Valószínűleg semmi baja nem lesz a gyereknek, ha órákat tölt el tévézéssel vagy videojátékokkal. Legalábbis ez derül ki Christopher Ferguson, a Stetson Egyetem kutatójának új tanulmányából. Az elemzés felfedte, hogy igen apró az összefüggés a fiatalok monitor előtt eltöltött időmennyisége, illetve a tinédzserek problémás viselkedése közt. Éppen ezért Ferguson úgy véli, teljesen felesleges korlátozni a tizenéveseket. Egészen tavalyig az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia (AAP) napi két órányi képernyőhasználatot tartott megfelelőnek a gyermekek számára, de új irányelveikben jelentős módosításokat vezettek be. Az AAP elismerte, hogy ajánlásaik nem feltétlenül pontosak, hiszen a rendelkezésükre álló adatok sem mindig megbízhatóak. Ferguson csapata éppen ezért nekilátott, hogy kiegészítse a hiányos szakirodalmat, és feltérképezze a képernyő előtt töltött idő és a fiataloknál jelentkező negatív hatások közti összefüggéseket. Kutatásukban egy 2013-as felmérés információit használták fel. A korábbi vizsgálatban átlagosan 16 éves floridai tizenévesek vettek részt. A fiatalokat alvási és táplálkozási szokásaikról, fizikai aktivitásukról, képernyőhasználatukról illetve mentális állapotukról kérdezték. A tinédzsereknek emellett arra is válaszolnia kellett, hogy milyen jegyeket szereztek az iskolában, követtek-e el valamilyen bűncselekményt, vezettek-e veszélyesen, éltek-e kockázatos szexuális életet, tapasztaltak-e táplálkozási rendellenességeket, illetve használtak-e illegális szereket? Az új analízis kimutatta, hogy a gyerekek akár napi 6 órát is eltöltöttek a képernyő előtt. A TV- és videojáték-használat viszont csak igen kis hatással volt a tizenévesekre – a kevés negatívum általában a fiúknál volt megfigyelhető. Az elemzés szerint a képernyőhasználat elenyésző hatással volt a bűnözésre, a depresszióra és a tanulmányokra, a többi vizsgált tényezőt viszont egyáltalán nem befolyásolta. Ferguson szerint bár a “mindent mértékkel” elv hasznosabb lehet, kutatásuk mégis rámutatott, hogy nem a képernyőnézés a legfontosabb faktor a fiatalok problémás viselkedésénél. Az elemzés azt is bebizonyította, hogy az AAP joggal változtatott korábbi irányelvein. Ferguson úgy gondolja, a korlátozások sokkal inkább a szülők bűntudatát növelik, nem pedig a gyerekeken segítenek. A kutató szerint célravezetőbb lenne nem mennyiségi, hanem minőségi szempontból ellenőrizni a fiatalok médiahasználatát. A szakértő hozzátette, a technológiai fejlődéssel a jövőben a képernyők a mindennapi élet egyre több és több területén jelennek majd meg, éppen ezért fontos, hogy az új generáció megismerkedhessen és megfelelő mennyiségű időt tölthessen el a monitorok előtt. (Springer)
