Röhrig Géza: „Annak a nemzetnek vagy a tagja, amelyikért szégyellni is tudod magad”

Az Örkény István Könyvesbolt egy kellemes Szent István körúti üzlet, de hogy tökéletesen alkalmatlan könyvbemutatók tartására (vagy legalábbis ekkora érdeklődésre számot tartókéra), az is bizonyos. A szervezők nem mérték fel igazán, amint meghirdetik, a díjhalmozó Saul fia több alkotója is jelen lesz, telt házzal kell számolniuk.
Fotó: Berecz ValterPedig kellett volna, a hely már nagyjából 20 perccel a kezdés előtt megtelt, a késő Röhrig Géza pedig már alig tudott átjutni a tömegen, hogy a mikrofon mellé kerüljön Váradi Júlia Saul útja: A gondolattól a világhírig című interjúkötetének könyvbemutatóján.

Én holokauszt-túlélő vagyok, írja le. Hitler csodálkozna, ha látná, hogy élek.

– hangzik el mellettem egy idős hölgytől, aki az egyik kötetet szorongatja a kezében. Ebből is látszik, a friss Oscar-díjas alkotás nemcsak sokaknak, de sok szempontból is fontos. Ezt húzta alá a szerző Váradi Júlia is, utalva arra, milyen jelentős témáról szól a film:

Új időszámítás kezdődött ezzel a filmmel. Nekem is. Ráadásul sokkal előbb kellett volna eljönnie. Feltörte a jeget, alatta pedig megmozdult az a víz, amiről nem tudtuk, milyen is. Viszont ezek a fiúk megmutatták.

A „fiúk” közül elsőként Rajk László díszlettervező beszélt, aki annak dacára végzett rendkívül részletes munkát, hogy az építészekkel közös munkája csak sejtetve, sokszor fókusz nélkül jelenik meg a filmben, pedig az
Auschwitz-Birkenaui tervrajzok alapján készítettek mindent, előtérbe helyezve a hitelességet.
Fotó: Berecz ValterA szakember viszont kiemelte, fontos helyén kezelni a dolgokat:

Még nem hallottam olyan filmről, amiről azért mondták, hogy rossz, mert csúnya volt a háttere. Igen, komoly munkát végeztünk mi is, de az érdem Nemes Jeles Lászlóé. Hiszen az ő döntései befolyásolták a filmet.

Ezt húzta alá Zányi Tamás, a film hangmérnöke is:

A hang egy montázs, amelyre a hónapok munkája alatt egyre több és több réteg kerül, hogy aztán körbevonja a nézőt. A hang fontos, de Nemes Jeles László víziója, Erdély Mátyás képei és a színészek munkája nélkül nem jelentene semmit.

Fotó: Berecz ValterAz esemény végére megérkező Röhrig Géza talán az első pillanatokban azt sem tudta pontosan, hogy hova is érkezett, szeppentsége ellenére viszont ismét előjött belőle az intuitív népi tanító,aki a rengeteg interjú, nyilatkozat, előadás és megannyi pódiumbeszélgetés után még mindig tudott közhelyek nélkül nyilatkozni:

Két dogot nem szabad: a holokauszt tragédiáját elfelejteni és beleőrülni. Ha sokat foglalkozik vele az ember, akkor beledöglik. Ez a mi démonunk, amit karban kell tartanunk, de magunkról sem szabad elfeledkezni. A világra rácsodálkozva kell élnünk, de a múltat sem felejthetjük.

Fotó: Berecz ValterA film főszereplőjét ezután emlékeztették két nappal ezelőtti nyilatkozatára, amelyben 15 millió magyar Sauljának vallotta magát.
Erre reagálva elmondta:

A modern identitás diffúz. Egyszerűen nemlétezik már tiszta magyar vagy tiszta zsidó. Ezért nem működik, ha valaki kisajátítja egyik komponensét. Vagyis továbbra is 15 millió magyar Sauljának tartom magam. Egyszer azt mondták nekem: „Annak a nemzetnek vagy a tagja, amelyikért szégyellni is tudod magad”. Ezzel maximálisan egyetértek.