Nico Rosberg (Fotó: Charniaux / XPB Images) • Rosberg azzal együtt verte meg nagyon Hamiltont, hogy a végsebessége ma is elmaradt az angolétól. • Pérez 0,5 mp-et (!) adott Hülkenbergnek, de ha holnap a pénteki gyenge hosszú tempójukat mutatják, akkor nagyon feltarthatják a mezőnyt. • Maldonado és/vagy Button is Q3-ba juthatott volna a legjobb szektoridőivel. • Verstappen századokat hagyott csak a legjobb idejében, de azon múlt a továbbjutása. • Versenyző és csapat is hibázott Vettel kiesésénél. A meteorológusoknak igazuk volt: péntekhez hasonlóan a mai nap folyamán is egy lehelletnyivel hűvösebb volt az idő Abu-Dzabiban tavalyhoz képest, ami a pályahőmérsékletekben viszont ma is jobban megmutatkozott. Az aszfalt felületén a tegnapiakhoz nagyjából hasonlóan mindössze 28-30°C-ot mért a hőmérő higanyszála az időmérő edzés alatt, a folyamatos felgumizódás ellenben – amelyet a GP2-es és GP3-as események is fokoztak – kicsit csökkentette a két keverék közti teljesítménykülönbséget. Utóbbi a nyitónapi tartomány alsó határán, 1,1-1,2 mp között egyensúlyozott. Többek között ez a kicsit kisebb különbség is hozzájárult ahhoz, hogy nem csak a Mercedeseknek, hanem pl. Kimi Räikkönennek is megvolt a tempója ahhoz, hogy továbbjusson a Q1-ből a keményebbik keveréken – az Ezüstnyilak egyébiránt végül még ekkor is a szuperlágyra szavaztak; egyáltalán nem tartották fontosnak, hogy megspóroljanak belőle egy szettet a versenyre. A holnapi gumistratégiákat illetően a péntekihez hasonlóan összességében továbbra is kétkiállásos futamra számíthatunk, legnagyobb részben egy szuperlágy és két lágy etappal. Ha ezt vesszük alapul, akkor máris érthető, hogy a Mercedesnél miért nem tartották fontosnak a szuperlágy garnitúrákkal való spórolást, mindazonáltal ne feledjük, hogy biztonsági autó esetén – ami itt közepes valószínűségű –, vagy ha bármelyik keverék tartósabbnak bizonyul a vártnál, úgy könnyedén fordulhat a kocka a gumihasználatot illetően. Ha pedig az adott helyzetben mégis két szuperlágy (és egy lágy) etap lesz a jobb megoldás, akkor jobban járhatnak azok, akiknek maradt még új opciós szettjük – a top 10-ből egyébként egyedül Räikkönen van ebben a cipóben, a 11. helytől lefelé viszont mindenki. Lágyból mindenki rendelkezik legalább két garnitúrával. Legjobb szektoridők Az egyes versenyzők legjobb szektoridői. Az ezekből összerakott legjobb köridők jobban közelítik az időmérős tempókat, mint a ténylegesen megfutott leggyorsabb körök, mivel alkalomadtán képesek kiszűrni az esetleges hibákat. A zölddel jelölt kombinált legjobbak (ha vannak ilyenek) verik az adott szakasz utolsó továbbjutó idejét. Nico Rosberg bevallottan egészen kivételes körrel szerezte meg a pole pozíciót, ami szűk 0,4 mp-cel bizonyult gyorsabbnak, mint Lewis Hamilton próbálkozása – miközben a német a hétvége folyamán többnyire csak bő 0,1 mp előnnyel rendelkezett a riválisával szemben. A kör Rosberg régi motor miatti kisebb végsebességhátránya miatt is különleges volt (ld. alább; a 6-os kocsi egysége állítólag kb. kétszer annyi km-t teljesített eddig, mint a 44-esé). Maga Hamilton sem rontott különösebben, ezt a kombinált legjobbja is igazolja, egyszerűen csak nem volt elég gyors. Räikkönen szintén makulátlan gyorskört rakott össze (emlékezzünk csak, év elején egészen Montrealig nem futott hibátlan Q3-at), és Sergio Pérez szintén pazar próbálkozása miatt szüksége is volt rá. Nico Hülkenberg egy ugyanolyan autóban több mint 0,5 mp-et (!) kapott a mexikóitól. A Force India problémája most már csak a hosszú tempó lehet – ha azon nem javítottak a péntek óta, akkor holnap vagy nagyon vissza fognak esni, vagy nagyon feltartják majd a mezőnyt. Pérezék látványos itteni formajavulásának oka egyébként Otmar Szafnauer műveleti főnök szerint az egyik szektor (korábbi évekkel összevetve az utolsó) kulcsának megtalálásában keresendő. A Red Bullnál az utolsó részidő jelentette a különbséget az itt 2014 után ismét remeklő Daniel Ricciardo és Danyiil Kvjat között (utóbbi szavai alapján neki a harmadik edzés kihagyása is „fájt”, de szerintünk a kevésbé mérvadó körülmények miatt ennek csak kisebb szerepe lehetett), míg a Williamsnél Rob Smedley szerint elsősorban a versenyre lőtték be a kocsikat. Az FW37-esek péntekhez hasonlóan továbbra is különösen az első szektorban erősek. Nyers tempó alapján az utolsó Q3-as hely Pastor Maldonadóé kellett volna, hogy legyen, ám a lotusos láthatólag képtelen volt rendesen összerakni egy kört (érdekes módon a csapatnyilatkozatokban ezt meg sem említették). Jenson Button kombinált legjobbja szintén jobb volt, mint az utolsó továbbjutó idő. A körönkénti részidőkből kiderül, hogy az utóbbi Q3-as szereplése a középső szektorban ment el, ill. hogy Maldonado is ott veszítette a legtöbb időt. Tekintve, hogy mind a másik Lotus, mind pedig a másik McLaren technikai problémába ütközött, s imigyen pozíción kívül zárt, mondhatjuk, hogy a mindkét csapat versenyzőinél lassabb Toro Rossó-sok ezúttal szerencsésnek bizonyultak, hogy legalább egy autóval ott lehettek a Q3-ban. Max Verstappen és Carlos Sainz legjobb szektorai szinte ezredre azonosak voltak, és mivel Sainz kombinált legjobbja a Q2 végén még megegyeztett a továbbjutó idejével, valamint Verstappené ennél 0,004 mp-cel jobb volt, ezért kettejük között végül az a néhány század döntött, amennyit a holland bennehagyott az utolsó körében. Sebastian Vettel (Räikkönenhez hasonlóan) a lágy keveréken akart továbbmenni a Q1-ből, ám pár ezreddel lemaradt róla. A német bevallottan gyenge köröket futott a keményebbik gumin, és a kombinált legjobbak meg is erősítik, hogy a legjobb szektorai alapján helye volt a Q2-ben… Kiesésében ezzel együtt a versenyző mellett a csapat is benne volt, hiszen a körönkénti szektoridőkből kiderül, hogy a Ferrari egyébként megfelelően korán kiküldte őt az etap végén szuperlágyakon, Vettel meg is kezdte a gyorskörét, ám – szinte biztos, hogy rádióutasításra – téves hiszemben már az első szektor végén elvette a gázt. A tegnaphoz képest csökkenő két keverék közti különbség miatt viszont azt mindenképpen érdemes volt megpróbálniuk, hogy a lágyon menjenek tovább. Nem Vettel volt amúgy az egyetlen korábbi világelső, aki idő előtt pórul járt: Fernando Alonso már említett technikai gondja (defektje) valóban a lehető legrosszabbkor jött, mivel enélkül a spanyol akár a Q3-ig is eljuthatott volna a hirtelen „megtáltosodó” McLarennel. (Buttonnak majdnem sikerült, Alonso pedig jobbára gyorsabb volt nála a hétvégén.) Sovány vigasz, hogy az MP4-30-as versenytempója pénteken már korántsem volt olyan biztató, mint az egykörös. Végsebességek Az egyes versenyzők által elért legmagasabb sebességről rendelkezésre álló adatok. A csúcssebességek listáján ezúttal is gyorsat szemet szúr Rosberg péntekiekhez hasonlóan ma is kb. 3 km/h-s abszolút lemaradása a csapattársához képest – miközben a két mercedeses továbbra is ugyanolyan aero-csomagot használ. A német viseletes motorja tehát továbbra is érezteti a hatását egy minimális teljesítményromlás képében, jóllehet, ez nem tűnik akkorának, hogy Rosberg könnyedén pozíciókat veszítsen majd vele a kerék a kerék elleni csatákban. A Williamsek már említett, versenyre kihegyezett beállításainak részét képezheti a rég nem látott végsebességelőnyük, amelyet vélhetően a hátsó szárnyak alatti nyergek leszerelésével értek el (tavaly még használták őket itt). Egyéb vonatkozásban az emelhető még ki, hogy a Force Indiák sokat gyorsultak tegnaphoz képest, miközben a Red Bullok egy kicsit lassultak, tehát Ricciardóéknak valószínűleg még akkor is nehéz dolguk lesz a versenyen Pérezék megelőzésével, ha azok tényleg gyenge hosszú tempóra lesznek csak képesek. A Ferrari-motoros autók viszont ezúttal még mindig szokatlanul közelről követik a listán a Mercedes partnercsapatait, ami remek hír Vettel felzárkózási kilátásai számára. http://www.telesport.hu/2015/11/28/2015-os-abu-dzabi-nagydij-idomero-elemzes/
