Hírek Itthon Miattuk halt éhen a másfél éves gyöngyösi kislány

Az ombudsman vizsgálata szerint sorozatos jelzőrendszeri hibák, mulasztások és az együttműködés hiánya vezetett oda, hogy május 12-én éhen halt egy gyöngyösi gyermek; a védőnő azonban nem hibázott.


Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében kiemelte: a házi gyermekorvos, a gyermekjóléti központ és a gyámhatóság sorozatos mulasztásai, szakmailag érthetetlen lépései miatt nem sikerült megakadályozni azt, hogy a szülők hosszú ideig megvonják a gyereküktől a táplálékot. A jelzőrendszeri tagok hibái így közvetve szerepet játszottak a gyöngyösi kisgyerek halálában.

A meghalt kisgyerek szülei már a terhesség idején, majd a szülés után is visszautasították a védőnői ellátást, a gyermekjóléti központ szolgáltatásait, és a gyámhatóság idézéseire sem jelentek meg.

Székely László alapjogi biztos - a népegészségügyi hatóság vizsgálatával egyezően - azt is megállapította, hogy a védőnő maradéktalanul eleget tett jelzési, együttműködési kötelezettségének, ő nem követett el mulasztást.

Felidézték: Székely László az Agárdon 2013 tavaszán halálra éheztetett másfél éves gyermek ügyében folytatott korábbi vizsgálatot lezáró jelentésében a szaktárcát kérte, hogy a megelőzés érdekében fontolja meg a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételének, az elutasítás következményeinek jogszabályban rögzítését. Ezt a miniszter szükségesnek is tartotta, de intézkedés azóta sem történt.

Az alapvető jogok biztosa ezért ismét felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy fontolja meg a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételének jogszabályban rögzítését vagy - annak hiányában - a védőnői szolgáltatás visszautasítása következményeinek olyan szabályozását, amely megfelelő garanciát nyújt a kiszolgáltatott kisgyerekek jogainak, egyes esetekben az életének a védelmére.

Az ombudsmani vizsgálat ugyanakkor kitért arra is, az egyik szakvélemény szerint elegendő volt, hogy a háziorvos folyamatosan egyeztetett a védőnővel, tudott a jelzéseiről, de ezt nem továbbította a gyámhatóságnak. A járási tiszti főorvos ennek ellenére nem indított a házi gyerekorvossal szemben hatósági eljárást, a vizsgálatot intézkedés nélkül lezárta.

Az információk szerint a házi gyermekorvos a már alultápláltnak tekinthető gyermeket hosszú időn át nem látta, a gyerek súlyfejlődését csupán a szülők bemondása alapján rögzítette, s arról tájékoztatta a gyámhatóságot, hogy a gyermek nevelése, gondozása a szülők részéről biztosított.

A kisgyerek veszélyeztetettségére vonatkozó első jelzését csak hónapok múlva, elkésve tette meg, pedig ennek már akkor meg kellett volna történnie, amikor a szülők a kisgyermeket nem voltak hajlandók elvinni a rendelőbe.

Székely László ombudsman a népegészségügyi hatóság vezetőjét mindezek alapján arra kérte, hogy fontolja meg a háziorvos fegyelmi felelősségre vonását.

Az ombudsmani vizsgálat a gyámhatóság, valamint a gyermekjóléti központ eljárásával kapcsolatban is több hiányosságot feltárt.

A gyámhatóság hónapokig nem lépett, majd szabálytalanul folytatta le a védelembe vételi eljárást, a megszüntető végzésében pedig a gyermekjóléti központot értelmetlen, felesleges és indokolatlan módon az érintett család alapellátásban való további gondozásra hívta fel akkor, amikor a központ huzamosabb ideje a kapcsolatot sem tudta felvenni a családdal.

Mivel azonban a felügyeleti szervek azóta megtették a szükséges intézkedéseket a visszás gyakorlat és hiányosságok kiküszöbölésére, az alapjogi biztos további intézkedést nem kezdeményezett.

A jelentésben Székely László kiemelte: a tragikus eset rávilágít arra, hogy a jelzőrendszeri tagok érdemi együttműködése lehet az egyetlen járható út, hiszen egyedi és elszigetelt próbálkozásaik az együtt nem működő szülők és családok esetében komoly kockázatokkal és következményekkel járnak.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...