Hírek Itthon PISA-teszt: romlott a magyar diákok teljesítménye

A diákok képességeit viszgáló PISA-teszt legfrissebb adatai szerint az elmúlt három évben a magyar diákok teljesítménye a legtöbb területen romlott vagy stagnál. Ugyanakkor csökkent Magyarországon a fiúk és a lányok közti tudásbeli különbség.


Nyilvánosságra hozták az OECD-országok diákjainak képességeit vizsgáló legfrissebb PISA-felmérés eredményét. A most megjelent statisztikákat a 2015-ös adatfelvétel alapján készítették el, így ez összevethető a három évvel korábbi, 2012-es eredményekkel, ami alapján pedig elmondható, hogy a magyar diákok teljesítménye a legtöbb területen vagy romlott három év alatt vagy stagnál.

Szövegértés és tudományos ismeretek: romló eredmény


A most közzétett adatokból kiderül, hogy a tudományos ismeretek és a szövegértés területén a magyar diákok teljesítménye romlott a 3 évvel ezelőtti adatokhoz képest, matematikából pedig stagnáló eredményt mutatnak a grafikonok.



A tudományos ismeretek, a matematika és a szövegértés eredményei grafikonokon

Forrás: PISA

Mint látható, a legjobban a tudományos ismeretek alkalmazásában romlottak a magyar diákok eredményei, de az olvasásértésük is egyre gyengébb, egyedül a matematikai teljesítmény nem romlott. A magyar diákok - csakúgy, mint 3 éve - most is a felmérésben résztvevő 74 ország átlagánál rosszabb eredményeket értek el.

Csökkent a különbség, mert feljöttek a rosszabbul teljesítők


A friss adatokból az is kiderül, hogy a legjobban teljesítő és a rosszabbul teljesítő diákok közti különbség csökkent, mert a legrosszabbul teljesítők mind a tudományos ismeretek alkalmazásában, mind a számolásban, mind az olvasásban jobban teljesítettek mint az előző felmérésekben, a legjobban teljesítők felmérésbeli eredményei viszont romlottak.

A legjobb eredményt Magyarország a fiúk és a lányok közti tudásbeli különbségek csökkenésében érte el.



Előrelépés, hogy a fiúk és a lányok közti tudásbeli különbség csökkent

Forrás: PISA
Az iskola nem segíti a társadalmi különbségek ledolgozását


A legnagyobb lemaradást abban mutatja a felmérés, hogy a magyar iskola nem segíti a társadalmi különbségek ledolgozását. Vagyis a szegény és iskolázatlan szülőknek a gyerekei általában még 15 évesen is rosszabbul teljesítenek, mind a tehetősebb és iskolázottabb családból származó társaik. A kiemelkedően jól teljesítő gyerekek között alacsony a vizsgált országok átlagához képest a szegény és kevésbé művelt szociális háttérrel rendelkező gyerek.


Mi az a PISA-felmérés?

A legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a '90-es években indított PISA-program célja olyan, monitorozó jellegű felméréssorozat készítése, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik, először 2000-ben volt mérés. Az egyes méréseknél egy-egy műveltségi terület nagyobb hangsúlyt kap, mint a többi. A PISA célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor; vagy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát. A mérés része a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő információkat gyűjtése is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Cikkünk frissül!

Let's block ads! (Why?)

Forrás...