Szinte biztosnak tűnik, hogy az orosz kormány támogatásával dolgozó hackerek segítségével szivárgott ki több 10 ezer email a Demokrata Párt belső levelezéséből. Az oroszoknak érdekükben állhat Donald Trump segítése, hiszen Oroszország külpolitikai súlya nőhetne a megválasztásával. Az akció hátterében azonban valószínűleg személyes szempontok is szerepet játszanak: a hírek szerint ugyanis Vlagyimir Putyin utálja Hillary Clintont. Mivel Putyin KGB-s volt, „definíció szerint nincs lelke" – mondta Hillary Clinton 2008-ban, George W. Bush akkori elnök Putyin lelkéről szóló eszmefuttatására reagálva. A kijelentés nyolc évvel később, a Demokrata Pártot megrázó email-botrány fényében sok mindenre magyarázatot adhat. Egyre biztosabbnak tűnik ugyanis, hogy a Wikileakshez az orosz kormánynak dolgozó hackerek jóvoltából jutott el több 10 ezer email a Demokrata Párt belső levelezéséből. Vlagyimir Putyin és Hillary Clinton 2012-ben: régi ismerősök Forrás: AFP/Jim Watson Az oroszoknak több okból is érdekükben állhatott az akció: Donald Trump republikánus elnökjelölt és Vlagyimir Putyin már korábban is szokatlanul barátságos hangnemben beszélt a másikról. Ráadásul Trump külpolitikai elképzelései az oroszok kedvére valók lehetnek. Nagyon valószínűnek látszik azonban, hogy a stratégiai megfontolások mellett egy másik, ezeknél sokkal egyszerűbb oka is volt az orosz akciónak: az, hogy Hillary Clinton és Vlagyimir Putyin viszonya kifejezetten rossz, sőt, van, aki szerint Putyin egyszerűen utálja Hillary Clintont. 2011-ért állhat bosszút Putyin 2011 decemberében parlamenti választásokat tartottak Oroszországban. A hivatalos eredmények szerint – még ha kétharmados többségét elveszítve is – a kormányzó Egységes Oroszország párt magabiztosan, a szavazatok majdnem felét begyűjtve győzött. Az ellenzéki pártok és a nemzetközi megfigyelők azonban sorozatos csalásokról számoltak be. A csalásról szóló információk hatására több ezer fős tüntetéseket szerveztek az ellenzéki pártok, amiket a hatalom a rendőrség bevetésével brutálisan levert. Hillary Clinton – külügyminiszterként – maga is komolyan kritizálta a választások lebonyolítását. Azt mondta: az orosz emberek megérdemlik, hogy meghallják a hangjukat és számítson a szavazatuk. Ez pedig igazságos, szabad és átlátható választásokat jelent, és elszámoltatható vezetőket. A 2011. decemberi tüntetések voltak hosszú ideje a legjelentősebb Putyin-ellenes demonstrációk Forrás: AFP Egyes értelmezések szerint ezek voltak azok a szavak, amelyekkel Clinton Putyin személyes ellenszenvét is kiváltotta. De szavai egyben kapóra is jöttek az orosz elnök számára, aki így nyugodtan értekezhetett arról: külföldi ügynökök és pénz áll a balhézó ellenzéki csoportok mögött. A személyes élmények és érintettség is szerepet játszhatott abban, hogy Putyin később hevesen kritizálta az Egyesült Államok „rendszerváltó" törekvéseit Irakban és Líbiában - ezeknek Clinton külügyminiszterként aktív alakítója volt. A Politico cikke szerint Putyin a Kremlben folytatott egyeztetések során rendkívül sokat foglalkozott Kadhafi líbiai diktátor eltávolításával és megölésével. A képsorokat, amelyeken dühös tömeg vonszolja Kadhafi holttestét, az orosz tévék híradóiban gyakran ismételték, kiegészítve Hillary Clinton megjegyzésével: „Jöttünk, láttunk, meghalt". De Hillary Clinton sem fogta vissza magát, ha az orosz elnök kritizálásáról volt szó. A Krím-félsziget 2014-es orosz annexiójáról például azt mondta: hasonlít ahhoz, „amit Hitler csinált a 30-as években". Azért a reálpolitika is fontos Bármekkora szerepe is van Oroszország lépéseiben a személyes viszonyoknak, az biztos, hogy stratégiai szempontból is kifizetődő lehet nekik Donald Trump támogatása. Bízhatnak például abban, hogy könnyebb lesz dűlőre jutniuk egy olyan elnökkel, aki Putyin néhány dicsérő szava hatására „az országában és azon kívül is mélyen tisztelt" embernek nevezi az orosz elnököt, és „megtiszteltetésnek veszi" a megjegyzéseket, valamint aki azt gondolja: „jól kijönne" Putyinnal. De ennél is fontosabb lehet orosz szempontból az, amit eddig megismerhettünk Donald Trump külpolitikai elképzeléseiből. Egy interjúban például kétségbe vonta, hogy az USA az ő elnöksége alatt automatikusan teljesítené a másik 28 NATO-taggal szembeni kötelezettségeit. Egy esetleges orosz agresszió esetén először megvizsgálná, hogy az adott ország teljesítette-e az Egyesült Államokkal szembeni vállalásait – mondta. Egyik lelkes támogatója, a republikánusok között rendkívül befolyásos Newt Gingrich korábbi elnökjelölt-aspiráns pedig arról beszélt: nem biztos, hogy kockáztatna egy atomháborút Észtország fővárosáért, Tallinért – hiszen az amúgy is Szentpétervár „elővárosa". Ezek a mondatok érthető aggodalommal töltik el a NATO-tagokat. Főleg az Oroszországgal szomszédos országokat, akik az ukrajnai furcsa háború és a Krím-félsziget bekebelezése után a korábbiaknál is jobban félnek. Donald Trump: nagy változást hozhat az amerikai külpolitikában Forrás: AFP/Kena Betancur De Trump korábban arról is beszélt, hogy ha az elmúlt bő évtizedben eltávolított közél-keleti diktátorok még most is hatalomban lennének, nagyobb lenne a stabilitás a térségben. Szerinte az USA túl sokat foglalkozott ezekkel az országokkal, és túl keveset a saját problémáival. Megválasztása esetén valószínűleg sokkal kisebb súlyt kapna az ország külpolitikájában a térség, aminek köszönhetően Oroszország ott is sikeresebben érvényesíthetné az akaratát. Oroszország üzenni akar John Kerry amerikai külügyminiszter elmondta, szóba hozta a kiszivárgott levelek ügyét Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott mai találkozója során – de szavai szerint nem firtatta, hogy ki állhat a történtek mögött. Megtették ezt helyette az újságírók, akiknek a kérdésére Lavrov azt felelte: nem akarok négybetűs szavakat használni. Az oroszok tehát határozottan tagadják az érintettségüket, de az információk szerint szinte biztosan közük volt a szivárogtatáshoz. A Demokrata Nemzeti Bizottság informatikai rendszerébe két hackercsoport is behatolt, közülük az egyik korábban más amerikai célpontokat is támadott. Ráadásul ez a csoport nem aktív az orosz ünnepnapokon, és tagjai akkor dolgoznak, amikor moszkvai és szentpétervári idő szerint munkaidő van. Az orosz kormányzati támogatásra utalhat a támadások kifinomultsága és professzionalizmusa is. Egy magát románnak kiadó hacker magára vállalta ugyan a támadásokat, de szinte bizonyos, hogy ez is az oroszok elterelő hadművelete volt. Ha Oroszország beavatkozása mögött valóban az a szándék állt, hogy a republikánus jelöltet segítsék győzelemhez, felmerül a kérdés: arra nem gondoltak, mi lesz ha, ha Donald Trump végül veszít? A fogadóirodák szerint ugyanis ez a valószínűbb, körülbelül 70 százalék esélyt adnak Hillary Clinton győzelmére – és ezzel nyilván tisztában vannak az oroszok is. Erre is választ jelenthet egy, a Politicónak nyilatkozó, Oroszország-szakértő diplomata elmélete. Szerinte Oroszország Hillary Clinton győzelmére számít. De üzenetet küldenek neki arról, hogy Oroszország komoly hatalom, amivel számolnia kell, és bajt okozhat neki. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
