A xenon nemesgáz titkát segített megfejteni a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös. Berni kutatók szerint az üstökösök hozták a Földre többek között a nemesgázok egy részét is. A Föld légkörében lévő xenon összetétele részben különbözik a Naprendszer és más égitesteinél, például a Mars légkörében, a napszélben, a meteoritoknál, vagy aszteroidáknál található xenonétól. Eddig rejtély volt, honnan származik a Föld légkörében lévő xenonnak a többitől eltérő része. Ezt a rejtélyt fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport a Rosetta űrszonda fedélzetén lévő berni műszer a Rosina adatai alapján. A xenon több különböző változatban, izotópokban létezik. Ezeknek a xenon-izotópoknak a keverékét tudta a Rosina az üstökös kipárolgásában kiszimatolni, amikor a Rosetta 2016 májusában az üstökös mellett nagyon közeli pályán haladt el, középpontjától mindössze 7-10 kilométer távolságra. Az új eredmények alapján megállapítható, milyen sok nemesgáz érkezett az üstökösöktől, és abból arra is lehet következtetni, hogy milyen sok anyagot szállíthattak az üstökösök. A kutatók becslései szerint az óceánok vízének egy százaléka származik üstökösöktől. A kutatók azt mondták, ha a szerves vegyületeket a 67P/Csurjumov-Gerszimenkón talált szénhidrogéneket és a legegyszerűbb aminosavakat, a glicerineket leltározzák, megállapítható, hogy a Földön kialakult élet létrejöttének összetevői közül mennyi származik üstökösöktől. Egy másik tanulmány szerint azt is megállapították, hogy az üstökösön lévő szilícium-izotópok összetétele különbözik a Nap vagy a meteoritok szilícium-izotópok összetételétől. Ebből az következik, hogy a korai Naprendszer az a gáz és porkorong, amelyből a Naprendszer különböző ma ismert objektumai kialakultak nagyon heterogén volt. Eddig azt feltételezték, hogy a különböző csillagrobbanások révén kialakult gáz-por-korong anyaga jóval homogénebb. Kutatók szerint ezt tekinthetjük úgy, hogy szerencse volt, hogy a Földön épp az élet kialakulásához megfelelő elegy jött össze. Let's block ads! (Why?) Forrás...
