A hatalmas termetű hosszúszárnyú bálnák békés óriásokként élnek a köztudatban. Pedig igencsak harciassá tudnak válni, és nem csak önmaguk vagy utódaik védelmében. Egy új kutatás kiderítette, hogy ha kardszárnyú delfinek támadnak meg más állatfajokat, akkor a hosszúszárnyú bálnák a bajbajutottak segítségére sietnek. Rejtély azonban, hogy ezt miért teszik. 2009-ben Robert Pitman tengerbiológus érdekes esetnek volt szemtanúja az Antarktisz környéki vizeknél, olvasható az IFL Science oldalán. Egy csapat kardszárnyú delfin egy Weddell-fókára támadt rá, az állatot lelökték a számára menedéket nyújtó jégtábláról. Úgy tűnt, a fóka sorsa megpecsételődött, amikor a semmiből hirtelen felbukkant több hosszúszárnyú bálna. Az egyik hosszúszárnyú a hátára fordult, hasára engedte a fókát, majd a vízből kiemelve átsegítette a rémült állatot a legközelebbi jégtáblára. Az egyik bálna a hasán nyújtott menedéket a fókának Forrás: Robert Pitman/NOAA A látottak kutatásra sarkallták Pitmant, aki kollégáival a hasonló esetek nyomába eredt. A szakemberek ötvennégy különböző szemtanú írását fésülték át, ezek összesen 115 hosszúszárnyú bálna és kardszárnyú delfin közötti összetűzésről számoltak be 1951 és 2012 között. Az eredményeket a Marine Mammal Science című folyóirat legújabb számában közölték. Rejtély, miért viselkednek önzetlenül A 115 összetűzés 57 százalékát maguk a hosszúszárnyú bálnák kezdeményezték, ami azt jelenti, hogy célzottan keresték a konfliktust az orkákkal. Az esetek többségében a kardszárnyú delfinek éppen vadásztak, amikor a hosszúszárnyúak meglepték őket. A legmeglepőbb ugyanakkor az volt, hogy e harcok során az óriás lények leggyakrabban nem is saját fajtársaikat, hanem más állatfajokat igyekeztek védelmezni. A megmentett állatok között voltak kaliforniai oroszlánfókák, holdhalak, borjúfókák és szürke bálnák. A hosszúszárnyúak különböző módokon vették fel a küzdelmet az orkákkal, például előfordult, hogy uszonyaikkal kezdték pofozni a kardszárnyú delfineket. Ugró hosszúszárnyú bálna Forrás: wikimedia.org Egyelőre a kutatók sem tudják, miért viselkednek ennyire önzetlenül a hosszúszárnyú bálnák. Elképzelhető, hogy a kardszárnyú delfinek közelsége a borjak védelmezését szolgáló ösztönszerű viselkedéseket indít be. Ez azonban a szakértők szerint nem magyarázza azt, hogy miért folytatják a hosszúszárnyúak a segítségnyújtást akkor, amikor kiderül, hogy nem utódaik, hanem más állatfajok kerültek veszélybe. KAPCSOLÓDÓ CIKK Let's block ads! (Why?) Forrás...