Igen nagy a valószínűsége annak, hogy az, aki Európában vagy Magyarországon karácsonyi dekorációt vásárolt – és annak kapcsán nem helyi, manufakturális termékeket részesített előnyben –, olyan terméket szerezett be, melyet Jivu városában állítottak elő. Ha pedig nem ott készült, akkor annak logisztikai bázisáról szállították ezer mérföldekre a kereskedőkhöz. A Sanghajtól gyorsvasúton alig egy órányira fekvő dél-kínai város ugyanis a karácsonyi és az ünnepi kellékek gyártásának és logisztikájának fellegvára – írja az Asia Times. Vagy, ahogy a BBC fogalmaz: a város, ahol a karácsony születik és ahol el is adják. A világszerte értékesített karácsonyi dekorációs elemek mintegy 60 százaléka egyetlen városból, a dél-kínai Jivuból származik. Ezért valószínűleg aki most karácsonykor a kereskedelmi forgalomban kapható tömegcikkekből válogatta össze otthona ünnepi díszítését, annak kellékei Jivuból származnak. A több mint 1 milliós nagyvárosban mintegy 600 gyárban készítik az ünnepi hangulatelemek minden elképzelhető változatát. Vasúti szállításra felpakolt konténerek egy jivu állomásonForrás: AFP/XINHUA/Xinhua News Agency/Huang Zongzhi Milliárdos nagyságrendű export A karácsony ünnepének üzleti jelentőségét és nagyságrendjét, nem lehet megérteni vagy megbecsülni Jivu városának teljesítménye nélkül.Gazdasági értelemben a település, a földkerekség első számú karácsonyi városa. A hely, ahol minden elképzelhető dolgot gyártanak és forgalmaznak a karácsony, illetve a Mikulás figurájával összefonódó ünnepi alkalmakhoz. A város egyre növekvő teljesítményt mutat a karácsonyi dekorációk – egyébként szezonális – gazdasági szegmensében. Csak a flitteres díszszalagokból mintegy 4 millió dollár értékben (ez több mint 1 milliárd forint) állítanak itt elő minden évben. Egy jelentés szerint a város 2016 szeptemberétől 2017 augusztusáig, 3 milliárd dollár értékben exportált karácsonyi dekorációs elemeket, a világ számos országába. A 760 milliárd forintot meghaladó összeg a fele annak, amelyet az Egyesült Államokban 2017-ben karácsonyi dekorációra költöttek az emberek. A város hatalmas kiskereskedelmi piaca 2017 első negyedévében 4,6 milliárd dolláros (több mint 1200 milliárd forint) forgalmat bonyolított le, ami 10 százalékos növekedés egy év alatt. Minden elképzelhető dekorációs elem megvásárolható a város kiskereskedelmi piacán, ahová egyre több üzletember látogat elForrás: AFP/XINHUA/Xinhua News Agency/Tan Jin A település a közvetlen értékesítést saját internetes webáruházában végzi, valamint saját, fizikailag létező, 5 és fél millió négyzetkilométeres piacterén. A hatalmas, nemzetközi kereskedelmi piacon mintegy 75 ezer árusító hely (fülkék, irodák) található, és ezzel egyesek szerint a világ legnagyobb kis- és nagykereskedelmi központjának számít. A 2017-es, importtermékekre fókuszáló külön vásári napokon mintegy 1500 vállalat vett részt, a megkötött adásvételi üzletek összesített forgalma a 40 milliárd forintnak megfelelő jüant is meghaladta. Európába tartó szállítmányt készítenek elő helyi munkások Jivu egyik raktárépületébenForrás: AFP/XINHUA/Xinhua News Agency/Xu Yu Toleráns kereskedelmi központ lett A város fejlődése az 1980-as években indult, és a vezetés következetes munkájának köszönhetően, mára az egyik legnagyobb áruforgalmat bonyolító kínai településsé nőtte ki magát. Ott ugyanis nem csak gyárak működnek. Jivu a dekorációgyártás mellett egyben fontos kereskedelmi csomópont is, fejlett vasúti teherszállítási megoldássokkal, repülőtérrel, és nemzetközi postai szolgáltató-központtal. Jivu logisztikai teljesítménye legalább olyan elképesztő nagyságú, mint a helyi termékgyártás. Mintegy 100 országból fogadnak árut a helyi és a külföldi kereskedők. Kínai adatok szerint legalább 10 millió olyan belföldi vállalkozás van, amely valamely módon érintett a Jivuban zajló kereskedelemben. A Jivuból indított tehervonatok 16 nap alatt eljutnak Prágába, a közvetlen vasúti összeköttetésnek köszönhetőenForrás: AFP/Imaginechina/Lv Bin Félmillióra tehető azon vállalkozók száma, akik rendszeresen külföldre utaznak a termékértesítéshez kapcsolódó üzleti ügyben, és 13 ezer körül van a településen élő külföldi kereskedők száma. Jivut az egyik legbefogadóbb kínai városnak tartják. Sok indiai, arab, észak-afrikai cég látott potenciált az ott megköthető üzletekben. Ha pedig ez nem volna elég, Jivu városából – a vasúti teherszállítás számára – közvetlenül elérhető Madrid, Prága vagy épp Teherán is. Az ünnepi dekorációkra szakosodott Jivut többen az állandó karácsony városának tartják, ám ahogy egy pekingi közgazdászprofesszor rámutat, az ilyen specializált városoknak egyre nagyobb szerep jut a kínai gazdaságban. A pekingi vezetés ugyanis az ilyen, látványosan fejlődő településektől reméli a kereskedelmi egyensúly helyreállítását, a belső fogyasztás növekedését, valamint az infrastrukturális fejlesztések megvalósulását. Let's block ads! (Why?) Forrás...
