Mi lesz a fájlcserél?kkel Magyarországon?Beküldve: 2011.Mar.25 A tervek szerint ?szre elkészül egy olyan hamisítás elleni cselekvési program, amelynek hangsúlyos része lesz az internetes kalózkodás elleni fellépés. Szerdán tartotta els? ülését a 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján újjáalakított Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). A minisztériumok, szakhatóságok és iparági, szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló grémium egyebek mellett arról döntött, hogy a következ? két negyedévben a kormány részére kidolgoz egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó id?szakra meghatározza a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot. Ebben kiemelt hangsúlyt fektetnek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszer-hamisítás és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására, illetve az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére. Az IT café megkeresésére dr. Tóth Zita, a HENT titkára elmondta: az internetes kalózkodás visszaszorítása, a fájlcsere szabályozása hangsúlyozottan meg fog jelenni a cselekvési programban. Jelenleg még csak a kiindulási tézisek vannak meg, a kormány számára javasolni tervezett konkrét lépésekr?l egyel?re nem lehet beszélni. A felmérés április 12-én zárul, az eredményeket a hónap végén hozzák nyilvánosságra. A nemzetközi példák alapján ugyanakkor sejthet?, hogy milyen elképzelések kerülhetnek napirendre Magyarországon. Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint nálunk két f? elképzelés látszik kikristályosodni a digitális tartalmak internetes terjesztésének szabályozására. Els?sorban a zeneszerz?k és az írók körében van határozott támogatottsága a kulturális átalánydíjnak, melyet hasonlóan az üres adathordozókhoz az internetszolgáltatás árába lehetne beépíteni. Ennek el?nye az egyszer?ségében lenne, és gyors megoldást jelentene a kultúra finanszírozásában. Ugyanakkor ez a konstrukció számos stratégiai szint? problémát felvet. Egyrészt az implementálása nem lenne triviális, ahogy a bevételek felosztása sem, másrészt nem kívánt gazdasági következményként a piaci megoldások ellen dolgozhatna magyarázta Tóth. Az Artisjus, amíg lehet, a piaci megoldásokban bízik, de állami ösztönzés, segítség nélkül a szerepl?k önállóan valószín?leg nem tudják kezelni a problémát. Állami beavatkozásra példa a Franciaországban m?köd? fokozatos válasz törvény, amely elv szerintünk követend? lehet, még ha nem is biztos, hogy ugyanazok az eszközök nálunk egy az egyben alkalmazhatók. De az, hogy az állam ne csak a jogsértésekkel szemben lépjen fel, hanem pozitív, vállalkozásösztönz? szerepet is vállaljon, mindenképp támogatandó mondta el Tóth Péter Benjamin. Az Artisjus egyébként közvetlenül nem vesz részt a HENT munkájában, csupán a jogvéd?k erny?szervezetén, a ProArton keresztül képviselteti magát a testületben. Kapcsolódó hír, hogy a HENT március közepén országos felmérést indított, amelyben a hazai középiskolások szellemi tulajdonnal, különösen a szerz?i jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attit?djét vizsgálja. Az anonim, online kérd?ív kitöltésével készül? vizsgálatban többek között arról kérdezik a diákokat, hogy szoktak-e filmeket, zenéket letölteni az internetr?l, illetve milyen forrásokból, és meg tudják-e különböztetni az illegális és legális szolgáltatásokat. A felmérés április 12-én zárul, az eredményeket a hónap végén hozzák nyilvánosságra.
