Gazdaság Sokba kerülhet a légitársaságnak, hogy lerángatták az utast a gépről

Aligha érhette volna nagyobb csapás az United Airlinest annál, hogy erőszakkal rángattak le egy utast a fedélzetről csak azért, hogy egy alkalmazott felférjen a vasárnap esti Louisville-Kentucky járatára. Szakértők szerint egyedül a cég és a személyzet inkompetenciája okolható a botrányért.


A túlfoglalás megszokott jelenség a klasszikus légitársaságoknál. Ez azt jelenti, hogy egyes járatokra több jegyet adnak el, mint ahány férőhely van a gépen. A légitársaság arra számít, hogy úgysem száll fel minden utas, így az üres helyekre be lehet ültetni azokat, akiknek „pluszban" adtak el jegyet.

Ez nem keverendő össze az úgynevezett standby jeggyel, amelynél az utas csak beszállókártyát vesz, de helye csak akkor lesz a gépen, ha valaki lemondja az útját. Ebben az esetben az utas tudja, hogy rizikót vállal, hiszen ha mindenki felszáll a járatra, akkor ő hoppon marad, mehet haza.



Lehet, hogy még látod éppen...

Forrás: AFP/Christoph Schmidt

A túlfoglalás esetén nem erről van szó, itt teljes értékű jegyet vált az utas. A légitársaságok azért adnak el pluszban jegyet – mondjuk egy 180 üléses gép esetében 180 helyett 190-et – mert jellemzően az utasok öt százaléka nem száll fel a gépre, lemondja az utat. Ez – főleg frekventált útvonalakon – elég nagy kiesés a társaság számára.

Ha csak abból indulunk ki, hogy az alapárú jegy 20 ezer forint, akkor tíz utas távol maradásával 200 ezer forint a bukta, hiszen a lemondott jegyek árát vissza kell fizetni. Ha a járat minden nap repül, akkor éves szinten 73 millió forint a kiesés. Ám ez a kockázat nullára írható, ha az üresen maradt helyekre a túlfoglalt utasokat be lehet ültetni.

A módszertan meglehetősen bonyolult, és nem is alkalmazzák minden járaton. Az esetek túlnyomó többségében nincs is ezzel baj, működik a rendszer.

Ám még a legtökéletesebb algoritmust is össze tudja zavarni az emberi tényező. A Riviérán beköszönt egy többnapos vihar, így senki sem akar még egy napot maradni, de akár az is átírhatja a szokásos menetrendet, ha a légitársaság vagy reptéri dolgozók sztrájkba lépnek, kitör egy izlandi vulkán, vagy csak törölnek egy járatot. Ebben az esetben ott áll 190 utas a 180 fős gép előtt.

Ilyenkor két lehetőség van, szóba jöhet, hogy a légitársaság közli a tényt, majd licitet hirdet: vállalja-e valaki, hogy átrakják egy másik gépre adott összegért cserébe. Így végül aki utazni akar, az utazik, akinek mindegy, az meg kap egy kis jóvátételt. Másik lehetőség, hogy a boarding során egyszer csak elfogy a hely, a hátramaradt utasoktól pedig sűrűn elnézést kérnek, ők már nem repülhetnek. A légitársaság bármikor megtagadhatja az utastól beszállást a gépre, és ezt nem is kell indokolnia. Az is igaz, hogy ez elég sokba is kerül, hiszen ezért a társaságnak keményen fizetnie kell.

Az azonban gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy egy helyét már elfoglalt utast indok nélkül le lehessen szállítani a gépről. A fedélzetről csak nagyon nyomós okkal távolítható el utas: ha csontrészeg, ha drog hatása alatt áll, épp szülni kezd vagy veszélyezteti a többi utas biztonságát. A túlfoglalás nem tartozik ebbe a körbe.


Előny a fapadosoknál

A Budapestről indulókat kevéssé érinti a túlfoglalás kockázata, mivel az utasok fele fapados járattal utazik, márpedig a túlfoglalást kizárólag a hagyományos légitársaságok alkalmazzák, hiszen nekik vissza kell fizetni a jegy árát, ha az utas mégsem repül el, vagyis az így megüresedett szék számukra mindenképp veszteség. A fapados járatokon egészen más a helyzet: itt az utas, ha megvásárolja a jegyet, akkor azt a pénzt már szinte kizárt, hogy visszafizesse a cég, ha a gép felszáll. Egészen speciális esetekben – az utazás előtt kap agyvérzést az utas, közeli hozzátartozója hirtelen meghal – szóba jöhet efféle, de normál ügymenetben kizárt. Így azonban a fapadosok nem futnak kockázatot azokkal az utasokkal, akik mégsem szállnak fel. Természetesen a légitársaságok itt is megtagadhatják a fedélzetre lépést, illetve atomrészeg turista fapados járatra sem szállhat fel – persze a fedélzeten már annyit ihat, amennyit akar.

A louisville-i esetről több szakértő is azt mondta: semmilyen körülmények között nem lett volna szabad leszállíttatni az utast – a testi kényszerítésről nem is beszélve. Hiába akart a személyzet négy alkalmazott számára helyet biztosítani, tudomásul kellett volna venniük: elszúrták.

A négy hely közül három meg is lett volna, mert három utas végül 800-800 dollárért cserébe lemondott a repülésről. A negyedik utas azonban nem akart másnap délutánig várni – orvosként várták a páciensei, vagyis nem lett volna számára opció a 18 órával későbbi érkezés.



Fapadosnál nem kell túlfoglalástól tartani

Forrás: MTI/Kallos Bea

Amikor többszöri figyelmeztetésre sem kelt fel üléséből, hívták a biztonságiakat.

Az utas az ügyvédjét akarta hívni, amikor kirángatták a székből és levonszolták a gépről.

A United Airlines szóvivője próbálta menteni a menthetőt, de valószínűleg sokat nem enyhített a bocsánatkérés az utas felháborodásán. A légiforgalmi hatóság hétfőn közölte, hogy a biztonsági emberek nem az előírásoknak megfelelően jártak el, ezért vizsgálatot indítottak ellenük, és ennek idejére felmentették őket a munkavégzés alól. Eközben Kínában rasszistának kiáltották ki a céget, mert a leszállított utas kínai volt.

A cég most megpróbálja ugyan kiengesztelni a sértett utast, ám sokkal valószínűbb, hogy a sajnálkozásnál fontosabb a vállalatnak a pereskedés elkerülése. Ha bíróság elé kerülne az ügy, alighanem jóval többet kellene majd a légitársaságnak fizetnie, mintha eleve fel sem engedik az utast a gépre.

A felszállás megtagadásáért ugyanis - még a terminálban - 1350 dollár bánatpénz járt volna. Így meg ki tudja, mennyit kaphat az utas a jogtalan intézkedés és az inzultus miatt.

A United Airlines persze összességében sokkal nagyobbat bukik, hiszen ez rövid időn belül a második nehezen magyarázható bunkóság, amit a személyzet az utasokkal szemben elkövetett: néhány hete két cicanadrágos kislánytól tagadták meg a felszállást, ami szintén kínos magyarázkodásba torkollott.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...