Persze, vártam én is a nagy csúcspontot, a kiteljesedést, az álomgyári profizmussal felépített lélek

A némafilmkorszak egyik leghíresebb színésze, Joseph Francis Keaton vakmerő jeleneteit lehetetlen túlszárnyalni.


Az először Houdini által Busternek nevezett fiú illuzionista szüleinek köszönhetően már gyermekkorában megismerkedett a színpad világával, ötévesen már képzett akrobataként szórakoztatta a nézőket. Húszas éveiben, a társulat csődje után a filmvilág meghódítására tört, ahol huszonhat éves korára saját lábára állt, 1921-1928 közt pedig több, mint húsz filmben szerepelt, melyek jó részének egyszerre volt főszereplője és rendezője. Mesterien játszotta a naiv, ártatlan álmodozót, aki mindig elképesztően abszurd helyzetekbe keveredett, melyekből csak találékonyságának köszönhetően tudott kivergődni. Hajmeresztő jeleneteihez semmiféle segítséget és speciális eszközt nem használt, így végső soron állandó életveszélyben játszott.
A hangosfilm megjelenése azonban hirtelen derékba törte karrierjét, a következő évtizedekben már csak kisebb szerepeket kapott. 1966-ban, hetven évesen hunyt el.

A színész menekülés közben megragadja egy úton haladó autó oldalát, amelynek segítségével eltűnhet üldözői elől (Cops, 1922)

A szíve választottjához igyekvő, vetélytársával versengő Buster alatt nagy sebességnél szétesik az autója (Three Ages, 1923)

Keaton egy motor kormányán utazik, de a motoros egy ároknál lehuppan mögüle, így a következő három percben a színész a kormányon ülve vezet, hajmeresztő helyzetek és halálos veszélyek egész során át (Sherlock Jr., 1924)

Sorompóról autóba (Sherlock Jr., 1924)

A gőzmozdony víztartályának töltőcsövén fennakadó Bustert végül a földhöz vágja az abból ömlő víz. A zuhanáskor beüti a fejét a sínbe, mely miatt a következő napokban állandó fejfájással küzd. Néhány évvel később, egy röntgenvizsgálat során derült ki, hogy az ütés következtében eltörte a nyakát. (Sherlock Jr., 1924)

Egy sínre rakott talpfa majdnem kisiklatja a mozdonyt, de Keaton az utolsó pillanatban félre tudja azt ütni egy másikkal (The General, 1927)

A kisvárosra lesújtó forgószél ledönti a Buster mögötti ház (1,8 tonnát nyomó) homlokzatát, a férfi viszont egy nyitott ablaknak köszönhetően túléli azt (Steamboat Bill, Jr., 1928)