Patkós Irma Színésznő, primadonna Született: 1900. március 8. Cegléd, Magyarország Meghalt: 1996. október 24. Cegléd, Magyarország Film szerepei: Devictus Vincit (1994) - Mindszenty édesanyja Öregberény (1994) Édes Emma, drága Böbe - vázlatok, aktok (1992) - Páciens Haláli történetek (1991) - a "Fehér bot" című részben Trópus (1989) Luca néni feltámadása (1988) Istenek és hősök (1988) Oszkár (1988) Dublőrök éjszakája (1987) Gyerek születik (1986) Nyolc évszak (1986) A falu jegyzője (1985) Kérők (1985) Ex (1984) Budapesti versek (1984) Krízis (1984) A börtön (1984) Te rongyos élet! (1983) Boszorkányszombat (1983) - Nagymama Különös házasság (1982) A tizenharmadik elnök (1982) Ágyak a horizonton (1982) Közös kutya (1982) Szerencsés Dániel (1982) - Öreg néni Aranykor (1982) Fehér rozsda (1981) Ripacsok (1980) - Zsazsa, öltöztetőnő Cserepek (1980) - Öregasszony Zuard (1980) Capek az aszfalton (1980) Operett, óh! (1980) Mozgólépcső (1980) Van egy fantasztikus ötlete? (1980) Kojak Budapesten (1979) A nagy ékszerész (1979) Használt koporsó (1979) Holnap (1978) Mélyvíz (1978) Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978) Szabadíts meg a gonosztól! (1978) - Moziruhatárosnő A nagy ékszerész (1978) Áramütés (1977) Apám néhány boldog éve (1977) - Irma néni Történetek-történelem (1977) A vesztes nem te vagy (1977) A túlélés iróniája, avagy a háború szörnyűségei (1976) A Balogh család (1976) Megrontott (1976) Boldog évek (1976) A gomba (1976) Kisfiú, nagyfiú (1976) Kispárna (1976) Herkulesfürdői emlék (1976) - Kegyelmes asszony Blanka (1976) A kútban (1975) Két pont között a legrövidebb görbe (1975) A fej (1975) Nagymama (1975) Vidám temetés (1975) Barátom, Bonca (1975) - Idős asszony Kék rénszarvasok (1975) Ballagó idő (1975) - Kati néni Férfiak, kiket nem (1974) Nincs többé férfi (1974) Elektra (1974) Szüle a regénnyel (1974) Kiterítve (1974) Krétarajzok (1974) Látogatók és útitársak (1974) Amire emlékezünk (1974) Az áruló (1974) Ámokfutás (1974) - Ilona néni A medikus (1974) Marica grófnő (1973) Siratódal (1973) Ki van a tojásban? (1973) - Libás öregasszony 1001 km (1972) - Özvegy Feketéné Peres felek (1972) Alvilági játékok (1972) Holt vidék (1972) - Erzsi A legszebb férfikor (1971) - Alker anyja Az erőd (1971) Körülmények (1971) Felhőfejes (1971) Portré (1971) Végre hétfő! (1971) - Irma néni Hangyaboly (1971) - Paulina Sárika, drágám! (1970) - Galambos Sarolta Kitörés (1970) Bűbájosok (1969) Ünnepnapok (1967) Gyermekbetegségek (1965) - Nagymama Dani (1957) Mágnás Miska (1948) - grófnő Filmszerepei betűrendben: 1001 km (1972) - Özvegy Feketéné A Balogh család (1976) A börtön (1984) A falu jegyzője (1985) A fej (1975) A gomba (1976) A kútban (1975) A legszebb férfikor (1971) - Alker anyja A medikus (1974) A nagy ékszerész (1978) A nagy ékszerész (1979) A tizenharmadik elnök (1982) A túlélés iróniája, avagy a háború szörnyűségei (1976) A vesztes nem te vagy (1977) Ágyak a horizonton (1982) Alvilági játékok (1972) Amire emlékezünk (1974) Ámokfutás (1974) - Ilona néni Apám néhány boldog éve (1977) - Irma néni Áramütés (1977) Aranykor (1982) Az áruló (1974) Az erőd (1971) Ballagó idő (1975) - Kati néni Barátom, Bonca (1975) - Idős asszony Blanka (1976) Boldog évek (1976) Boszorkányszombat (1983) - Nagymama Budapesti versek (1984) Bűbájosok (1969) Capek az aszfalton (1980) Cserepek (1980) - Öregasszony Dani (1957) Devictus Vincit (1994) - Mindszenty édesanyja Dublőrök éjszakája (1987) Édes Emma, drága Böbe - vázlatok, aktok (1992) - Páciens Elektra (1974) Ex (1984) Fehér rozsda (1981) Felhőfejes (1971) Férfiak, kiket nem (1974) Gyerek születik (1986) Gyermekbetegségek (1965) - Nagymama Haláli történetek (1991) - a "Fehér bot" című részben Hangyaboly (1971) - Paulina Használt koporsó (1979) Herkulesfürdői emlék (1976) - Kegyelmes asszony Holnap (1978) Holt vidék (1972) - Erzsi Istenek és hősök (1988) Kék rénszarvasok (1975) Kérők (1985) Két pont között a legrövidebb görbe (1976) Ki van a tojásban? (1973) - Libás öregasszony Kisfiú, nagyfiú (1976) Kispárna (1976) Kiterítve (1974) Kitörés (1970) Kojak Budapesten (1979) Körülmények (1971) Közös kutya (1982) Krétarajzok (1974) Krízis (1984) Különös házasság (1982) Látogatók és útitársak (1974) Luca néni feltámadása (1988) Mágnás Miska (1948) - grófnő Marica grófnő (1973) Megrontott (1976) Mélyvíz (1978) Mozgólépcső (1980) Nagymama (1975) Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978) Nincs többé férfi (1974) Nyolc évszak (1986) Operett, óh! (1980) Oszkár (1988) Öregberény (1994) Peres felek (1972) Portré (1971) Ripacsok (1980) - Zsazsa, öltöztetőnő Sárika, drágám! (1970) - Galambos Sarolta Siratódal (1973) Szabadíts meg a gonosztól! (1978) - Moziruhatárosnő Szerencsés Dániel (1982) - Öreg néni Szüle a regénnyel (1974) Te rongyos élet! (1983) Történetek-történelem (1977) Trópus (1989) Ünnepnapok (1967) Van egy fantasztikus ötlete? (1980) Végre hétfő! (1971) - Irma néni Vidám temetés (1975) Zuard (1980) Színházi szerepei: A királykiasszony lovagja - címszerep Ábrahám Pál-Harmath Imre: Viktória - kis kínai lány Bánfalvi (Beck) Miklós: A pozsonyi lakodalom - Mária Terézia Bizet, G.: Carmen - Micaela (opera) Buttkay Ákos: Ezüst sirály - Xénia nagyhercegnő Charles Gounod: Faust - Siebel (opera) Dumas: A kaméliás hölgy - Guthier Margit házvezetőnője Emile Zola - Bródy Sándor: A medikus - házvezetőnő (életkép 3 felvonásban) Emőd Tamás-Szirmai Albert: Mézeskalács - Örzse (daljáték) Erkel Ferenc: Hunyadi László - Mátyás (opera) Eugene Augustine Scribe: Egy pohár víz - statiszta Farkas Imre: Iglói diákok (énekes színmű) Farkas Imre: Nótás kapitány Fényes Szabolcs: Maya (operett) G. Jasno-Buchbinder : Az erdészlány (operett) Gogol: A revizor - Korpkinné (dráma) Honoré de Balzac: Éva lánya - Huszka Jenő: Bob herceg - Bob herceg (daljáték) Huszka Jenő: Gül baba - Leila, Gábor diák Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő Ibsen: Nóra - Nóra dajkája (dráma) Ibsen: Peer Gynt - Solvejg Jacques Offenbach: Hoffmann meséi - Miklós (opera) Johann Strauss: Denevér (operett) Kacsoh Pongrác: Dorottya - Sárika Kacsoh Pongrác: János vitéz - francia királylány (daljáték) Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya (operett) Kálmán Imre: Az ördöglovas (operett) Kálmán Imre: Bajadér (operett) Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (operett) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Kálmán Imre: Marica grófnő - címszerep (operett) Kálmán Imre: Tatárjárás - Riza bárónő Kellér Dezső-Harmath Imre-Buday Dénes: A Csodahajó Kellér Dezső-Harmath Imre-Buday Dénes: Sonja Knoblauch: Őnagysága ruhája - statiszta Kodály Zoltán: Háry János - Örzse Konsztantin Trenyov: Ljubov Jarovaja - statiszta Lehár Ferenc-Victor Léon: Hercegkisasszony - Mary Anna Lehár Ferenc: A mosoly országa - címszerep Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Zórika Lehár Ferenc: Három grácia Lehár Ferenc: Szép a világ (operett) Lehár Ferenc: Víg özvegy (operett) Leo Fall-Julius Brammer-Alfred Grünwald: Sztambul rózsája (operett) Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - statiszta Molnár Ferenc: Liliom - statiszta Móra Ferenc műve alapján készült daljáték: Az aranyszőrű bárány - királylány (csak rádiós előadás) Nádor Mihály-Kulinyi Ernő: Babavásár (operett) Nem magánügy Oscar Nedbal - Stein - Polenblut: Lengyel vér Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője (vígjáték) Ő vagy Ő - epizódszerep Pásztor Árpád és Góth Sándor: Vengerkák Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Santuzza (opera) Puccini: Bohémélet - Musette (opera) Puccellini: Pillangókisasszony - Suzuki Rákosi Jenő: Magdolna Rejtő Jenő: A dézsatündér Robert Planquette: A corneville-i harangok (operett) Schubert-Berté: Három a kislány - Médi Stephanides Károly: Mátyás király szerelme Sussi - kínai (vagy japán) nő Szirmai Albert: Alexandra - Alexandra Szirmai Albert-Bakonyi Károly: Mágnás Miska - Rolla Zerkovitz Béla: A legkisebbik Horváth lány (operett) Életrajza: Adatok: 1918 őszétől - az Országos Színészegyesület iskolájában 1921 szeptembere - Békéscsabára szerződik 1923. november 24. - házassága Sziklai Jenővel 1926 szeptemberétől 1930-ig - ismét Szegeden látható színpadon 1930 őszétől - a Debreceni Városi Színház tagja 1939 nyara - a Fővárosi Operettszínház tagja lesz 1945 - hadiözvegynek nyilvánítják 1950-1953 - a Magyar Néphadsereg Színházában 1965-1994 - televíziós filmalkotásokban szerepel 1996. október 24. - halála Életútja részletesebben "- Patkós, neked színésznőnek kell lenni. - Tanárnő, kérem, én az is leszek" Gyermekkora A kis Irma egyszerű emberek gyermekeként, Cegléden látja meg a napvilágot - egy, a szülei által felépített vályogházban, a Hollós utca 20.-ban - 1900. március 8-án. Szeretettel emlékezik gyermekkorára, melyet itt tölt édesapjával, Patkós Józseffel, édesanyjával, Ecser Zsuzsannával, s testvéreivel: Zsuzsannával, Józseffel, Máriával, Ferenccel, Lászlóval és Eszterrel. A szülők a mindennapi betevőt az édesanya sült pogácsájával, kiflijével teremtik elő a gyermekeknek, melyet az édesapa árul a környékbeli kávéházakban és a vasútállomáson, sokszor hajnalokba nyúló körútjain. Irma ily körülmények között tölti gyermekéveit, a ceglédi Hollós utca sárga homokjában sétálgatva, maguk készítette rongybabákkal játszva vagy László testvérével az udvaron focizva. Édesapja távolságtartó természete mély nyomot hagy a kisleányban, s a bensőséges apai szeretet hiánya mindvégig átszövi életét. "Édesapám nagyon komoly, mondhatni zord ember volt. Bár mindent elkövetett és föláldozott, hogy fölneveljen bennünket. De nem éreztette a szeretetét. Amikor ma egy kislányt vagy kisfiút látok, aki odabújik az apjához, s hízelkedve beszélgetnek, az nekem úgy fáj. Mert gyermekkoromban sohasem tudtunk így közeledni édesapánkhoz, aki távol tartott magától minket" - vallja később. A szülők mindent előteremtenek - még ha keveset is -, a gyermekek nem éheznek, s rongyokat sem viselnek. Áldozatos munkával gondoskodnak a családról, felhagyva a süteménysütéssel- és árusítással, gesztenyésbódét nyitnak. A gesztenyét Irma édesanyja süti télen, meleg ruhákba öltözve. Az édesapa kávéházakban, a vasútnál vagy iskolákban kétfedelű kosarából árulja portékáját, a ruhákba bugyolált gesztenyét. Majd az apa felcsap "kucséber"-nek is, déligyümölcsöt árul, lapos kosarában cukorban meghempergetett sült datolya, mandula, malagaszőlő lapul éhes gazdájára várva. Első lépések a színpad felé Cegléden, a református templom mögött lévő régi iskola padjait koptatja Irma is, csakúgy mint nővérei. Az iskolájában mese- és versmondásból, mondák elbeszéléséből remekel első elemitől fogva. Esténként a családi összejöveteleken a szellemi táplálék a kalendárium, a Biblia és a Kis Újság, amelyekből édesapja olvas fel. Gyermeklányként öröme telik egy-egy mozielőadásban, idejét egy kis moziban, a Teleki utcában tölti szívesen. Első fellépéseként Eszter nővére osztályának vizsgadarabjában szerepel: galambként, búzaszemeket szedegetve. Itt lobban fel benne a színpad varázsának lángja, amely nővérével közös, egy-egy éjjeli udvari szereplésén éled tovább. A család mély álmát alussza, ők tánccal, dalokkal, szavalataikkal komédiáznak az éj leple alatt. A négy polgárit elvégezve édesanyja mellett segédkezik otthon. Kitör az I. világháború, amely fivére, László elvesztésével érinti, érintheti meg őt igazán. A család nem nélkülöz - tehenet, lovat tart, disznót vágnak minden évben -, a szülők és gyermekek művelik egyholdnyi szőlőjüket, s kétszer két hold szántóföldjüket. Nővére, Eszter, a református egyház kántora, a Mihó Ernő alapította zeneiskolában tanul, ahol Irmát - aki néhányszor elkíséri testvérét - elbűvöli a zene; olyannyira, hogy ének- és zongoraórákon vesz részt, skálázik. Eltelik három esztendő, 1917 őszén nővérével a fővárosba indul, szerencsét próbálni. Ám a fiatal lány nem talál állást, elkeseredettsége újra hazahozza szüleihez. Hat hónap múlva azonban már ismét Pesten van, s a Singer és Wolfnernél, az Új Idők kiadónál ragasztja a lakáscímkéket a borítékokra, kenyérkeresetként. Majd 1918 őszén Eszterrel együtt - szülei tudta nélkül - beiratkozik az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájába. Felvételiztető tanárai - Vidor Dezső, Szerémy Zoltán, Galamb Sándor - megsejtenek valamit tehetségéből, ahogyan előadja Endrődy Sándor "Visszavárlak" című versét. Felveszik a drámai szakra. Irma oly eltökélt, hogy a tanulmányaihoz szükséges belépési nyilatkozatot idősebb lánytestvérével íratja alá, szülei helyett. Igaz, amikor a szülők tudomást szereznek leányuk döntéséről, nem ellenzik azt. Színinövendékként a Vígszínház statisztája, s a fellépésekért kapott alkalmankénti 50 fillér - ha szerényen is -, de elegendő megélhetéséhez. Statisztaként feltűnik Molnár Ferenc "Liliom"-ában, Pásztor Árpád-Góth Sándor "Vengerkák" című színdarabjában, az "Őnagysága ruhájá"-ban; s Titkos Ilona vizsgadarabjában, a "Magdolná"-ban a húg szerepében játszik, s csillantja fel figyelemre méltó tánctudását. Nővéreivel hónapos szobát bérel a Bajnok utca 3.-ban. Irma szinte csak a színháznak szentelve éli életét Pesten, a férfiakat neveltetése miatt távol tartja magától. Ha tanulmányai és szereplései közben van egy kis szabadideje, akkor a Víg- vagy a Városi Színház egy-egy produkcióját megnézve figyeli a színészek alakításait. Tudja, az így benne rögzült apró mozaikok - egy mimika, egy mozdulat - továbbkísérik pályáján. Pályakezdése Pályája nem indul akadályoktól mentesen. Másodévesként vizsgaelőadása, az "O'Neill ifjúsága" című darab bemutatása - melyben az egyik főszerepet játszhatná -, lehetetlenné válik a Tanácsköztársaság kikiáltása miatt. Hiszen a mű főszereplője egy pap, s ezért a darab ekkor nem kerülhet színre. Majd Nyíregyházára szerződve újabb kudarc éri: a fiatal színigazgató fizetésképtelensége okán társulatát feloszlatja. Irma újra szüleihez költözik, de hamarosan visszatér Pestre, nővéreihez, akik kezdetektől fogva támogatják pályakezdő lépéseit és segítik sorsa alakulását. A Bethlen téren egy kabaréban lép fel, majd 1921 szeptemberében megköttetik békéscsabai szerződése. Ám egy évadnyi sikeres szereplés után a direktor - eladósodása miatt - elbocsátja színészeit. A társulat egy része azonban összefog, és továbbfolytatja működését. De ez a próbálkozás sem hozza meg a siker várt gyümölcsét, így Irma ismét Ceglédre költözik. Egy esetleges miskolci szerződés visszautasítását követően váratlan táviratot kap. Szegedre utazik, ahol rövid próba után színpadra lép, Xénia nagyhercegnő szerepében, a Buttkay Ákos szerezte "Ezüst sirály" című operettben, a beteg primadonnát, Viola Margitot helyettesítve. Sikerre viszi az előadást, s ennek köszönhetően Palágyi Lajos direktor színházához szerződteti. Hónapos szobát bérel Szegeden, délelőtt próbákra jár, s ha ifjúsági előadás éppen nem kötelezi fellépésre, délutánjait többek között a Dél-Magyarország íróival - Vér Györggyel és Magyar Lászlóval - tölti a Tisza kávéházban. Főszerepek sorát formálja: a "Mágnás Miská"-ban, a "Sussi", valamint a "Viktória" című darabokban. De játszik Huszka Jenő "Gül Baba" című operettjében Leilaként, partnere Vida Margit, s alakítása oly sikeres, hogy a közönség ovációjával Őt követeli a színpadra, a neves primadonna helyett. Újabb sikerek, már asszonyként 1923 májusában a Palágyi-féle társulat feloszlik, és Irma útja ismét Ceglédre, szüleihez vezet. Ám egy újabb beugrással megint csak sikerek sorozata következik, ami életébe is jelentős fordulatot hoz. A makói Nyári Színkör szezonjában Kiss Árpád színigazgató és Sziklai Jenő táncoskomikus társulatával viszi sikerre a "Babavásár" című darabot, a megbukott primadonnát pótolva, s ezen alakítását újabb operettszerepek követik. Sziklai Jenő szemet vet a csinos, fiatal színésznőre és Szentesen, a "János vitéz" előadását követően - amelyben Patkós Irma a francia királylányt, Sziklai a királyt alakítja - megkéri Patkós Irma kezét. Esküvőjük 1923. november 24-én, egy esős napon csendesen, csupán két tanú - Kiss Árpád és egy szállodaigazgató - jelenlétében zajlik le, Kiss Árpád a frigy ellen való feldúlt tiltakozását követően; ki tudja, talán sejt valamit a pár, és Patkós Irma sorsát illetően. (Patkós Irma hivatalos neve ezentúl Schwarz Jenőné, s ez haláláig így marad, mert sosem lesz lehetősége bebizonyítani, hogy férje a nevét Sziklaira magyarosíttatta.) Házasságkötésüket valódi nászút nem követi, férjével Békéscsabára utaznak, hogy Sziklai társigazgatóként a színház ügyeit intézhesse. Mivel a fiatal ara férje magánéletébe nem nyer mélyebb betekintést esküvőjüket megelőzően, így már asszonyként szembesül a ténnyel: Sziklai a kártya rabja. Ám Patkós Irma ura költséges szenvedélyét felháborodást mellőzve veszi tudomásul. Újabb sikersorozat elé néz: ismét a "Babavásár" és az "Iglói diákok" című darabokban fellépve, valamint a "Pompadour" című színdarab címszereplőjeként. Majd a Lehár Ferenc-operett, a "Három grácia" előadása közben egy jelenet után, amelyben egy magasított padról kell leesnie, elveszíti fiatal magzatát, elvetél. Egy hónapi kórházi kezelését követően férjével Heltai Hugóhoz szerződnek, akinek társulata ekkor Nagykőrösön szerepel, azonban Patkós Irma csupán egyetlen előadáson lép színre, még gyenge fizikai állapota újabb hónapig tartja távol a színpadtól, s közönségétől. Direktoruk türelmetlensége okán - s szerződésüket így mentve - mégis vállalja a fellépést betegen a "Bajadér" című operettben, a színház búcsúelőadásán, és alakításával ismét sikert arat. "Bebugyoláltak. A közönség ebből mit sem látott. Ahogy azt se vette észre, hogy fizikai fájdalmat érzek, amikor könnyedén táncolok. Énekeltem, perdültem-fordultam. Érthetetlen volt számomra, hogy miért nem esem össze. Hiszen a szünetben az öltözőben szaggatottan lélegeztem. Attól tartottam, elfogy a levegő. Gyöngyözött a homlokom. A tagjaimat nehezemre esett megmozdítani. Aztán a végén mindenért kárpótolt a taps. Ennyire még soha nem szenvedtem meg a sikerért." Felgyógyul, s a Heltai-társulattal Nyíregyházán játszik, s férje társigazgatásának köszönhetően, mely magasabb jövedelmet is jelent egyúttal, már hozzá méltó ruhákban alakíthatja a hercegnőszerepek sorát. (Ekkoriban a színészeknek maguknak kellett fellépő ruhatárukról gondoskodniuk, s a kezdetekben Patkós Irma egyszerű, szegényes ruhákban léphetett színre.) A siker fél éven át kíséri pályáján, egyebek között a "Nótás kapitány" című, Farkas Imre szerezte operettben, és Kálmán Imre operettjében, a "Marica grófnőben". Majd az 1924-es szezon végén a társulat egy hónapos ceglédi szereplése alkalmával talál rá az Andor Zsigmond szegedi színházához való szerződés lehetősége, mely idült légcsőhurutja és egyik kolléganője Őt háttérbe szorító lépésének köszönhetően meghiúsul. A ceglédi szezon lezárásával Budapesten, a Szabolcs utcai kórházban műtéttel korrigálják orrsövényferdülését, mely gyakori náthájának, rekedtségének forrása. Műtétjét követően Pécsre szerződik Asszonyi László társulatához, a szezont nagykanizsai fellépéssel, s a "Csárdáskirálynő" című operettel indítják. Rekedtsége okán újabb fellépés nélküli hetet átvészelve ismét színre lép a "Nótás kapitány"-ban, a "Marica grófnő"-ben, "A három gráciá"-ban; Szirmai Andor darabjában, az "Alexandrá"-ban alakítja a címszerepet, valamint Lehár Ferenc szerzeményében, a "Hercegkisasszony"-ban vívja ki közönsége elismerését. Az Asszonyi-féle társulat nehéz anyagi helyzetét menteni próbáló fiumei vendégszereplés következik, de a színészek leváltják az őket kihasználó igazgatót, s konzorcium formájában működtetik tovább a társulatot. Patkós Irma férjével - aki egyben a sorsukat rábízó színészek bizalmi embere is - Bajára érkezik, s az ekkor épült új filmszínházba szervezett fellépéssel mentik meg társulatukat. Szegeden Három hónapos bajai szereplés és sikersorozat után, 1926 szeptemberében, ismét Szegedre szerződik. Ám Andor Zsigmond direktor rövid időn belüli leváltása miatt bizonytalan helyzetbe kerül, Sziklaival együtt. Egy hónapig tartó munkanélküliségüket Faragó Ödön szegedi színházhoz való szerződtetése töri meg, aki új igazgatóként veszi kézbe a szegedi színházi élet további alakítását. A társulat neves tagjai ekkoriban többek között Dajka Margit, Neményi Lili, Kiss Manyi, Ajtay Andor, Jávor Pál, Bilicsi Tivadar és Páger Antal. Visszavonult életével Patkós Irma nem részese kollégái kávéházi összejöveteleinek. Délutánonként bevásárol, ruhát próbál, készül az aznapi fellépésre. Időnként férjével vagy a mindennapjaiban segédkező Mária nővérével néz meg egy-egy mozielőadást. Színházában kölcsönös szeretet és tisztelet övezi díszletezők, világosítók és kollégái körében egyaránt. Pályáján kedvező változás, amikor Faragó Ödön helyére Szeged városa Tarnai Ernőt szerződteti direktornak a színház élére, aki lelkes törekvéseivel új színt hoz a város színházi, s kulturális életébe egyaránt. Már Tarnai igazgatása alatt "A legkisebbik Horváth lány" című darabot viszi sikerre, partnereként Páger Antallal, s színre kerül szereplésével a Kacsóh Pongrácz-daljáték, a "Dorottya" is. A Stephanides Károly-nagyoperettet, a "Mátyás király szerelmé"-t a rádió egyenes adásban közvetíti, s a továbbiakban az egyéb rádiós feladatok sem kerülik el Patkós Irmát. A szegedi színház újabb igazgatóváltása kedvezőtlennek tűnik, így férjével együtt 1930 őszén a Debreceni Városi Színházhoz szerződik, amelyet ekkor Kardoss Géza vezet. "A cornevillei harangok", a "Tatárjárás", a "Cirkuszhercegnő", "A három grácia" "Az erdészlány", "A hercegkisasszony", a "Maya" című darabokban, a "Fehér ló" című revüsített operettben, valamint "A mosoly országa" című Lehár-operett főszerepében látható színpadon. Kardoss Géza eladósodása okán Sziklai koncessziót kérvényez a minisztériumtól, s a kapott engedély birtokában társulatával a hódmezővásárhelyi nyári színkörben lépnek fel elsőként, majd Sopronban játszanak. Veszprém, majd Győr következik, ahol Patkós Irma egyebek között Mascagni "Parasztbecsület" című operájában lép színre. Sorozatos sikereik vállalkozásukat jövedelmezővé avatják, s egy hónapig tartó hódmezővásárhelyi szereplés után szegedi sikersorozatot érlelnek kitartó munkájukkal. Kétszoba-összkomfortos lakást bérelnek az alföldi városban, s zongorát, amelyen Patkós Irma gyakorolja fellépő számait. Nővére, a halk szavú Mária vezeti háztartásukat, s a csendes természettel megáldott színésznő feleség nem gördít akadályt férje elmaradhatatlan, rendszeres kártyapartijai elé sem. Sziklai, a társulat vezetője nagy figyelmet fordít előadásaik színvonalára, színészei pazar díszletek között, hivatásukhoz, s szerepeikhez méltó ruhákban jelennek meg a színpadon, és ugyancsak gondosan ügyel arra, hogy társulata előadásában jól sikerült, magas fokú nézettséget érdemlő darabokat láthasson a publikum. Kemény kezű direktor, ami azonban kedvezőn formálja színészei, így Patkós Irma pályájának alakulását is. Igaz, hogy Sziklai nem engedélyezi neje fellépését Kálmán Imre "Ördöglovas" című operettjének pesti, Király Színház-beli bemutatóján (amelyhez maga a szerző is ragaszkodik), ez azonban nem akadálya Patkós Irma további sikereinek, hiszen - férje támogatásával mégiscsak - néhány alkalommal megcsillanthatja ragyogó tehetségét operában is. Santuzza a "Parasztbecsület"-ben, Musette a "Bohémélet"-ben, Micaela a "Carmen"-ben. De a fiúszerepeket sem utasítja vissza, a "Hunyadi László"-ban Mátyást formálja, a "Hoffmann meséi"-ben Ő Miklós, s a "Faust"-ban Siebel. Szintén kedveltté válik a szegedi közönség körében a Patkós szereplésével bemutatott "Szép a világ" című Lehár Ferenc-operett, s maga a szerző elégedetten nyugtázza a produkció színvonalát. A darabot Budapesten is bemutatja a társulat egy vendégszereplése alkalmával, amelyet a "Sztambul rózsája" című operett követ, nyomában Kellér Dezső-Harmath Imre-Buday Dénes operettjével, a "Sonjá"-val. Magánélete válságban Színpadi sikereivel ellentétben házassága nem követi ezen utat. Patkós Irma már fiatalasszonyként gyanakszik a direktorként és a hétköznapokban bonvivánként a nők körében oly kedvelt ura hűtlenségére. Sejtelme bebizonyosodik, a férj - egy másik színésznőhöz fűződő gyengéd érzelmeitől indíttatva - egy alkalommal elköltözik nejétől. Különélésük híre azonban nem kedvez a társulat jó hírének, és ezzel Sziklai állása is veszélybe kerül. Ezért Sziklai Jenő - hogy mentse a helyzetet, és hogy megelőzze a pletykákat - arra kötelezi nejét, hogy egy színházi előadás alkalmával vele mutatkozzék. A művésznő - tudva, hogy mi forog kockán - engedelmesen tesz eleget Sziklai határozott kérésének. E színpadias szereplésüket Sziklai Patkóshoz való visszaköltözése követi. A társulat, 1935-ben, a Király színházi évadnyitó vendégszereplése után a Kellér-Harmathy-Buday szerző hármas szerezte "A Csodahajó" című darab fiatal, vadóc lány-alakjában látható színpadon Patkós Irma, ismét Szegeden. Ám az 1936. évi sikereket újabb betegsége töri meg, magzata méhen kívül fogan, s életét csak a gyors műtéti beavatkozás menti meg. Három hónapos szegedi klinikai kezelése után lábadozását Parádon folytatja, ahol az ottani gyógyfürdő vizének, s a figyelmes ápolásnak köszönhetően megerősödik. Kilenc hónap kihagyással, már gyógyultan, Győrben lép színre "A víg özvegy" című operettben, valamint egyéb szerepek mellett Rejtő Jenő "A dézsatündér" című színdarabjában játszik. Ezen időszakban sem érezhető fellépésein házasságának újabb mélypontja, és a közönség szeretetének köszönhetően vészeli át a férji hűtlenség okozta újabb lelki törést. A történelem beleszól életébe A történelem viszontagságai nem maradnak hatástalanok Patkós Irma pályájára sem. A hitleri uralom, a Színészkamara zsidó származású színészeket célzó tisztogató tevékenysége és a félelem ezen időszaka a színházakra, s a közönségre egyaránt kihat. 1939 júliusa - a Sziklai zsidó származása miatti, annak személye ellen irányuló egyre nyíltabb támadások okán - Patkós Irma életébe is változást hoz. Sziklaival, mint a Fővárosi Operettszínház újonnan kinevezett társigazgatójával Ő is Pestre költözik, s a Mozsár utca 5.-ben, egy háromszoba-összkomfortos lakásban rendezkedik be férjével, s Őt második édesanyjaként szerető nővérével, Máriával. Házassága kudarcait a közönség rajongó ünneplése enyhíti időről időre, a "A pozsonyi lakodalom" című Bánfalvi (Beck) Miklós-nagyoperettben Mária Terézia alakjában, Kiss Manyi, Latabár Kálmán és Lendvai Andor társaságában arat sikert. A színészet berkeiből egyre inkább kiszoruló férj feleségére nyomást gyakorolva akadályokat gördít szereplései elé, s ez időben Patkós Irma csupán a "Gül Baba" című Huszka Jenő-operettben vállalhat Gábor diákként új szerepet. Kétéves turnéján is régi alakításaival hódítja meg Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szabadka, Zombor, Újvidék közönségét, egyebek között "A pozsonyi lakodalom"-ban, a "Gül Babá"-ban, a "Sztambul rózsájá"-ban. 1942 októberében táviratban értesül édesanyja haláláról, amely mélyen lesújtja, gyászát ismét a színpad enyhíti valamelyest, de 1944-ben édesapja is távozik az élők sorából. Patkós Irma, a hű feleség Életének keserű és nehéz időszaka kezdődik: Sziklait leváltják társigazgatói posztjáról származása miatt, s 1944. október 23-án munkaszolgálatra vonul be. Az Őt kísérő felesége fájdalmasan szembesül a zsidókat ért megaláztatásokkal, a nyilasok könyörtelen bánásmódjával. Nővérével kettesben, s munka nélkül maradva szerény jövedelemre csupán egy-egy ruhájának eladásával tesz szert, aggodalom és rettegés tölti ki életét. Férjét hűen támogatja meghurcoltatása idején, ellátva Őt a legszükségesebbekkel, ha lehetősége adódik, meglátogatva az egyre jobban megtört, idővel csonttá-bőrré soványodott Sziklait, akinek végül is az ausztriai gmündeni táborban vész nyoma, s ennek okán a Hazafias Népfront a felszabadulást követően, 1945-ben, Patkós Irmát hadiözvegynek nyilvánítja. Budapest ostroma idején szinte mindenét elveszíti, lakását felrobbant akna teszi lakhatatlanná, bútorainak nagy része megsemmisül, s az emberek személyes értékeit nem kímélő csőcselék drága pénzű színházi ruháitól is megfosztja, így más választása nem lévén - 1945 márciusában - visszatér Ceglédre testvéreihez. Újra otthon, majd színpadon ismét A egykoron sikerek kísérte primadonna Cegléden háziállatokkal foglalatoskodik, kacsákat őriz, malacokat nevel, libát vásárol, így éli sorsával megbékélve szerény, csöndes életét. "Az egyáltalán nem viselt meg, hogy én, az egykori primadonna nem lehettem színpadon, s helyette malacokkal, baromfiakkal foglalatoskodtam. Semmiféle munka nem szégyen, ha azzal keressük a kenyerünket és örömünket leljük benne" - vallja C. Fehér Ferencnek Patkós Irma. Vérbeli színésznő azonban nem bírja sokáig szereplés nélkül, s örömmel tölti el, amikor 1947 augusztusában meghívják egy rádiós szereplésre, amely azonban nem pótolja a korábbi havonkénti 3-4 rádiós fellépést. Egy véletlen segíti újra színpadra, így enyhítve számára az egyre nyilvánvalóbb hiányt. Egykori kolléganője, Mészáros Ági férje közbenjárására Fényes Szabolcs az Operettszínházhoz szerződteti, igaz, csekély bérért. Eladott ékszereinek árából teszi lakhatóvá a Bajza utca 66. szám alatti lakást - ahol a tető sem védi meg az időjárás viszontagságaitól -, s a valamikor Ceglédre szállított bútoraival rendezi be, majd a városi tanács felajánlását elfogadva átköltözik a Dob utca 38.-ba egy, az előzőnél jobb állapotban lévő lakásba, mellette most is kitartó Mária nővérével együtt. Operettszínházi bemutatkozó produkciója az "Ő vagy Ő" című darabban egy kisebb epizódszerep, majd a "Marica grófnő"-ben szintén nem túl jelentős alakításra nyílik lehetősége az operett harmadik felvonásában színre lépő öregasszonyként (47 évesen) - s Patkós Irma e szerepet visszaadja, amely lépésének következménye: "Ezzel olyan bűnt követtem el, hogy példát kellett statuálni. Egy hónapra eltiltottak a színháztól. Még fizetést sem kaptam. Megtűrtek. Kegyet gyakoroltak, a szezon végéig maradjak." A szerződés nélkül maradt színésznő kisebb feladatokat vállal, filmgyárban és színházban egyaránt: a "Mágnás Miska" filmváltozata három grófnőjének egyike, vagy statisztaként tűnik fel a filmvásznon; vagy a Nemzeti Színházban statisztál, szintén Mészáros Áginak köszönhetően, egyebek között a "Noszty fiú esete Tóth Marival", a "Ljubov Jarovaja" és "A revizor" című színdarabokban. 1950-ben Várkonyi Zoltán - a Magyar Néphadsereg Színházának akkori társigazgatója és főrendezője - siet segítségére, aki Horváth Ferenc direktorral havi 1300 forintos fizetéssel szerződteti a színházhoz, melynek tagjai ekkoriban Ruttkai Éva, Komlós Juci, Ajtay Andor, Mányai Lajos például. Egy esztrádműsor szereplőjeként, kollégáival országos turné keretén belül lép színre két dalt - a "Messze a nagyerdő"-t és egy szovjet dalt - énekelve, s a közönség ráadást követel tőle, majd egy népies darabban egy kolhozvezetőt alakítva megbukik. A "Nem magánügy" című színdarabban - amellyel országos turnéra indul, tiszti klubokban előadásokat tartva - ismét sikerrel formálja szerepét, s ezen alakításával egy Madách Színház-beli eredményes beugrást követően többszöri vendégszereplésre nyílik alkalma. 1953-ban a színház új direktora, Ladányi Ferenc, Patkós Irmát Sziklai Jenő színigazgatói múltja miatt elbocsátja - racionalizálásra hivatkozva. Horvai István direktor szerződteti a Madách Színházba, s az "Egy pohár víz" című színdarabban debütál egy kisebb szerepben, amelyben azonban kétszázötvenszer lép színre; Ibsen "Nora" című színművének dajkáját formálja, mely alakítását a nagyobb magyar városok közönsége is láthatja a társulat körútja során. "A kaméliás hölgy" című darabban Guthier Margit (Tolnay Klári) házvezetőnője, a "A medikus" című színdarabban szintén házvezetőnőként szerepel, Pécsi Sándor partnereként. Az új fővárosi élet szereplőjeként 1956. október 23-a eseményei is Budapesten érik, újra félelemmel éli át a halál közelségét, az utcai harcokat, a gránátok, lövedékek becsapódásait. A távolban a szeretteiért aggódó színésznő a lezárt pályaudvarok megnyitását követően Ceglédre utazik testvéreihez. Majd pár nap múltán a fővárosba visszatérve kihalt utcák, színházak zárt kapui fogadják. A város újraéledése azonban a színházi élet folytatását is jelenti egyúttal, a közönség többnyire szovjet darabokat láthat. Patkós Irma Soltész Annit helyettesíti "A királykisasszony lovagja" című darabban, majd a "Lady Windermere legyezője" című színdarabban játszik, ebben később Lázár Máriát pótolva; aztán Dajbukát Ilonát helyettesítve parasztasszonyt alakít. A Madách Színház új igazgatója, Ladányi Ferenc azonban újra csak nem tűri meg társulata tagjai között, s Patkóst még érvényben lévő szerződése ellenére nyugdíjaztatja. 1960 augusztusában maga a színésznő is beadja nyugdíjaztatási kérvényét, melyre néhány hónap elteltével elfogadó válasz érkezik, majd 1961. március 15-én hazaköltözik szeretteihez Ceglédre. A színészvér újra pezseg Vidéki élete munkával telik, szőlőjükben kapál, a gyümölcsöt maga hordja haza, s éjjel két órakor kelve viszi piacra portékáját, de a ház körüli teendőkből is kiveszi részét. Bár nyugdíjba vonulásakor szilárdan elhatározza, hogy - a további bántásokat elkerülendő - soha többé nem vállal semmilyen szerepet, "Elegem van már ebből az egészből. Nem csinálom tovább" - mondja nemrég, Kardos Ferenc és Rózsa János 1965-ben érkező ajánlatának mégsem tud ellenállni, s szenvedélye kamerák elé vonzza. Eljátssza a "Gyermekbetegségek" című vígjáték nagymamaszerepét, ezt 1967-ben az "Ünnepnapok" című filmdráma követi, majd a "Bűbájosok" és a "Kitörés" című filmek szereplője. Az újabb véletlenek szerencsés összjátéka Kenyeres Gábor "Végre hétfő" című játékfilmjének próbafelvételére sodorja, amelyet megnézve Sándor Pál és Tóth Zsuzsa tetszését is elnyeri az ekkor már nagymamakorú színésznő, s a "Sárika, drágám!" című drámájukba hívják Patkós Irmát, melyet Pécsett forgatnak. Ebben az alkotásban nyújtott alakításáért a film számára felfedezett Irma nénit nívódíjjal jutalmazzák. Két testvére, Zsuzsanna és Eszter halálán sincs ideje sokat bánkódnia, 1971-ben forgatják a "Végre hétfő"-t, nyomában pedig a "Hangyaboly" című filmet. Sándor Pál portéfilmet készít Patkós Irmáról szülővárosában, Cegléden, és ezt követik egyebek között olyan filmek, mint a "Holt vidék" és a "Legszebb férfikor". Ez utóbbiban Latinovits Zoltán partnere Patkós Irma, aki igen keresett színésznővé válik a televíziós rendezők körében. Gaál Albert, Szőnyi G. Sándor, Dömölky János, Horváth Tibor, Mihályfi Imre kérik fel például filmjeik egy-egy szerepére. A forgatások között otthoni teendőit látja el, s testvérei sorsát egyengeti. 1974-ben a "A medikus" című filmhez hívja Ádám Ottó, majd ez év nyarán Vámos László a "Magyar Elektra" kapcsán kéri fel szereplésre. (További filmszerepek következnek, 1976 és 1980 között Patkós Irma 28 filmben, valamint tévéfilmben játszik!) Ugyancsak az 1974-es év hoz számára kitüntető sikert: a szófiai nemzetközi tévéfilmszemlén a "Lázadók" című film Reza nénijének megformálásával a legjobb női alakítás díját nyeri el, s Horváth Tibor veszi át az utazás fáradalmait nem vállaló színésznő nevében az elismerést jelképező brosstűt. Túl a 80. életévén Betölti a 80. életévét, ám az egyre fáradtabb idős asszony helyett egy erővel teli, lelkesen dolgozó színésznőt láthat a közönség továbbra is. A Sándor Pál rendezte "Ripacsok" című film öltöztetőnője, a "Szerencsés Dániel", a "Közös kutya" című filmek szereplője. Rózsa János "Boszorkányszombat"-jában látható filmvásznon, a "Te rongyos élet" című Bacsó Péter-filmben ismét öltöztetőnőt formál. Otthoni gondjai idősödő testvérei, majd Mária nővére halála miatt megsokasodnak. Mélyen megviseli Mária elvesztése, melyen az sem enyhít, hogy megkapja az Érdemes Művész kitüntetést. Majd Ferenc bátyjától is búcsúzni kényszerül. Némi vigaszt nyújt számára a ceglédi színház felújítása alkalmából való szerepelése, s a közönségtől kapott szeretet. "A falu jegyzője", a "Nyolc évszak", a "Gyerek születik", a "Dublőrök éjszakája", a "Trópus", valamint az "Öregberény" és a "Mindszenty bíboros élete" című filmekben játszik, ez utóbbiakban immár 94 évesen, de vidéki életét most már egyedül élve sem adja fel. Türelmesen viseli a szervezete idősödésével járó fizikai fájdalmakat, az érelmeszesedést, s időnként hatalmába keríti a halál gondolata, amely felett töretlen életkedve minduntalan győzedelmeskedik. 95. születésnapja előestéjén Rátóti Zoltán megnyitja a Kossuth Múzeumban a tiszteletére rendezett kiállítást. Másnap, március 8-án zsúfolásig megtelik a városháza díszterme. Az emberek felállva, vastapssal köszöntik. Köztük színész és rendező barátai: Bessenyei Ferenc, Komlós Juci, Székhelyi József, Zsurzs Éva; majd néhány nappal később, március 15-én átveheti a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, művészi pályája elismeréséül. Halála 100. születésnapját már nem érhette meg, 96 évesen, 1996. október 24-én, ahogyan élt, csendesen távozott. 1996. október 31-én helyezték örök nyugalomra szülővárosában, a református öregtemetőben. Szerénysége, emberi és színészi méltósága, becsületessége példaértékű az utókor számára is, s egy emberöltőt meghaladó életkora bölcsességének vágya: a tisztelet újjáélesztése az emberek között, még megvalósításra vár. "Mindig is béketűrő, szerény voltam, hajlottam a megalkuvásra. Nem tudtam haragot tartani senkivel. Pedig néhányan csúnyán visszaéltek a barátságommal. De hát azért vagyunk, hogy megbocsássunk. Szerettem és szeretem az embereket a hibáikkal, gyarlóságaikkal együtt..." "A jövő század generációinak azt üzenem, hogy ölelem őket. Őrizzék meg méltóságukat és becsületüket. Viseljék türelemmel a megpróbáltatásokat. Bízzanak magukban..." Patkós Irma Patkós Irma emlékét őrizve Cegléd városa tisztelettel őrzi Patkós Irma emlékét. Az Ő nevét viseli a ceglédi színház, és az egyik helyi filmszínházterem, valamint művészeti iskolákat neveztek el róla. A ceglédi Kossuth Múzeumban "Patkós Irma hagyatéka" címmel tekinthető meg időszaki kiállítás (Cegléd, Múzeum utca 5.), a Kossuth Művelődési Központban pedig mellszobrát láthatják az ide betérők. Kitüntetési: Szófia tévéfilmfesztivál legjobb női alakítása (1974) A Szocialista Kultúráért (1974) Cegléd Városért emlékérem (1983) A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze (1984) A Pest Megyei Tanács Alkotódíja (1985) Cegléd Város Díszpolgára (1989) Cegléd Városért Emlékérem (1990) A Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1990) A Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztje (1995)
