Évente a kiemelt projekteken kívül mintegy 30 millió eurót költ beruházásokra a BorsodChem, az idén pedig elindítottak egy 114 millió eurós fejlesztést – tudtuk meg Szabó Jánostól, a társaság beszerzésekért felelős alelnökétől. A szakember a budapesti EPCA konferencia kapcsán beszélt a vegyipar aktuális kihívásairól, illetve arról is, hogy az eltérő szabályozás miatt mennyit spórolna a cég, ha Németországban lenne a székhelye. Az idei budapesti EPCA (Európai Petrolkémiai Szövetség) konferencia egyik központi témája, hogyan alakul a petrolkémiai ipar jövője. Mennyire van nehéz helyzetben az ágazat, milyen kihívásokkal küzdenek? A dinamikusan változó környezetben továbbra is a fenntartható fejlődés jelenti a fő kihívást. Beszerzési szempontból érzékenyen érinti a vegyipart az olajár mozgása, de folyamatosan egyéb változások is vannak, amelyek természetesen erre a területre is hatnak, mint például a helyi konfliktusok, vagy a pénzügyi válságok. A BorsodChem üzeme Kazincbarcikán. Forrás: MTI/Vajda János Azt tapasztalom, hogy minden évben megjósolják a jövőt az arra hivatott cégek – tanácsadók, piackutató társaságok -, hogyan alakul majd a világ és ezen belül a mi iparágunk következő éve, amit persze nagy érdeklődéssel hallgatnak az EPCA konferencia résztvevői. Aztán a következő találkozón visszatekintve az látszik, hogy a jóslatok nem fedik a jövőt. Vagyis még a jó nevű tanácsadócégek sem tudják megmondani, mit hoz a holnap, és igaz ez az árakra nézve is. Szerencsére a beszerzési árak lefelé mentek, ami nekünk nagyon jó. Ha olcsóbb az olaj, földgáz, akkor az energia is az, és mivel meglehetősen energiaintenzív cég vagyunk, ezáltal a versenyképességünk nőni tud. Döntően nagy nyugat-európai vállalatokkal, mint a Bayer (Covestro), a BASF kell versenyeznünk, amelyek majdnem két nagyságrenddel nagyobbak nálunk, és értelemszerűen pénzügyileg is jóval erősebbek, ráadásul az adott kormány támogatását sokkal jobban élvezik a gazdaságpolitikán keresztül. Ez egyébként igaz a németen kívül a belga, holland és francia vetélytársainkra is. Milyen támogatásra gondol? Ahogy arra már utaltam, a legnagyobb költségtényező nálunk az energia. A BorsodChem a magyar villamos energia felhasználás mintegy 5-6 százalékáért felelős. A sólevet bontjuk elektrolízissel, ebből kapjuk meg az általunk használt alapanyagokat, döntően klórt és lúgot. Nyugat-Európában az energiaintenzív iparágakat nem hozzák hátrányba - az EU jogszabályoknak megfelelően – a klímapolitikai célok megvalósítására szolgáló források előteremtésekor, mint Magyarországon. Vagyis az elvárt befizetéseket egy bizonyos mérték után korlátozzák. Ez azt jelenti, hogy a megújulók támogatására a BorsodChem, ha Németországban lenne a telephelye, akkor a jelenlegi díj mintegy 10 százalékát fizetné csak be, illetve 2014-es számításunk szerint – akkor még magasabb volt az energiaár – 48 millió euróval lenne kisebb a vállalatunk teljes, közvetlen és rárakodó egyéb kiegészítő terhekből és adókból származó éves energia (villany, földgáz) költsége. Ebben az összehasonlításban már benne van az áram és földgáz ára, hálózati díja, megújuló energia támogatási díja (KÁT), az energiaadó és egyéb díjak. Vagyis ilyen hátránnyal kell indulnunk a versenyben. Mára elmondható a tőkeigényes nehéz vegyiparról, hogy a korábban említett négy nyugat-európai országban koncentrálódik, és a nagyobb dél-, közép- és kelet-európai cégek nagy része már tönkrement. Ilyen környezetben hogyan maradhat versenyképes egy vegyipari cég a régiónkból? Folyamatos kutatás-fejlesztéssel, és olyan beruházásokkal, amelyek a javítják a termelékenységet, minőségi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai mutatókat, és ezzel segítik a versenyképesség növekedését és a vevői elégedettséget. Idén adtuk át a 100 millió euróból elkészült sósav-konverziós üzemünket, ami azon túl, hogy növeli az energiahatékonyságunkat flexibilisebbé teszi a termékszerkezetünket is. A BorsodChem üzeme Kazincbarcikán. Forrás: MTI/Vajda János Idén kezdtük el és jövőre fejezzük be egy új klórüzem építését, amire 114 millió eurót fordítunk. A legmodernebb, japán technológiát használó létesítmény szintén javít az energiafelhasználásunkon, de jelentős környezetvédelmi beruházás is, és emellett importot is kivált. Egyébként évente átlagosan mintegy 30 millió eurót költünk a meglévő üzemeink korszerűsítésére, fejlesztésére. A kutatás-fejlesztés kapcsán pedig friss hír, hogy egy GINOP pályázaton konzorciumvezetőként kutatóintézetekkel együtt indultunk és különböző vegyipari folyamatok optimalizálására, új eljárások kidolgozására nyertünk el támogatást. A BorsodChem üzeme Kazincbarcikán. Forrás: MTI/Vajda János Mekkora összegről van szó? Összesen 2,1 milliárd forint a támogatás, ennek nagyjából a feléből gazdálkodik a BorsodChem. Tudtak terjeszkedni az elmúlt időszakban? Az utóbbi három évben Észak- és Dél-Amerika irányába nyitottunk és Afrikába is jóval nagyobb mennyiséget tudunk eladni, mint korábban. A Közel-Keleten és Törökországban már korábban is voltak ügyfeleink, de az elmúlt években ott is nőtt értékesítésünk. Azonban még mindig Európa számít a fő piacunknak. Rengeteg hír, beszámoló jelenik meg arról, hogy elfogyott a képzett munkaerő, egyre nehezebb alkalmazottakat találniuk a cégeknek. Mi a helyzet a vegyiparban, mennyit éreznek ebből a problémából a szektorban? Északkelet-Magyarországon, ahol a központunk van ezt mi is érzékeljük és ennek több oka van. A kormányzati, a képző intézmények és az üzleti szféra közös gondolkodása és a gyors alkalmazkodás segítheti az előrelépést az országon belüli elvándorlás visszaszorítására. T Támogatjuk a kormányzat közelmúltban bejelentett járulékcsökkentő szándékát, mert úgy gondoljuk, hogy a munkáltatók önmagukban a magyar bérek régiós versenyképességének megteremtésére nem képesek. Az átalakulás során versenyképesnek kell maradni és eredményeket kell tudni felmutatni. A BorsodChem több egyetemmel is együttműködik az utánpótlás biztosítására, szoros kapcsolatot alakítottunk ki például a Miskolci Egyetemmel. Fontos változásnak tartom azt is, hogy a középfokú oktatásban ismét elindult a vegyipari rendszerkezelő szakmunkás képzés, ami korábban nem volt, a kormány meghallgatta az erre vonatkozó kérésünket. Prémium konferencia Budapesten Az idén második alkalommal rendezte meg Budapesten az Európai Petrolkémiai Szövetség (EPCA) az éves találkozóját. A szervezet több mint 700 tagvállalatának éves összesített árbevétele mintegy 4400 milliárd euró, vagyis a tavalyi magyar GDP több mint negyvenszerese, a foglalkoztatottak száma pedig 5,6 millió. Az idei budapesti konferenciára 2800 delegált érkezett az EPCA tagvállalataitól, ami kísérőkkel együtt mintegy 4000 embert jelent, akik összesen nagyjából 16 ezer vendégéjszakát töltöttek el a magyar fővárosban. A rendezvény a budapesti konferencia-turizmus egyik legnagyobb szabású eseménye volt idén. A BorsodChem tagja az EPCA-nak. Miért fontos ez a cég számára, milyen előnyökkel jár? A szervezet éves konferenciáján általában mintegy 2500-an vesznek részt, rengeteg beszállítónk, partnerünk van ott, és eljönnek például a nagy logisztikai szolgáltatók is, ráadásul igen magas szinten képviseltetik magukat. Alkalmunk nyílik arra, hogy mindössze néhány nap alatt, egy helyen tárgyaljunk velük a jövő évi szerződésekről. Szakmai szempontból is fontos az EPCA éves találkozója, hiszen módunk nyílik a változások követésére, lényegében egy teljes képet kapunk az iparág helyzetéről. Let's block ads! (Why?) Forrás...
