Az El Nino, azaz ” a gyermek” közismerten egy időjárási jelenség, nevével ellentétben nem kedves, nem aranyos, sőt az egyik legfélelmetesebb a természet alkotásai közül. Hol és miért fogan, mik a hatásai, és kell-e tőle félnünk itt, a Kárpát-medencében, arról Mika János éghajlatkutatót, egyetemi tanárt kérdeztük. A földi időjárás alakulására főleg a légkör és az óceán áramlásai vannak hatással. Ezek számtalan ponton kapcsolódnak és hatnak egymásra, sőt egyenként is milliónyi tényező határozza meg a viselkedésüket. Amint azt sem tudjuk eldönteni, hogy a tyúk volt-e előbb, vagy inkább a tojás, az El-Nino és a hozzá kapcsolódó légköri átrendeződés sorrendje sem egyértelmű. Ha meleg a víz Ha a légkör modelljébe betápláljuk a Csendes-óceán egyenlítői vízhőmérsékletében ilyenkor tapasztalt, több fokkal magasabb hőmérsékletet, akkor a modellben létrejön a derült, száraz idő a trópusi térség kontinensei fölött, s a felhős csapadékos idő az alacsony földrajzi szélességre eső óceáni vizeken. Ha viszont a trópusi óceánok áramlásait gerjesztjük a légnyomás tapasztalt eloszlásával, akkor elmarad a mélységi vizek feláramlása, azaz létrejön az a több fokkal melegebb tengerfelszín, amit El-Nino idején legelőször érzékelünk. Az El Nino tehát akkor születik, amikor az Egyenlítő környékén, Peru partjainál elmarad az óceán mélyéből érkező hideg víz feláramlása. A vízfelszín emiatt egyre melegebb lesz, a nedvességgel telített levegő felfelé áramlik. Az óceán felett ilyenkor alacsony légnyomás uralkodik, ciklonok jönnek létre. A fél világ megérzi Özönvízszerű esők és viharok tombolnak, a hőmérséklet is némileg emelkedik – nemcsak a víz felett, hanem Az észak- és a dél-amerikai kontinens nyugati sávjában, az USA déli területein, Japánban, azaz a szárazföld “peremén” is. Máshol a légnyomás megnő, hiszen az egész Föld átlagában egyenletesnek kell lennie: ha valahol csökken, máshol megnő – magyarázza a szakember. A magas légnyomás leszállásra kényszeríti a légrétegeket jobbára a szárazföldek felett, és nagyon komoly szárazságokat okoz. Ausztrália térsége aszályossá válik, Indonéziában gyakoriak például a szárazság okozta, óriási erdőtüzek. Kevesebb csapadékot hoz a délkelet-ázsiai monszun, és szárazabb lesz Afrika délkeleti része, de az Amazonas térsége is. A jelenség 2-7 évente szabálytalanul ismétlődik, előre jelezni bonyolult fizikai modellekkel lehet, de csak néhány hónappal korábban. Brutális tud lenni A feljegyzések szerint dél-amerikai halászok tapasztalták először , ők nevezték el El Ninónak is. A tápanyagban dús víz feláramlása ugyanis a felszín közelébe csalja a halakat, amelyek nagy tömegben érkeznek a lakomához. Ha pedig nincs feláramlás, hiányoznak a halrajok is, és az emberek tudják, a “gyermek” születőben van. Nem lehet azt sem pontosan előre jelezni, hogy adott évben különböző területeken milyen hatásai lesznek. Az évszázad El Ninója 1997-ben jelentkezett, akkor a tengerfelszín a “gócpontban” hat fokkal volt melegebb az átlagosnál. Becslések szerint 23 ezer ember halt meg világszerte a jelenség valamely következményeként, jellemzően árvizekben és földcsuszamlásokban. Az okozott kárt 54 milliárd dollárra tették… A 2015/16-os “El Nino-évben” a tenger hőmérséklete csak három fokkal haladta meg a megszokottat, vagyis egy mérsékelt jelenséggel van dolgunk – mondja Mika János. Hogy mikor ér véget, azt nem tudjuk. Hónapok, vagy akár évek kellenek hozzá, mire az El Nino “kifárad”, a légköri áramlások megváltoznak, és a világ időjárása visszazökken a “normál kerékvágásba”. Magyarország biztonságban van Egyre többször merül föl, hogy az El Nino Magyarország időjárására is hatással van. Neki tulajdonítjuk például a kifejezetten enyhe decembert, vagy a most februári hatalmas esőket. Mika János szerint viszont mérsékelt égövi területekkel, így hazánkkal sem bizonyítható semmiféle közvetlen kapcsolat, azaz az El Ninón otthon ülve legfeljebb a TV előtt hüledezhetünk. Közvetetten azonban e jelenség eredményeként általában a magyar tavasz nem szokott sem túl száraz, sem túl csapadékos lenni. Hangsúlyozzuk: általában. Igazán rossz hír viszont, hogy a klímaváltozás hatásaként az El Nino a jövőben egyre gyakrabban jelentkezik majd, és negatív hatásai is egyre szélsőségesebbek lehetnek.
