Nemrégiben megalapozatlan gyógyhatások és burkolt reklám miatt bírságolt meg a Gazdasági Versenyhivatal egy céget és a reklámot közzétevő tévé társaságot – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők partnere. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a vállalkozás megalapozatlanul hirdetett konkrét betegségek gyógyítására alkalmas szereket és ennek reklámozására szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok formájában tette közzé egy tv csatornán, ismertette dr. Szamosi Katalin, aki szerint a burkolt reklám olyan jogsértő magatartás, amely a fogyasztó megtévesztésére alkalmas. A GVH korábban is több döntésében fellépett a reklámot megrendelő és azt közzétevő vállalkozásokkal szemben, mert a szerkesztői tartalomként reklámozott termék több szempontból is súlyos jogsértésnek minősül. Tény ugyanis, hogy a burkolt reklám tulajdonképpen egy fizetett cikknek tekinthető. Ezek a különböző médiában meghonosodott editoriálisnak álcázott tartalmak pont az újságírásba vetett hitet próbálják kihasználni. A jogi környezet Az újságírás egyik alapelve ugyanis az objektív, valós tudósítás, nem pedig a fizetett cikkben legtöbbször megnyilvánuló szubjektív tartalom, a felnagyított hatás és elsősorban a fogyasztók valamely cég termékére, vagy szolgáltatására való szolgáltató termékfigyelmének a felhívása. Sok kiadó eleve ilyen álcázott, fizetett tartalmakra épít üzleti terveket és próbálja törvény sértően a médiafogyasztókat befolyásolni – mutatott rá az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők partnere. A Magyar Újságírók Szövetsége és a Magyar Public Relation Szövetség fellép az ilyen burkolt reklámok ellen, és kifejezetten felhívja a tagjainak figyelmét, hogy akár írott, akár elektronikus médiatartalmaknál fel kell tüntetni, hogy fizetett közleményről, vagy reklámról van-e szó. Nyilvánvaló, hogy egy jól elhelyezett fizetett interjú, reklám a fogyasztót sokkal jobban befolyásolja, mint a közvetlen, direkt reklám. A versenyhivatal iránymutatása A Gazdasági Versenyhivatal több általános jellegű iránymutatást is megfogalmazott az egyes jogsértések vizsgálatánál. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen piaci magatartás megsértésének minősül a reklámnak álcázott minden olyan szerkesztett tartalom, ami tulajdonképpen a fogyasztó bizalmát felkelti, és nem egyértelműen jelzi, hogy itt egy fizetett hirdetésről van szó. A médiában természetesen lehetőség van a fizetett hirdetések jól elkülönített módon való szerkesztésére, tördelésére, vagy bármi módon történő jelzésére, mint például „reklám, vagy hirdetés" kifejezés használatával, a lényeg, hogy a fogyasztó felismerje, hogy itt egy fizetett tevékenységről van szó. Még az is jogsértőnek minősül, ha ugyanazon médiában van egy fizetett reklám, és mellette egy szerkesztői tartalomként álcázott interjú, vagy egyéb, a vállalkozás tevékenységére utaló és azt bemutató cikk, ha abból nem derül ki, hogy ez is tulajdonképpen a reklámhoz kapcsolódó fizetett szerkesztői tartalom. A Gazdasági Versenyhivatal természetesen felelősségre vonja azt a vállalkozást, amelyiknek érdekében állt a reklám megjelenése, és akinek javára a reklámot közzétették, illetőleg az érdek-elv alapján a kereskedelmi kommunikációt közzétevő médiaszolgáltatót is bírsággal sújthatja. Ez alól a törvény egy esetben enged kivételt – emelte ki dr. Szamosi Katalin. Akkor mentesül a bírság alól, ha a kereskedelmi kommunikáció közzétevője a vállalkozás utasításának végrehajtásából eredően nem tüntet fel kötelező szerkesztési elemeket, illetőleg nem jelöli reklámként a szerkesztett cikk tényét. Forrás: Dreamstime Ez azonban azt is jelenti, hogy a vállalkozásnak kifejezett utasítására álcázza a kiadó a szerkesztői tartalmat. Ez a kivétel azonban nem biztos, hogy megfelelő kimentési ok, mert egyetlen kiadó sem hajthat végre jogsértő utasítást. Ilyenkor vagy az egész megbízástól kell elállnia, vagy jogszerű módon hajthatja csak végre a megrendelést. Célszerű a megfelelő felvilágosítás Célszerű kis és középvállalkozások számára megfelelő felvilágosítást adni, hogy ha reklámozni akarnak, akkor azt nyilvánvaló, hogy megfelelő jogi keretek között és a reklám tényének feltüntetésével tehetik csak meg. A fogyasztók megtévesztésének a tartalmi része, nevezetesen, hogy a reklámban szereplő állítás valós, és bizonyítható egy másik cikkben kerül ismertetésre. Nagyon fontos, hogy a vállalkozások a média ilyen irányú megkeresésekor ragaszkodjanak ahhoz, hogy a szerkesztett tartalom is reklámként kerüljön megjelenítésre – húzta alá végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők partnere. Let's block ads! (Why?) Forrás...
