Szinte folyamatosan emelkedik az olaj ára a nemzetközi piacokon azóta, hogy az OPEC november 30-án a kitermelés csökkentése mellett döntött. Az árfolyam azóta a korábbi 45-47 dolláros sávból az 52-54 dolláros sávba emelkedett, de azt látni kell, hogy ez még mindig csak a fele a 2014 első feléig jellemző árszintnek, az olajpiac jövője pedig finoman szólva is bizonytalan. A november 30-i OPEC ülésen megállapodás született a tagországok között arról, hogy a jelenlegi, közel 34 millió hordó/napos kitermelést hozzávetőlegesen 1,2 millió hordóval fogják csökkenteni 2017 januárjától, ami a globális kitermelés 1 százalékának felel meg. A megállapodás nagyon nehezen született meg, ennek megfelelően sokkal differenciáltabb lett, mint a korábbi OPEC döntések. Olajkút Forrás: AFP/Mint Images Egyesek felmentést, mások kedvezményeket kaptak, viszont néhány fontos OPEC-en kívüli olajtermelő ország is magára vállalt némi önkorlátozást. Mindez első ránézésre fajsúlyosabbá teszi a megállapodást, de megnehezíti a jövőbeli lépések összehangolását, amit az is jól mutat, hogy a megegyezés csak fél évre szól. A legnagyobb játékosnak számító Szaúd-Arábia, illetve Irak napi kitermelése mintegy 5 százalékkal csökkenhet, míg Iránnak csupán a termelési szint befagyasztásába kellett beleegyeznie, mivel a vele szembeni embargó óta nem tudta üzembe állítani kapacitásainak egy részét. Líbia és Nigéria mentességet kapott a kartelltől az utóbbi években elszenvedett termeléskiesés miatt – ez egyben azt is jelenti, hogy decemberben új csúcsra futhat a tagországok kitermelése - véli a Horváth Ákos, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A listáról egy szereplő teljesen hiányzik, az OPEC ugyanis felfüggesztette Indonézia tagságát, miután 37 ezer hordó helyett csupán 5 ezer hordónyi csökkentésbe egyezett volna bele, kifeszített költségvetésére hivatkozva. Indonézia egyébként a maga napi 750 ezer hordós termelésével kisebb szereplőnek számít. Az OPEC-en kívüli kitermelő országok összesen napi 588 ezer hordós csökkentést vállaltak magukra. A WTI típusú olaj ára a döntés után néhány nap alatt 49,5 dollárra drágult, és december közepéig 54,5 dollárig emelkedett. Ez egybevág az önkorlátozást vállaló országok céljaival, de nem biztos, hogy az örömtüzek sokáig égnek majd. Az árak emelkedése ugyanis komoly lökést adhat az amerikai palaolaj kitermelő cégeknek, és az ő térnyerésük okozza a legtöbb fejtörést Szaúd-Arábiának, a világ legnagyobb kőolaj kitermelő országának. Az, hogy a kartell színrelépése a 2014-es árzuhanástól idén novemberig váratott magára, éppen annak tulajdonítható, hogy Szaúd-Arábia az alacsonyan tartott árakkal megpróbálta kiszorítani a piacról az észak-amerikai olajat. Azzal számoltak, hogy a palaolaj kutak üzemeltetőinek 45-50 dollárjába kerül egy hordó felszínre hozása, ez alatt a szint alatt a könnyen mobilizálható kutakat bezárják. Csakhogy ez a vélekedés láthatóan nem jött be; a palaolaj kitermelési költsége a technológia gyors fejlődése miatt csökkent, így együttes kitermelésük csökkent ugyan, de nem a várt mértékben. A mostani áremelkedés egyértelműen lökést adhat a palaolaj cégek leállított kapacitásai visszakapcsolásának, illetve új kapacitások üzembe állításának, és ez visszaüthet a kartellre. Különösen annak fényében, hogy az új amerikai elnöknek finoman szólva sincsenek skrupulusai a környezetvédelmi engedélyek kiadásával kapcsolatban. Az Egyesült Államok olajkitermelése a palaolaj csúcsidőszakában napi 9,6 millió hordó/nap volt 2015 nyarán, ezzel szemben ma 8,8 millió hordó/nap, és ilyen árak mellett okkal feltételezhető, hogy hamarosan a korábbi maximum szint közelébe emelkedik, ami az OPEC kvótacsökkentés nagyobbik felét eliminálná. Másfelől a nem OPEC tagországok szerepvállalása elég ingatag lábakon áll. Oroszország, mint a kitermelés csökkentésének egyik fő szószolója, 300 ezer hordónyi kitermelés visszafogását vállalta magára, amit jövő év elején fokozatosan valósíthat meg „technikai nehézségek" címszóra hivatkozva. Vastagon benne van a pakliban, hogy a kézivezérelt orosz ipar a jelenlegi 11,2 millió hordós rekord kitermelést még feljebb – akár a hosszú távon tarthatatlan szintek fölé – pumpálja az újév elejére annak érdekében, hogy legyen honnan vágni. Olajkút Szíriában Forrás: AFP/Youssef Karwashan További bizonytalanságot okoz, hogy bár a többi OPEC-en kívüli csatlakozó ország (Azerbajdzsán, Bahrein, Brunei, Egyenlítői-Guinea, Kazahsztán, Malajzia, Mexikó, Omán, Oroszország, Szudán, Dél-Szudán) elvileg egyezségre jutott, a mai napig nem publikus, hogy közülük ki milyen mértékű kitermelés csökkentést vállal magára. A történet harmadik lábáról, azaz a dollár erősödéséről, még nem is esett szó, pedig az OPEC döntés óta bekövetkezett a Fed kamatemelés is. Sőt a Fed a piacokat meglepve 2017-re további három kamatemelést vetített előre. A nem dollár alapon vásárló országokban – így Magyarországon is – ez a körülmény tovább drágítja az üzemanyagokat, ami pedig kereslet visszafogó hatással bír. Mindent egybevetve hiba lenne tartós áremelkedésben bízni az olajpiacon. Nem kizárt, hogy az árfolyam még tesz néhány lépést a piaci előrejelzésekben szereplő 60 dolláros szintig, de sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a jelenlegi szintek környékén stabilizálódhat majd a fekete arany árfolyama, ha minden a fent leírt forgatókönyv alapján valósul meg. Let's block ads! (Why?) Forrás...
