Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszú vita után csütörtökön jóváhagyta a terrorveszélyek elhárításával kapcsolatos törvénymódosítás-csomagot, amelyet az ország törvényhozásának alsóháza június 24-én, a felsőház pedig 29-én szavazott meg. Az elnöki bólintás azt jelenti, hogy innentől az állami szervezetek a terrorveszély magyarázatával gyakorlatilag minden állampolgár kommunikációs adataihoz hozzáférhetnek. Ehhez elsőként a helyi telekommunikációs szolgáltatók adatkezelési gyakorlatát kell átalakítani. A törvény arra kötelezi őket, hogy három évig tárolják a telefonhívásokkal kapcsolatos metaadatokat (többek között a hívó és a hívott telefonszámát, vagy épp a hívó fél földrajzi helyét), de fél évig magukat a telefonhívásokat, illetve az üzenetek tartalmát is. Ez viszont manapság már azt jelenti, hogy szöveget, képet és videót is tárolni kell, ami a szolgáltatók előzetes becslése szerint az általuk jelenleg tárolthoz képest százezerszer akkora adatmennyiséget jelenthet. Ez pedig akár 33 milliárd dolláros befektetést is megkövetelhet, ami gyakorlatilag anyagi csődbe viszi őket. Mi lesz ebből? A szakértői vélemények szerint a legrosszabb esetben kivonulhat minden távközlési szolgáltató Oroszországból, de amelyik marad, valami embertelen szintű drágítást vezet majd be, hogy finanszírozni tudja az extra kiadásokat. Amit persze aztán a lakosság nagy része nem tud kifizetni, így második körben a drágítók is csődbe mennek, és bezárják a boltot. Semmi nem marad titokban Persze egyáltalán nem csak az adattárolás költségessége jelenti a problémát. Az új törvénycsomag gyakorlatilag megszünteti a magánszféra fogalmát, hiszen elég homályosak azok a megfogalmazások, amelyek a kikérhető adatok okait részletezik. Jó kérdés, mi számít terrorgyanúnak, mik azok a jelek vagy tevékenységek, aminek hatására az orosz hatóságok máris egy állampolgár hívásai és egyéb adatai közé vethetik magukat. Ráadásul nem csak a szolgáltatók kerültek célkeresztbe. A törvény szerint az összes olyan alkalmazás, amely bármilyen hang- vagy adatkommunikációra alkalmas, szintén hatalmas büntetésre számíthat, ha nem nyitja meg rendszerét a vizsgálódók előtt. Az olyan szolgáltatásokat, mint a Viber, a WhatsApp vagy a Skype, arra kötelezi az új szabályozás, hogy mindenfajta elektronikus kommunikációhoz kapcsolódó titkosítási kulcsot át kell adniuk az illetékes szerveknek, ha ezt nem teszik meg, akkor kitilthatók az országból, és esetenként több millió rubeles büntetést is meg kell fizetniük. Snowden megint rossz helyen van Az esettel kapcsolatban először bírálta az orosz kormányt Edward Snowden, aki ráadásul most elég faramuci helyzetbe került. Ő ugyanis az amerikai megfigyelési botrány kirobbantása után az Egyesült Államok egyik legnagyobb közellensége lett, és végül épp Oroszországban talált menedékre. Most pedig kiderült, hogy a befogadó ország gyakorlatilag egy ugyanolyan, sőt még átfogóbb és szigorúbb megfigyelési rendszert vezet be, ráadásul teljesen nyíltan. Snowden még a törvényjavaslat benyújtása előtt elkezdett az új szabályozás ellen kampányolni, szerinte ezzel törvényi szinten születik meg az orwelli Nagy Testvér, ami működésképtelen, káros rendszer, amely hihetetlen összegeket emésztene fel, miközben elvenné az oroszok szabadságát. Azóta folyamatosan ágál az állami megfigyelés bevezetése ellen, bár most már főleg technikai és gazdasági irányból bírál. Twitter -üzenetekben jelezte, hogy a politikai és alkotmányossági következmények mellett az új rendszer nem más, mint egy 33 milliárd dolláros internetadó. Már csak az a kérdés, mikor elégeli meg az orosz kormány a kegyelemkenyéren élő külföldit, hogy aztán kipenderítse az országból, ahol aztán megint vadászni kezdhet rá az amerikai titkosszolgálat.
