Tudomány Nagy fehér cápa tetemét mosta partra a Földközi-tenger

Marokkó földköz-tengeri felségvizein egy elpusztult és a felszínen sodródó nagy fehér cápa tetemét fedezték fel a partok közelében. A felfedezés azért számít jelentősnek, mert az elmúl három-négy évtizedben drasztikusan lecsökkent a Földközi-tengerben élő nagy fehér cápák egyedszáma, és már csak nagyon ritkán lehet észlelni ezeket a ragadozókat a mediterrán vizeken.

Nem tudni, mi okozta az állat pusztulását


2017. március 21-én a marokkói Al Hozeima-öböl közelében helyi halászok figyeltek fel a felszínen sodródó hatalmas cápatetemre, amelyet kivontattak a partra. Az elhullott nagy fehér cápát (Carcharodon carcharias) lemérték, az állat teljes testhossza 4 méter, a súlya pedig kereken egy tonna volt.



A Marokkó partjainál felfedezett 4 méteres nagy fehér cápa teteme partra húzva

Forrás: L'Elasmogroup/Mohamed el Andalossi

Az érdekes hírről a cápakutatással foglalkozó L'Elasmogrup nonprofit szervezet tudósított a honlapján. Egyelőre még nem sikerült megállapítani, hogy mi okozhatta a nagy fehér cápa pusztulását.

Honos fajnak számít a Földközi-tengerben is


A világtenger legnagyobb recens húsevő cápája, a heringcápa-félék családjába (Lamnidae) tartozó nagy fehér cápa

a Földközi-tengerben is honos fajnak számít.

Egészen az 1960-as 70-es évekig nem ment ritkaságszámba a nagy fehér cápa észlelés a mediterrán vizeken, az elmúlt négy évtizedben azonban ritka kuriózummá vált a megfigyelésük.



A nagy fehér cápa kozmopolita faj. A Földközi-tengerben Málta és Tunézia vizein, a Tirrén-tengerben, és az Adriában volt relatíve a leggyakoribbak, ám az 1970-es évektől drasztikusan lecsökkent a populáció egyedszáma

Forrás: Elter Tamás

Az észlelések drasztikusan lecsökkent számából jelentős egyedszám csökkenésre következtetnek a tengerbiológusok. A 19. század közepétől vezetett tudományos igényű nagy fehér cápa észlelések statisztikai elemzéséből arra következtetnek a szakemberek, hogy

az 1980-as évek elejétől legalább 60 százalékkal csökkent a földközi-tengeri nagy fehér cápák állománya.

A mintegy másfél évszázadot felölelő megfigyelések azt mutatják, hogy a Földközi-tenger medencéjén belül a fehércápák állománya néhány pontra koncentrálódik.



Az észak-adriai térség volt mediterrán nagy fehér populáció második legfontosabb előfordulási területe

Forrás: Wikimedia Commons

A legtöbb észlelés Olaszország nyugati partvidékéről, a Tirrén-tenger térségéből származik, de ugyancsak fontos radiánspontnak tekintik a Tunézia és Szicília közötti Messinai-szoros, illetve Málta tágabb térségét is. Az 1970-es évekig az Adriai-tenger északi partvidéke a földközi-tengeri nagy fehér cápák harmadik legfontosabb előfordulási területének számított.

Az ausztrál populációval mutatnak rokonságot a mediterrán fehércápák


A dél-afrikai, vagy ausztrál megfigyelésekhez képest a földközi-tengeri nagy fehér cápák életmódjáról szinte alig tudunk valamit. Szemben az atlanti vagy csendes-óceáni állomány egyedeivel,

földközi-tengeri nagy fehér cápát még sohasem sikerült jeladóval felszerelni,

ezért ismeretlenek a vándorlási szokásaik.



A Westpack mentőhelikopterének fedélzetéről készített fotó a hét méteresre becsült dél-afrikai nagy fehér cápáról, amint a felszín alatt úszik. A feltételezések szerint a nagy fehér cápák Dél-Afrikától északra vándorolva telepedtek be a Földközi-tengerbe

Forrás: Shark Alerts SA

Egyelőre még az is vita tárgya, hogy a mediterrán fehércápák egyedei szeparált közösséget alkotnak-e, vagy pedig az atlanti-óceáni populáció rendszeres időszakonként a Földközi-tengerre is beúszó tagjai. A skóciai University of Aberdeen kutatói 2011-ben meglepő felfedezést tettek; azt találták az összehasonlító genetikai vizsgálatok alapján, hogy a földközi-tengeri nagy fehér cápák az ausztrál populációval mutatják a legszorosabb rokonságot.



Tavaly Málta mellett illegálisan kifogott 4 méter körüli nőstény nagy fehér cápa, egy máltai halászhajó fedélzetén. Máltában törvényi védelem alatt áll a faj

Forrás: Malta Today

Egyes feltételezések szerint

a nagy fehér cápák még a pleisztocén időszakban, nagyjából 500 ezer éve telepedtek be a Földközi-tengerbe,

a dél-atlanti térségből északra hatolásuk közben. A jeladós kutatások már bebizonyították, hogy az ausztráliai populáció egyedei rendszeresen vándorolnak a dél-afrikai partvidék, és Nyugat-Ausztrália között.


Forrás: Youtube / Discovery News

E hipotézis szerint a Dél-Afrikából az atlanti partvidéken északra hatoló csoport folyamatosan kereste a keltre vezető utat, és ez az ösztön magyarázza a Földközi-tengerbe történt beúszásukat, illetve megtelepedésüket is.

Hatalmas példányok élnek a mediterrán vizekben


Érdekes statisztikai tény, hogy a Földközi-tenger vizéből ismerjük a leghatalmasabb nagy fehér cápákat. Az abszolút rekorderként elkönyvelt, a Máltához tartozó Filfla szigete mellett 1987. április 17-én egy helyi tonhalhalász, Alfred Cutajar horgára akadt példány teljes testhossza 7 méter 13 centiméter volt.



Az 1987 áprilisában Málta partjainál kifogott rekorder példány

Forrás: Elter Tamás archívuma

Hatalmas példányok az Adriából is ismertek.

1927-ben az Isztriai-félsziget térségében, Rovinj előtt egy kereken 6 méter hosszú nagy fehér cápa akadt a halászok hálójába. Az 1963 október 22-én Izola partjai előtt ugyancsak halászhálóba gabalyodott nagy fehér cápa 6 méter 2 cm hosszúra nőtt meg. 1986-ban az Adria olaszországi partszakaszán Rimini és Pesaro térségében figyeltek meg egy ugyancsak 6 méteres példányt.



Az 1970-es években az olasz partvidéken kifogott óriási nagy fehér cápa teteme

Forrás: Elter Tamás archívuma

Az 1993-ban Sibeniknél horogra akadt nagy fehér cápa 5 méter 40 cm hosszúnak bizonyult,

2003. június 24-én a horvátországi Jabukánál tonnarába akadt nőstény egyed teljes hosszát pedig 5 méter 70 centire mérték. Az Adria horvátországi partszakaszán 2008 októberében észleltek utoljára nagy fehér cápát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...