A várva-várt mérkőzés kapcsán rengeteg a találgatás. Lehet mutogatni statisztikákat, lehet elemezni, és bármelyik csapatot ki lehet hozni győztesnek. Most hasonlítsuk össze a két országot – kicsit másképp. A nyelvújítók A legtöbb ország nem rendelkezett egységes nyelvvel a 18-19. században, emiatt sok országban ment végbe tudatos nyelvfejlesztés. A nyelvújítás keretein belül tömeges változástatásokat vezettek be. Magyarországon a mozgalom elsősorban Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik. A költő társaival együtt az 1790-1820 közötti időszakban látványos eredményeket ért el, munkájuk nélkül a mai magyar nyelv talán még bonyolultabb lenne. Ezzel szemben Norvégiában csak az 1850-es években kezdődött meg a nyelvújítás, egy egységes norvég nyelv kialakításával. A nyelvet Ivar Aasen teremtette meg. A férfi Kazinczyhoz hasonlóan költő és nyelvész is volt. Hogy melyikük volt nagyobb tudós, azt nehéz eldönteni, de egy biztos, a magyar nyelvújítás előbb kezdődött meg. 0-1 Kalandozók A középkori keresztény államok lakói állandó rettegésben éltek a portyázó pogányok miatt. A kor magyarjai és vikingjei hasonló társadalomban éltek, és hasonló módszerekkel igyekeztek gyarapítani javaikat. A magyarok számára Árpád fellépése jelentett politikai változásokat. A honfoglalást követően indultak meg kalandozásaik, 862-től 970-ig több mint 40 akciót indítottak. A hadjáratok mind keleti, mind nyugati irányba kiterjedtek. A harcmodor kiismerése miatt végül elkerülhetetlenné vált a bukás: először 933-ban majd 955-ben is súlyos vereséget szenvedtek. Az utolsó hadjárat 970-ben volt. A norvég vigingek Árpádja, a 9. században él Széphajú Harald volt, aki egyesítette a norvég területeket. A későbbi évszázadokban a harcosok a mai Írországot, Feröert és Izlandot is meghódították, sőt, Grönlandig is eljutottak. Viking harcmodoruk eltűnése nem köthető a magyarokéhoz hasonló látványos vereségekhez, inkább a kereszténység elterjedéséhez köthető. Mivel a vikingek nagyobb területet jártak be, és hadjárataikról még a 11. századból is van feljegyzés, ezt a pontot a norvégoknak ítéljük. 1-1 Filmek A két ország filmművészete eléggé különböző, ezért érdemes több szempontból vizsgálódni. Elmondható, hogy a magyar filmművészet alkotásai sokban hasonlítanak a volt szocialista országok mozijaira. Bár sok-sok film van, amit letagadhatnánk – az Álom.net például a 2.2-es IMDb pontjával, hát, nem valami jó – ennek ellenére van mire büszkének lennünk. Hazánk több Oscar-díjas filmmel is rendelkezik, az egyik leghíresebb talán az 1982-ben idegen nyelvű film kategóriában győztes Mephisto. Egyesek szerint az új alkotások közül a Saul fia is jó eséllyel indulhat. A norvég filmművészet kiemelkedő művei a skandináv filmek borongós hangulatába passzolnak. A krimi és horror mindig is favorit volt a norvég rendezők körében, természetesen nem csak a Náci zombik című komolytalan film színvonalán alkottak maradandót. Az egyetlen Oscar-díjat a Kon-Tiki, egy svéd-norvég koprodukciós dokumentumfilm kapta. A döntés igazán nehéz, de az IMDb rangsorolás miatt a pontot végül Magyarországnak ítéljük. 1-2 Tavak Míg Magyarország igazán csak egy nagyobb tóval büszkélkedhet, addig Norvégia bővelkedik a vizekben. Hasonlítsuk össze a két legnagyobb tavat. A Balaton, azaz a “magyar tenger” az ország egyik legfontosabb turisztikai gócpontja. A tó 77 kilométer hosszú, legszélesebb pontja 14 kilométer. Legmélyebb pontja a Tihanyi-kút, itt 12,5 méter mély a tó. A norvég Mjøsa annak ellenére, hogy kisebb a felszíni területe, mégis nagyobb méreteket tudhat magáénak. A tó 117 kilométer hosszú, 15 kilométer széles. A legnagyobb mélysége 468 méter. Bár a mi tavunk több turistát vonz, mégis meghajolunk a Mjøsa méretei előtt, a pont Norvégiáé. 2-2 Fővárosok A két ország fővárosa földrajzi és történelmi szempontból sokban különbözik. Budapest a több mint 1,7 milliós lakosságával nagyobb Közép-Európai városnak számít. A város 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda összevonásával, de már korábban is egységként működött. A település a turisták által közkedvelt, az időjárás még ősszel is kellemes. Ezzel szemben Oslo lakossága a 600-700 ezer között mozog. A várost hivatalosan 1925-óta hívják Oslónak. Bár a városban akad látnivaló, mégsem vonz annyi turistát, mint Budapest. Ehhez valószínűleg a több csapadék és alacsonyabb átlaghőmérséklet is hozzájárul. Az adatok alapján nem kérdéses, ez a pont hazánkat illeti. 2-3 Halétel A két ország nagy gasztronómiai büszkesége a halból készített leves. Míg az északiak a tengerből kifogott halat használják fel, addig Magyarországon elsősorban a folyók adják az alapanyagot. A magyar halászlének számos változata van. Talán leghíresebb közülük a szegedi halászlé, amelyet pikáns íze és illata tesz népszerűvé. A leves fő alkotóeleme a ponty, a hagyma és az elengedhetetlen paprika. Lehet szeretni, vagy gyűlölni, de egy biztos, igazán jellegzetes az íze. A norvég hallevesnek a magyarokéhoz hasonlóan rengeteg variánsa van. Alapjaiban elmondható, hogy a fiskesuppe nem igazán pikáns, sokkal krémesebb, és kevésbé laktató. A levest előszeretettel fogyasztják hidegen, ami kevés levesnek áll jól. Mivel a magyar halászlé íze izgalmasabb és felejthetetlenebb, a pont a miénk. 2-4 Nincs más hátra, most már csak a pályán kell bebizonyítani, jobbak vagyunk a norvégoknál.