsó kötete, már poszthumusz kiadásban jelenik meg. Életútja részletesebben Sári, a család megdöbbenésére színésznő lesz Édesapja ügyvéd, édesanyja nemesi származású, fölbirtokos leszármazottja. (Anyai ágon egyik ősük görög nemesi családhoz tartott.) Az édesapa a balassagyarmati börtön elöljárója, majd Budapestre helyezik, s családját is ide költözteti. Az apa ügyvédi keresete mellett, jórészt a feleség nemesi örökségének utolsó tartalékait felhasználva élik, egyre fogyó fényűző életüket. Sári gyerekkorában már kitűnt képességével, könnyen tanult verset, szavalatával számos ünnepségen szerepel. Szülei válását követően, szabadulva a család szorító megszokásaitól, hagyományaitól, fojtó légkörétől, beiratkozik Rózsahegyi Kálmán Színésziskolájába. Rózsahegyi iskolája attól az évtől fogva filmszínészek képzésével is foglalkozik, s Megyery Sári ebben az osztályában egy diák a sok közül, amikor Hevesi Sándor közbenjárására őt is beválogatják a próbafelvételek során a Jókai film női főszereplőjét keresve. (többszáz a jelentkező: amatőr és professzionális színész). A szerepet megkapja, 1916-ban a budapesti UHER cég elkészíti a Jókai sorozat első filmjét, a "Mire megvénülünk" címmel, Megyery Sári és Beregi Oszkár főszereplésével. Édesapja kérését respektálva, aki féltve jó nevű ügyvédi cégét, felveszi a német hangzású Sacy von Blondel művésznevet, s a plakátokon, valamint a sajtóban is így jelenik meg. Később elkészül a "Kárpáti Zoltán", majd az "Új földesúr" is, ám a magyar némafilm hőskorának túlnyomórésze közt ezek is elvesztek. Sacy a filmcsillag Megyery, közvetlen, manírok nélküli játéka, rendkívül őszinte, és természetes viselkedése a felvevőgép előtt, párosult egy fajta görög-szoborszerű nemes arcú szőke szépségével. A Rózsahegyi iskola első nemzetközi hírű sztárja lesz, amikor a Reinhardt-Mátray társulat, Berlinbe ajánl főszerepet a "Fantomas" c. készülő detektívregény filmváltozat sorozatos filmjeiben. Ezt követően mellék- és főszerepek sora várja Berlinben, a filmgyártás hőskorában, két esztendőn át. Vív, lovagol, vonatról ugrik le, mozgó járműre föl, mindezeket kaszkadőrök nélkül, hisz azok nagyon drágává tették a produkciót. Több kisebb-nagyobb baleset után, másnap kéken zölden, fehérre "meszelt" arccal kellet tenni a dolgát, ahogy a produkció azt megkövetelte. Akkori és későbbi UFA sztárok sokaságával szerepel egy filmben, számos esetben főszereplőként. Két év után először otthon karácsonyozik, s egy hirtelen jött szerelem következtében Berlinben felrúg minden jövő évi szerződést, s hazatelepül. A szerződések bontása hatalmas kaucióba kerül, s további karrierjét is károsan befolyásolja (többek közt egy Korda film főszerepétől lép vissza). A szerelemből nem lesz házasság. Két évig visszavonultan él, majd újból belép a szakmába. Fóth Béla létrehozza Budapesten az "Orion" nevű fiókfilmvállalatot, amely a berlini anyacég budapesti felvételeit, forgatásait hivatott kivitelezni. Három filmjének főszerepét bízzák Sacy von Blondel-re. Mondhatnánk úgy is, hogy filmvállalatot hoznak létre számára, ami azonban túlzás, mert a későbbiekben számos egyéb film elkészítésében is aktív a filmvállalat. A cég felfedezettje Gerey Imre rendező, aki Megyery Sári első férje lesz. Létrehozzák budapesti bejegyzéssel a Gerey-Blondel részvénytársaságot, elsősorban filmek készítésére, filmforgalmazók számára. Több film elkészültét követően, s nem csak eltérő munkájuk okán, külön élnek. Sacy újabb berlini filmszerepet kap, nem keresik egymás társaságát. Gerey Párizsban öngyilkosságot követ el, aminek következtében a sajtó haraghadjáratot indít Megyery Sári ellen itthon, és a német sajtó is foglalkozik az üggyel. Ellehetetlenül a helyzet körülötte, s ismét a visszavonulás mellett dönt. Sacy író lesz Visszavonulása átmeneti, s fél év múlva már a "Cigány" című magyar filmben, Rózsahegyi Kálmán "árnyékában" játssza el Évi, a kis parasztlány, szerepét. 1922-24 között folyamatosan filmez Berlinben. Közben tisztában van valós értékeivel, és a külsőségekre apelláló, s szőke csodákat felvonultató, hosszú lábú tökéletes megjelenésű sztárjelöltek százai sorában nem érzi jól magát, s neveltetése révén, belső tűz híján (mindig igyekezett magán "uralkodni"), igazi Marlene Dietrich nem válhat belőle. Ugyanakkor irodalmi érdeklődése írásra sarkallja. Tárcákat, tudósításokat ír Berlinből, amelyeket Európa-szerte közölnek, Magyarhonban az "Otthon"-ban. Filmjogdíjain kívül ez jelenti lassan fő megélhetését. 1925-ben számos budapesti lap megkeresésére, többek közt a Kóbor Tamás jegyezte "Újság"-ba, majd a Weisz Julián irodalmi vezetése alatt a "Pester Lloyd"-ban jelennek meg riportjai, írásai. Publikál a Délibáb színházi magazinban, és Incze Sándor a Színházi Élet című újságjában, Hatvany Lili távozásakor a kritikai rovat vezetője szerepét bízza rá. Két esztendőn keresztül tanít egykori alma materében, Rózsahegyi Színiiskolájában. Ragyogó növendéke, Mezey Mária, aki élete végéig szeretettel emlékezett meg Megyeri Sáriról. Sacyból Sári lesz Egyre több verse jelenik meg, s a kortársak megbecsülését vívja ki munkásságával. Kosztolányi és Karinthy Frigyes a két jóbarát, akik féltőn, de igen kritikusan és magas szakmai szempontok szerint bírálják, korrigálják kezdeti verseit. Művei őszinteségével, szókimondásával meglepi olvasóit, s ezt a legnagyobbak is méltányolták. Zilahy Lajos bíráló megjegyzése kapcsán igazi nevén, Megyery Sári néven kezd publikálni. Első hazai színésznőnk, aki egy szerep kedvéért (Hollywood-i film), plasztikai műtétet hajtat végre magán egy budapesti klinikán. Ez később publikációt nyer, s irodalmi tevékenységének kritikáiban számos bírálat éri ezért: "...a szőke plasztikázott filmcsillag, most irodalmi babérokra tör..." Első verseskötete - Csak a fényre vigyázz (Bp., 1932, Molnár C. Pál rajzaival), pozitív kritikát kap, szakmai sikert ér el vele. Versei olvasottak az átlag olvasók körében is, sőt Karinthy, az "Így írtok ti" c. irodalmi karikatúrájába belefoglalja Megyery költészetét is. "Rosszat nem gúnyolok soha" vigasztalta Karinthy egy találkozásukon. Szabó Lőrinc a mestere, hosszú órákon keresztül beszélik meg a szakma minden apró kis részletét, Sári kéziratainak első olvasója is ő. Apró betűvel megjegyzéseket fűz egy-egy szó kapcsán, bizonyos szavakat áthúz, más soroknál felkiáltójellel élve kitüntet, egyszóval lektorál. Idővel aztán Megyerynek már nem lesz szüksége lektorra, de a barátság mindvégig megmarad. József Attila is személyes barátja, számos alkalommal, húzza meg magát Sáriék lakásán. Márai, Illyés Gyula, Erdélyi József, Szép Ernő, Kemény Simon, a kor jelesei, mind-mind kedves barátokként üdvözlik minden megnyilvánulását. 1931-ben végleg felhagy a filmezéssel, s kizárólag szerkesztői, irodalmi munkái kötik le figyelmét. Egy regényének megfilmesítése kapcsán Amerikában jár, filmesekkel tárgyal. Megyery Párizsba költözik Közben a jó barátok mind itt hagyják őt élők közt emlékezőnek, először Kosztolányi, majd Karinthy, József Attila. Édesapja halála, s testvéreit ért bajok sora, egyre kevéssé kötik meg kezét, s az egyre fokozódó politikai légkört is nehezen tolerálja. Incze Sándor lapját, amelyben rovatot vezet, a Horthy kormányzat betiltja, az életbe lépő törvényekre való hivatkozással színészek százait vezényelnek le a magyar színpadokról. Egy kiadásra váró regénye kapcsán 1938 -ban Párizsba utazik, s onnan már nem tér vissza. "Les Éditions de France", Megyery Sári: Én - Pour toi - kiadását tervezi, s a cég vezetője, Andre Lang, a szerződés aláírása végett Párizsba hívja. Párizsban szerelem, majd házasság lesz a kezdeti kapcsolatból Andre Langgal. Megyery Sári élete végéig Párizsban él, boldog, s kiegyensúlyozott, harmonikus derűben André-val. Régi vágya, hogy egyetemen tanulhasson, itt megvalósulhat, s beiratkozik a Sorbonne-ra, majd Collége de France, s az Alliance Francaise hallgatója, 1955-ben, Cambridge-ben angol tanári diplomát szerez. "Én is voltam jávorfácska..." c. önéletírásával (Párizs, 1977, Bp., 1979) és Játékszerelem c. emlékeket és portrékat tartalmazó kötetével (Bp., 1984) Magyarországon ismét közismert lesz. A nyolcvanas évein túl járó Megyery Sári, hozzá méltó eleganciával, drága ékszerekkel felvértezve várja előkelő budapesti hoteljében, az érkező újságírókat, tévéseket, riportereket a könyvbemutatójára. Portrait film készül róla, s néhány interjú, riport, majd néhány évi szünet után, a halála kapcsán méltatják munkásságát. Egyetlen magyar nyomatatott színházi lexikonban sem szerepel neve, még ma sem, pedig a filmgyártás hőskorában 49 főszerepe volt, s több tucat filmben dolgozott, kisebb-nagyobb szerepeket játszva.
