A 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat Sportolói Bizottsága 24+1 olimpikonból áll, aki tudásukkal, tapasztalatukkal mindannyian hozzá tudnak tenni ahhoz, hogy a magyar főváros esélyesként pályázzon a nyolc év múlva esedékes rendezésre. A sajtótájékoztatón többször is elhangzott az álom kifejezés, és volt olyan sportoló, aki nem titkolta, kétségekkel vágott bele a munkába. Kedden hivatalosan is bemutatták a 2024-es Budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat Sportolói Bizottságának tagjait. Két tucat olimpikon, szinte mindannyian olimpiai bajnokok, akik a nyári olimpiákon szerzett 176 magyar aranyérem közel negyedét mondhatják magukénak. „A bizottság feladata lesz, hogy őrködjön a sportolói igények maximális képviselete fölött a pályázati procedúra és reménybeli rendezés során" – kezdte méltatását Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője. Fürjes Balázs Fotó: Hirling Bálint - Origo „Az olimpikonjaiktól megtanulhattuk, hogy képesek vagyunk többet kihozni magunkból, mint, amit a hétköznapokban gondulunk. Az olimpiai sikerek segítenek, hogy büszkék lehessünk magunkra, megélni, hogy vagyunk valakik, nem is akárkik. Olyankor a legjobb magyarnak lenni, amikor bajnokaink ott állnak a dobogón." Fürjes elmondta, hogy Budapest nem pályázott volna, ha nincs az Agenda 2020, ami lehetőséget ad a kisebb, közepes városoknak a gazdaságos és fenntartható játékok rendezésére. „Jó néhány költséges dolgot kivettek a pályázatból, és erősítették a párbeszéd fontosságát. Folyamatos visszajelzéseket kapunk, rengeteget kozultálunk a leadott anyagokról – ennek nyomán nagyon sokat változtattunk a terveken, aminek köszönhetően már most több tízmilliárd forinttal olcsóbb lett a pályázat – hangsúlyozta a miniszteri biztos. A kandidáló városok közül elsőként – már több mint egy éve – Budapest hozta létre a maga sportolói bizottságát. Ez a belső párbeszéd – a civil és szakmai szervezetekkel folytatott társadalmi párbeszéd mellett – végig kíséri a teljes pályázati folyamatot. „Egyetlen fordulóban sem adunk le pályázatot anélkül, hogy azt a Sportolói Bizottság jóváhagyta volna." Az atlétikai stadion látványterve Forrás: facebook.com/budapest2024 Mint azt Martinek János, Szöul kétszeres olimpiai bajnoka az Origónak elmondta, a sportolói és a szerzvező bizottság több csatornán tartja egymással a kapcsolatot. „Minden olyan anyagot megkapunk e-mailen, ami a bizottság munkáját segítheti, illetve, amibe mi is bele tudunk szólni. Emellett van az olimpiáról szóló Budapest párbeszéd nevű kezdeményezés, ahol olyan szakemberek ülnek, akik egyrészt a pályázatért felelnek, másrészt pedig azok a szakemberek, aki szakmai szemmel tudják nézni azokat terveket, amelyeket a pályázati bizottság készíti. Véleményezni tudják azok megvalósíthatóságát." Ahogy Martinek fogalmazott, az olimpiai rendezés „egy gyorsító pálya" lehet Budapest, illetve Magyarország számára. „Azok a létesítmények, beruházások, amiket most az olimpiához kapcsolunk, előbb-utóbb egyébként is elkészülnének. Az, hogy pályáztunk, csak meggyorsítja ezt a folyamatot." „Szeretünk nyerni" „Sportolóként mondhatom, hogy egy álom vált valóra azzal, hogy Budapest pályázik az olimpiai rendezésre. Két világvárossal vagyunk versenyben és nem csak versenyben vagyunk, de esélyesek is vagyunk. Sportolóként szeretünk versenyezni, küzdeni és persze nyerni" – mondta el Kovács Ágnes, Sydney olimpiai bajnok, a Sportolói Bizottság elnöke. Kovács Ágnes (középen) Fotó: Hirling Bálint - Origo „Ha az Agenda 2020-at komolyan gondolják, és ezt meg is akarják mutatni, akkor a 2024-es rendezést csakis Budapest nyerheti el" – mondta Martinek. Kovács Ágnes elmondta, minden alkalommal, mielőtt a szervezőbizottság beküldi az adott pályázati szakasz anyagát, azt előtte a Sportolói Bizottság jóváhagyja. Az már a bizottság munkáját dicséri, hogy a budapesti versenyhelyszínek és az olimpia falu között átlagos utazási időt sikerült 12 percre csökkenteni. Az észak-csepeli helyszín az Olimpiai Arénával és az olimpiai faluval (balra): Ugyanezt szintén kiemelte az Origónak nyilatkozva az olimpiai ezüstérmes, tízszeres világbajnok kajakozó, Bóta Kinga is. „Rióban rengeteget kellett utazniuk a versenyzőknek, nem egy helyszín két-három órás útra volt az olimpiai falutól, ami nem csak rengeteg időt, de nagyon sok energiát is felemészt. Budapest ebből a szempontból is más lenne, egy igazi kis ékszer a két rivális pályázó nagyváros között." Egy kicsit haza beszélnek A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) kötelékében is dolgozó Bóta nem titkolta, hogy kicsit haza húz a szíve, amikor arról kérdeztük, volt-e kimondottan olyan terv, ami a Sportolói Bizottság javaslatára került be a pályázati anyagba. „A helyszínek kialakításában sok hasznos tanácsot tudunk adni. Én például nagyon szeretném, ha kajak-kenu versenyek nem Szegeden, hanem Budapesten lennének. Igaz, hogy a szegedi pálya, a Maty-ér már többször bizonyított Európa-és világbajnokságon is, de az is tény, hogy ott azért a szél bele tud szólni a versenyekbe. A budapesti helyszín azért is fontos lenne, mert a kajakosok szinte mindig kiszorulnak az olimpiai faluból, hiszen rendszerint a központi helyszínektől távol lévő pálya mellett laknak, és csak az utolsó egy-két napban költöznek be a faluba – így pedig elveszik számukra egy nagy élmény." Martinek János és Bóta Kinga (balról a harmadik, illetve negyedik) is tudja, hogy mi kell az övéinek Fotó: Hirling Bálint - Origo Az öttusázó Martinek is sem titkolta, hogy az öttusának jót tenne egy sikeres budapesti olimpia. „Folyamatos tárgyalások eredménye, hogy a Népligetből, majd az olimpiai stadionból az észak-csepeli helyszínre került az öttusa. A helyszínek későbbi utóhasznosításának szempontjából is fontos a körültekintő tervezés. Ha minden az elképzeléseink szerint alakul az öttusázóknak az olimpia után – azok után, hogy eddig a vívóterembe és az uszodába is csak a második vonalban léphettünk be – egy saját bázisuk lenne." Az utóhasznosítást Fürjes Balázs is kiemelte. Így megtudhattuk, hogy a játékok idejére 12500 néző befogadására alkalmas olimpiai arénából egy 5000 férőhelyes fedett atlétikai pálya lenne 200 méteres futókörrel – ilyen ma nincs Magyarországon. Hasonlóan a BMX-versenyek helyszínéhez, amin az olimpia után a profik és a szabadidős sportolók osztozhatnának. Nem könnyű egy álomról beszélni Bóta Kinga és a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, Nagy Tímea is elmondta, hogy a budapesti olimpia megrendezése egy álom valóraválást jelenti. „Nagyon fontos, hogy át tudjuk ültetni az emberekbe ezt az álmot – mondta Nagy Tímea. – Nagyon nehéz elmondani, hogy mit is jelentene a rendezés, mert ezt igazából csak az tudja, aki járt már olimpián." A legjobb módja annak, hogy az emberek megismerjék ezt az érzést, ha elnyerjük a rendezést. Nagy Tímea Fotó: Hirling Bálint - Origo "De nem könnyű a dolgunk: egy olyan élményről kell beszélnünk, amiről nem lehet beszélni, amit át kell élni.Egy biztos, mi nem szeretnénk rosszat sem a gyerekeinknek, sem az országunknak, mi csakis a legjobbat szeretnénk. Ezért dolgozunk" – zárta mondandóját. Azt Bóta és Martinek is hangsúlyozta, hogy Sportolói Bizottság munkájának fontos része, hogy az arcukkal támogassák a pályázatot. „Megmutatni a mögöttes motivációt azoknak, akik nem látnak bele a pályázati munkába annyira, mint a szakemberek, vagy mint a sportolók." Ez már csak azért is fontos, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) munkatársai rendszeresen jönnek meglepetésszerűen, hogy felmérjék az olimpia aktuális támogatottságát. Nem csak az egyiknek vagy a másiknak jó A paratriatlonos Boronkay Péter felütésként elmondta, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon a parasportok meglehetősen kevés nyilvánosságot kapnak, négy éve a londoni olimpián voltak olyan paraúszó számok, amelyet többen néztek a helyszínen, mint az épek némelyik versenyét. „Rióba úgy mentem ki 35 évesen, hogy na, majd meglátjuk, tud-e még valami újat adni az olimpia. Életem legnagyobb élményével jöttem haza. Nekem már megadatott 2010-ben, hogy hazai közönség előtt versenyezzek, és ennél kevés nagyobb dolog van." Boronkay Péter Fotó: Hirling Bálint - Origo Boronkai azt is fontosnak tartja, hogy egy budapesti rendezés lehetőséget ad megismerni olyan parasportolókat és sportokat, amikkel a hétköznapokon nem találkozunk. A rendezés kapcsán megvalósuló akadálymentesítési program pedig nem csak a fogyatékkal élők életét könnyítené meg, de az idősek, vagy éppen a kismamák számára is segítséget jelentene. Kétségek között Az 1992-es barcelonai olimpia cselgáncsozó banoka, Kovács Antal rendhagyó módon a kétségeiről beszélt. „Nem azzal kapcsolatban, hogy meg tudjuk-e rendezni, mert abban biztos vagyok, hogy igen. De azt senki nem várhatja el, hogy azért rendezzünk olimpiát, hogy két hétig ünnepelhessünk olyan áron, amit az ország nem bír el – mondta a civilben a paksi atomerőmű kommunikációs vezetőjeként dolgozó Kovács Antal. Kovács Antal Fotó: Hirling Bálint - Origo Amikor kijött az Agenda 2020 számolt, kutatott, adatot gyűjtött – és mára eloszlottak a kétségei. Mint mondja, a fejlesztések döntő többsége anélkül is, megvalósulna, hogy olimpiát rendeznénk, azt a picit, pedig, ami kimondottan az olimpiához kell, biztos, hogy meg tudjuk csinálni.„Mi vagyunk a legkisebb királyfi, és igenis vannak esélyeink, mert az emberek szeritik a mesébe illőt történeteket, és szurkolnak a legkisebb királyfi sikeréért – élt egy népmesei hasonlattal az egykori dzsúdós. – De a világnak is el kell hinnie, hogy Magyarország alkalmas arra, hogy megrendezze az olimpiát. A lehetőség adott, képesek vagyunk rá.Egy olyan esély van a kezünkben, amivel élnünk kell. Barcelon 1992-ben még egy kévésbé fejlett régiója volt Európának, az olimpia óta Katalónia egy sikersztori. Ha nagyon kell, akkor mi magyarok igenis össze tudunk fogni. Most egy olyan dologért kell összefognunk, ami felemelkedést jelenthet, ami egy új pályára állíthatja Magyarországot." – zárta mondatait Kovács Antal. Let's block ads! (Why?) Forrás...
