Olimpiai jegyekkel vernek át a hekkerek

A témát ebben részben 'Hírek!' CF dealer hozta létre. Ekkor: 2016. augusztus 05..

  1. CF dealer / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2011. június 15.
    Hozzászólások:
    24,509
    Kapott lájkok:
    2,269
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Lakhely :
    deutschland
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    A riói olimpia alatt is résen vannak a kibercsalók, a sportjátékokhoz kapcsolódó adathalász és spam kampányokkal próbálják ellopni a felhasználók adatait, hamis belépőjegyeket kínálva.


    A nyári időszak bővelkedik nagy sporteseményekben, az utóbbi pár hónapban egymást követték a nagy mérkőzések. Elsőként a focit élvezhették a szurkolók a foci-Eb alatt, amit a Tour de France követett, míg a figyelem most Rio és a nyári olimpiai játékok felé fordul.

    Az adataink biztonságára ilyenkor még jobban kell ügyelnünk, mert a sportesemények idején megszaporodnakazok a spam, csaló és adathalász (phishing) kampányok, amelyek a szurkolók óvatlanságát használják ki - olvasható az ESET biztonsági cég közleményében.

    A 2016-os riói játékok esetében hamis online jegyértékesítéssel próbálják átverni a sportrajongókat, aminek következtében a szurkolók végül pénz és belépő nélkül maradnak.

    [​IMG]

    Rosszul sülhet el az online vásárlás, ha nem vagyunk óvatosak

    Fotó: Szabó Gábor - Origo
    Hogyan kerüljük el?


    Az ESET tanácsai ennek elkerülésére:

    - A legfontosabb: frissíteni kell az operációs rendszert és szoftvereinket! Emellett olyan biztonsági megoldást, vírusirtót használjunk, ami védelmet nyújt a támadások ellen böngészés és online vásárlás közben is.

    - Miután az előbbi tanácsnak eleget tettünk, elkezdhetünk keresni olyan weboldalakat, amelyek jegyeket kínálnak az olimpiai játékokra. Sok van belőlük és nehéz kiszűrni a hamisakat, így az a legbiztosabb, ha megkeressük a hivatalos viszonteladót a hivatalos listából.

    - Ha már keresgéltünk más jegyet kínáló weboldalakon, ellenőrizzük le, hogy a böngészőnkön a címsorban (ahol az URL található) szerepel-e a „zöld lakat" ikonja és a HTTPS, amely a biztonságos és a titkosított kapcsolaton keresztüli böngészést jelenti. Ha igen, ez azt jelzi, hogy a tanúsítványt a megfelelő minősítő adta ki, és az adataink védve vannak. Ha nem, akkor elképzelhető, hogy illetéktelen kezekbe kerültek.

    [​IMG]

    A biztonságos kapcsolatot jelzi

    Forrás: Wikipédia

    - A szervezők tiltják a jegyárusítást a közösségi médiában, ezért ha nem szeretnénk bajba kerülni a helyszínen, akkor ne ezen keresztül vásároljunk jegyet.

    - Ha már megvettük a jegyünket, de meggondoltuk magunkat, ne próbáljuk újra eladni, hanem használjuk a szervezők által létrehozott hivatalos rio2016.com oldalt. Itt megtalálhatunk minden szükséges instrukciót, például ha eladják a jegyünket, az árát teljes mértékben visszatérítik többletköltségek nélkül.

    Óvatosak a magyarok


    Az ESET magyarországi disztribútora, a Sicontact Kft. készített egy felmérést, melynek eredményeiből kiderült, hogy a többség tudatosan védi adatait a várható támadások ellen.

    [​IMG]

    Elővigyázatosak a magyarok

    Forrás: ESET

    A felmérés főbb megállapításai a következők voltak:

    • 38 százalék mindig, míg 28 százalék gyakran frissíti az operációs rendszerét és a számítógépén található alkalmazásait utazás előtt.
    • A válaszadók 59 százaléka készít biztonsági mentést az adatairól, ami a zsarolóvírusok elleni védekezés egyik fontos eszköze, ahogyan az ESET erre már korábban is figyelmeztetett.
    • A válaszadók nagy többsége, 83 százalék nyilatkozta, hogy számára fontos az internetszolgáltató hitelessége, és csak megbízható szolgáltatást használnak az út során.
    • Az idegen hálózatról érkező kérelmekre szintén a válaszadók döntő hányada figyel: 67 százalék azonnal lekapcsolódik róla, ha az váratlan szoftverfrissítést kér.
    • A felmérésben résztvevők túlnyomó része tudatos a nyilvános Wi-fi hálózatok használatával kapcsolatban is: 83 százalék mindig kerüli az ilyen módon történő online bankolást és vásárlást.
    KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...