Schütz Ila, Schütz Ilona színésznő Született: 1944. január 5. Budapest, Magyarország Elhunyt: 2002. december 11. Budapest, Magyarország Főbb szerepei: Achard: A bolond lány - Josefa Anouilh: Romeo és Jeanette - az anya Azlányi: Amerikai komédia - Geraldin C Csehov: Három nővér - Natasa Csehov: Ványa bácsi - Szonya Csehov: Sirály - Mása Camoletti: Hatan pizsamában - Jacqueline Dario Fo-Franca Rame: Nyitott házasság - Antónia Garcia Lorca: Bernarda Alba háza - Bernarda Gorkij: Nyaralók - Kalérija költőnő Göncz Árpád: Pesszimista komédia - Orsósné Háy: Isten, császár, paraszt - Borbála Moliére: A fösvény - Fruzsina Moliére: Tartuffe - Dorine Kishon: A házasságlevél - Sifra Nino Manfredi-Nino Marino: Könnyű erkölcsök - Hercegnő Radnóti Miklós Színház Neil Simon: Luxuslakosztály - A mama; Diana Miller: Az érseki palota mennyezete - Maya Molnár: Olympia - Eugénia Németh: Eklézsia-megkövetés - Kis Miklósné Németh: Bodnárné - Örzse Polgár: A szembesítés eredménytelen - Häcker Erzsébet Ray Cooney: A miniszter félrelép - Miss Foster ápolónő Shaffer: Black Comedy - Miss Furnival Shaw: Sosem lehet tudni - Dolly Shakespeare: Lóvá tett lovagok - Rosalinda Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok - Mária Slade: Jövőre veled ugyanitt - Doris Slade: Romantikus komédia - Phoebe Szabó Magda: Régimódi történet - Jablonczay Gizella Szakonyi: Adáshiba - Bódogné Szép Ernő: Vőlegény - anya Szigligeti: Liliomfi - Camilla Szomory: Hermelin - Julis Topor: A bolond - Claudia Faith Drapper Filmszerepei: Ötvenéves találkozó (2002) TV - Rózsa asszony Hotel Szekszárdi 2002 TV Sorozat - Madame Éva Valami Amerika (2002) - Terka A tigriscsíkos kutya (2001) Tv film - Mancika Hamvadó cigarettavég (2001) - Manci Sunshine (1999) Napfény íze - Ledniczkyné Szeressük egymást gyerekek! (1996) - Ágika Eszterlánc (1985) - Szomszédasszony Legyél te is Bonca! (1984) Tv film -Bella Torta az égen (1984) TV film - Amália Házasság szabadnappal (1984) - Flóra Ök tudják mi a szerelem (1983) Tvfilm - Charlotte Viadukt (1982) - Magda, Prokoppné hangja 78-as körzet TV filmsorozat Egyszeregy (1978) - Mariska Nyúlkenyér (1977) TV film - Dudás Andrásné Árvácska (1976) - Zsófika Megtörtént bünügyek (1974) TV filmsorozat - Erzsike, a titkárnő (1974-76) A bohóc felesége (1974) TV film - Sári A Pendragon legenda, (1974) - Jenny A palacsintás király (1973) TV film - Lapockáné Emberrablás magyar módra (1972) - Kati Hahó, a tenger! (1972) - Tanítónéni Nyulak a ruhatárban (1972) - Dávid Mari Madárkák (1971) - Rozi A tetovált nő (1971) TV film Jövőbeli históriák (1971) TV film Szerelem a ládában (1971) TV film Végre hétfő! (1971) TV film Vidám elefántkór (1971) TV film - Bolti eladó Sose fagyunk meg! (1970) TV film Tisztújítás (1970) TV film Arc (1970) Örjárat az égen (1970) 4 részes TV filmsorozat - Margit Sárika, drágám (1970) - Ágnes Rózsa Sándor 1-12. rész (1970) TV filmsorozat Szép lányok, ne sírjatok! (1970) - Juli barátnője Nyári esti dal (1969) TV film Hazai pálya (1969) mint Schütz Ili szerepel Ismeri a szandi mandit? (1969) - Juli Krebsz, az isten (1969) - Bota Ildikó A menekülés (1969) TV film Súlyfürdő (1969) Tv film A számla (1969) TV film Szemüvegesek (1969) Bors (1968) TV filmsorozat - Etus, a feleség barátnője, Lendvai Gizi A szerelem (1968) TV film Csend és kiálltás (1968) Életrajza: Adatok: 1962 érettségi bizonyítvány 1962-1964 Margit Kórház adminisztrátora, majd szabás-varrást tanul 1964 Egyetemi Színpad 1965-1969 Színház- és Filmművészeti Főiskola 1969-1970 Mikroszkóp Színpad 1970 - 1992 Madách Színház tagja 22 éven keresztül 1992 - Arizona Színház 1993 - 2002 József Attila Színház tagja haláláig 2002 decembere - váratlan halála Életútja részletesebben Édesanyja hajdúsámsoni származású, édesapja pedig zalegerszegi vegyészmérnök, s Debrecenben találkoztak s alapítottak családot. Ilona azonban a háború okozta vándorlások közepette Budapesten született. Iskolái elvégzését követően a Margit Kórházban dolgozik adminisztrátorként 1962-64 között, majd szabás-varrást tanul. Elhelyezkedik a Népművészeti Ktsz.-nél elöbb próbaidőre munkásként, késöbb mint meos (átvevő ellenőr). A színpad világa iránti vonzalmát amatőr színjátszókörben gyakorolta, eleinte a cégénél, késöbb az Egyetemi Színpad vonzéskörzetébe kerülve. Felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1969-ben diplomázik. Bolondozó természete, s barátai szerint "az örökké bohóckodó Ili" rátalál önmagára, megtalálja élete hivatását. Főiskolás évei alatt is tagja marad az Egyetemi Színpadnak, sőt a MAFILM Filmszínészképző Stúdiumát is elvégzi diplomázásával egyidőben. A főiskola után A friss diplomás Ilonka munkát és lehetőséget, a nemrég alakult, s Komlós János vezette Mikroszkóp Színpad-nál kap. Komikai lehetőségeken túl más feladatokra is vágyik, amelyet igazából a Madách Színháznál talál meg, ahova 1970-ben hívják. 22 éven keresztül tagja marad a színháznak, ahol szebbnél szebb feladatok során teljesít. A Thália Színház ígéretes átalakulása során nyert rövid életű Arizóna Színház oltalma alatt véli úgy, hogy a várva várt szerep megújulásai megvalósulhatnak itt. A színház sajtótámadások kereszttüzében áll, s anyagi gondokkal tűzdelten nehezen működő szervezetté válik. 1993-ban Schütz Ila kapva kap a kínálkozó lehetőségen, s a József Attila Színházba szerződik, amelynek haláláig tagja marad. Szinpadi munkájával párhuzamban, végzettségének megfelelően a MAFILM és a Magyar Televizió is rendszeresen foglalkoztatja. Schütz Ila és a film A kor jelentősebb filmalkotásaiban kap kisebb-nagyobb szerepet, s élete során több mint harminc játékfilm, s megszámlálhatatlan televiziós produkció őrzi alakját. A "Csend és kiáltás", az "Ismeri a Szandi-Mandit?", a "Krebsz, az Isten", a "Széplányok, ne sírjatok", a "Madárkák", a "Nyulak a ruhatárban", az "Emberrablás magyar módra", a "Pendragon-legenda", az "Árvácska", az "Egyszeregy" és a "Valami Amerika" című játékfilmek, pályájának állomásait jelölik ki. A televíziós produkciók sorában többek között: "A talpsimogató", a "Tisztújítás", "Az ördög cimborája", az "Egy filozopter szerelmei", "A medikus", a "Régimódi történet", a "Villámfénynél" és az "Eklézsia-megkövetés" című Németh László drámák adaptációiban alkot maradandót, a megszámolhatatlan vígjátékok, kabaréjelentek mellett. Színpadi alakítások Színpadon számos klasszikus szerző darabjában játszik, alakítja Rosalindát, Shakespeare: "Lóvá tett lovagok" című művében, színpadra lép Csehov-darabokban: Szonya, a Ványa bácsi című darabban, Mása a Sirályban, Natasa a Három nővérben. Moliére: "A fösvény" című komédiájában Fruzsinát formálta meg, Camilla a Szigligeti: Liliomfiájában. Játssza Molnár Ferenc: Olympiájában Eugéniát, Bódognét az Adáshiba című Szakonyi-darabban. Bernard Slade: "Jövőre, veled, ugyanitt" című darabjának Doris szerepében, s több mint háromszáz előadáson partnere Sztankay Istvánnak, akihez kollegiális barátság is fűzi. Az utolsó színpadi éveiben olyan sikeres produkcióknak közreműködője a József Attila Színházban, mint például a Black Comedy, A házasságlevél, A miniszter félrelép, az Ugyanaz hátulról című közönségdarabok. Munkájáért 1974-ben Jászai Mari-díjjal tüntetik ki. Az érdemes művész kitüntető címet 1981-ben, a Déryné-díjat 1997-ben, a kiváló művész elismerést 1999-ben veheti át. Schütz Ila a magánember A neves komika magánélete az utólsó néhány évben próbára tette erejét, férje halálát követően, magányosan élt majd hét éven keresztül. Depresszió gyötörte, s a munkájában sem lelt már annyi örömöt, mint korábban. A filmgyártás sohasem látott mélyrepülése, valamint a magántelevíziók megjelenése kapcsán, jószerivel megszünik az önálló produkciók sora. Nincsenek kisjátékfilmek, egészestés filmek gyártásához pedig hosszú sorok állnak, éveken át eltorlaszolva, minden más lehetőséget, a televiziós társaságok az olcsó kivitelű szappanoperákkal, valóságshow-kal váltják föl a hullámzó színvonalú, sajátgyártású TV filmeket. Mégis keresik, hívják, ám ez a mélyhullámok idején eltompuló hangként kívülrekednek lakása néma ajtaján. Színházában beteget jelent, majd önkezével vet véget minden, benne rejlő tengernyi lehetőségének. Schütz Ila 2003.január 5-én lett volna 59 éves. Kitüntetései: Jászai Mari-díj -1974, Érdemes Művész - 1981, Déríné-díj -1997, Kiváló művész -1999.