Somogyvári Rudolf, Skoda Rezső színész Született: 1916. november 30. Budapest, Magyarország Elhunyt: 1976. szeptember 27. Budapest, Magyarország Főbb színházi szerepei: Babel: Alkony - Benya Krik Babel: Mária - Dimsic Bahr: Joséphine - mint fiatal Napoleon Frisch: Andorra - Tanító Goethe: Tasso - Antonio Csurka István: Eredeti helyszín - Böröcker Gorkij: Barbárok - Ciganov Gyurkovics Tibor: Az öreg - Kelemen Gyurkovics Tibor: Nagyvizit - Cziegler Hugo: Ruy Blas - Ruy Blas Jókai Mór - Földes Mihály: A kőszívű ember fiai - Baradlay Jenő Maugham: Színház - Igazgató Mrozek: Nyílt tengeren - Középső hajótörött Mrozek: Károly - Nagypapa Molnár Ferenc: Játék a kastélyban - Almády Móricz: Csibe - Gróf O'Neill: Eljő a jeges - Cecil Lewis Örkény I.: Tóték - Őrnagy Petőfi: Tigris és hiéna - II. Béla Rostand: A sasfiók - címszerep Sartre: Az ördög és a jóisten - Heinrich Schiller: Don Carlos - Don Carlos Shakespeare: II. Richárd - II. Richárd Shakespeare: Hamlet - Hamlet Shakespeare: Antonius és Cleopatra - Agrippa Zilahy Lajos: Szűz és gödölye - Sándorka Tolsztoj - Gyurkovics: Kreutzer szonáta - Pozdvicsev Filmszerepek: Volt egyszer egy színház (1977) TV film - Kubinyi Árpád A zöldköves gyűrű, (1977) TV-film Fekete gyémántok (1976) TV film - Sondersheim báró Kántor (1976) TV Sorozatban Köznapi legenda (1976) TV film szinkronhang Gilgames (1975) TV film Őszi versenyek (1975) TV film - Parkőr Pokol - Inferno (1974) TV film Gulliver a törpék országában (1974) TV film Isteni Színjáték - Pokol (1974) TV film III. Béla (1974) TV film Kérem a következőt! (1974) TV Rajzfilmsorozat - hang A Mézga család különös kalandjai (1974) TV Sorozat - MZ/X hangja Csínom Palkó (1973) És mégis mozog a föld (1973) TV film Lyuk az életrajzon (1973) TV film Gőzfürdő (1973) TV film Szeptember végén (1973) TV film Bob herceg (1972) Számadás kora (1972) TV film Emberrablás magyar módra (1972) - Főmérnök Fuss, hogy utolérjenek! (1972) - Herbert Villa a lídón (1971) - Jerry, amerikai magándetektív Széchenyi meggyilkoltatása (1971) TV film A doveri út (1971) TV film Mérsékelt égöv (1970) Üvegkalitka (1970) TV film Talpig úriasszony (1970) TV film Lujzi (1970) TV film Az utolsó ítélet (1970) TV film Őrjárat az égen 1.- 4. Rész (1969-70) TV filmsorozat - Sziráki (3.-4. Epizódban) Kereszt utak a szerelemben (1969) TV film Mi történt a Bank-gasséban? (1969) TV film Medve (1969) TV rövidfilm Olykor a hegedűk is (1969) TV film Pásztoróra (1969) TV rövidfilm Az írnok kálváriája (1969) TV film Az ember tragédiája (1969) TV film Történelmi magánügyek (1969) Egri csillagok I.-II. (1968) - Hegedűs István Élő Antigoné (1968) TV film Iphigenia Auliszban (1968) TV film Holdudvar (1968) Három találkozás (1968) TV film Wengraf (1968) TV film Irány: Mexikó! (1968) TV film Fiúk a térről (1967) A százegyedik szenátor I.-II.-III. rész (1967) TV film - Andrew Robertson Egy szerelem három éjszakája (1967) Édes és keserű (1966) Viharban (1966) Az igazságtevő (1966) TV film Közbejött apróság (1966) TV film Vidám vasárnap (1966) TV film Sellő a pecsétgyűrűn 1.-2. (1966) TV film Oly korban éltünk 1.-5. Rész (1966-67) TV film Fény a redőny mögött (1965) Szegénylegények (1965) Amerikából jöttem (1965) TV film Vizivárosi nyár 1.-3. Rész (1964) TV film A Sinecor-ügy (1964) TV film Viharban (1964) TV film Négyszemközt (1964) TV film Már nem olyan időket élünk (1964) TV film A kőszívű ember fiai I.-II. rész (1964) Sorompó (1959) rövidfilm Csigalépcső (1957) - Benkő Hannibál tanár úr (1956) - Vidrozsil Csodacsatár (1956) Szakadék (1956) - Jegyző Gázolás (1955) - Legéndi Antal Budapesti tavasz (1955) Különös ismertetőjel (1955) - Szőke Lexi, címszerep Fel a fejjel! (1954) Föltámadott a tenger I.-II. rész (1953) A harag napja (1953) Rákóczi hadnagya (1953) - Osztrák császár Lelki klinika (1941) Pénz áll a házhoz (1939) - Molnár Lajos Két fogoly (1937) Viki (1937) - Kálmán, Hadházy fia A kőszívű ember fiai (1937) - Baradlay Jenő Életrajza: Adatok: 1937 - Országos Színészegyesület Színészképző iskoláján végez 1938 - 1940 - Magyar Színház tagja 1939-1942 - Pécs, Miskolc, Debrecen, Kassa, Szeged 1942 - behívják katonának 1945 - kora tavasszal hadifogságba esik, Kiev körzetében 1945-1949 hadifogság, tábori színházat szervez 1949- szabadon engedik, hazatérhet 1949 - 1960 a Vidám, az Úttörő, és a Petőfi színházak tagja 1960 - 1963 szolnoki Szigligeti Színház tagja 1962 - megházasodik 1963-1969 Thália Színház 1969-1976 Vígszínház művésze 1976 halála Életútja részletesebben A család Édesapja Skoda, később Somogyvári Rudolf (1882-1955), édesanyja Ott Terézia. Édesanyja az, aki támogatja később fia színészi pályáját, szemben édesapjával. "... katona-családból származom. Családomban az egyetlen, aki színészi pályára lép." Mint tisztes budai polgári család gyerekeke végzi iskoláit. Sokat és jól rajzol gyerekkorában, elmélyült, nem igazán csapatjátékban résztvevő gyerekként ismerik, amolyan magának való, szemlélődő, és a kissé gátlásos ifjúsága rányomja bélyegét szinte az egész életére. Gyerekkor Befelé forduló alkat, titkon festőművésznek készül, de talán épp ezért lesz színész, mert erre az időszakra levetheti mindezen magánviselt, szorongásos jegyeket. "Az a három óra a színpadon a legbiztosabb. Lemegy a függöny, és az ember mehet vissza az életbe félni" - mondogatja gyakran másoknak. Gimnáziumi évei során számos sportnak hódol, ami a későbbi "jó megjelenésének" a záloga lesz. "...sokat sportoltam. Eveztem, úsztam, sőt az ökölvívást addig folytattam, amíg egy napon a felismerhetetlenségig összeverve, kék-zöld foltos arccal hazatértemkor édesanyám így fogad: - Kit keres? Nem ismert meg." Kezdetek 1937-ben az Országos Színészegyesület Színészképző iskolájának elvégzése után a Magyar Színházhoz kerül. Az akadémiai évei során felveszi a Somogyvári Rudolf nevet. Első jelentősebb szerepét, Sándorkát, utolsó éves akadémistaként játssza Zilahy Lajos: "A szűz és a gödölye" c. darabjában. A megfelelő főszereplőre hosszas keresgélés után bukkannak rá, és személyének kiválasztásával még maga Zilahy is egyetértett. Pályakezdő színészként olyan partnerekkel játszhat, mint: Makay Margit, Törzs Jenő, Titkos Ilona, Pethes Ferenc, Bilicsi Tivadar. Zilahy kívánságára Miskolcon játsszák az ősbemutatót, ahol Somogyvári egy csapásra népszerűséget szerez, mind a közönség, mind pedig a kollégák között, a budapesti premier alkalmával pedig főváros-szerte ünneplik. Kellemes, elegáns megjelenése, feszes játéka, hamar meghódítja az ifjú női néző-szíveket, ugyanakkor szellemes, tisztelettudó, és végtelenül barátságos modora kapcsán a kollégák is gyorsan és hamar elfogadták az ifjú kezdőt. A Zilahy darab eljátszásának hatására, az akadémia elvégzését követően, egy évadra szerződteti a Magyar Színház, majd azt követően a Belvárosi Színházban játszhat. Néhány évad vidéken "... Vidéken vitéz Bánky Róbert és Kardos Géza színházában játszottam és a legváltozatosabb szerepkört töltöttem be. Érdekesebb vidéki szerepem volt a "Szép az élet", a "Boldoggá teszlek" és a "Makrancos hölgy" sok sikert elért darabokban..." többévnyi vidéki élet egy-egy stációja: Pécs, Miskolc, Debrecen, Kassa, huzamosabb ideig Szeged. 1942-től újra Budapesten, az Andrássy úti Színházban játszik. Közben katonai-szolgálatra vidékre szólítja a sorsa, ahol "... voltam páncélos, légvédelmi tüzér, utász." Emiatt Budapesten nem játszhat, csak miután az alapkiképzésen átesett, kerülhet vissza színpadra, az Andrássy úti Színházba, amelynek már korábban is szerződött tagja, csak katonai szolgálata menti fel a szerepei alól. Itt Vaszary igazgató az "Egy nap a világ" című darabból kilépett Páger Antal szerepét, a neki oly testhezálló, - páncélos főhadnagy - szerepét osztja rá Somogyvárira. Némi elfogódottsággal veszi át a nagy előd jelmezeit, de partnere Muráti Lili hamar feledteti vele a szorongások forrását jelentő megfelelni vágyását. Az Andrássy Színházban 1943 októberében Csortos Gyulával játszik a Hermann Bahr: "Joséphine" darabban, ahol a francia forradalom előtti, fiatal Napóleont alakítja. Csortos neheztel, hogy egy "zöldfülű fajankót" akasztanak a nyakába, egy sajtónyilatkozatában nem emlékezve pontosan a nevére, Somogyvári Nusinak kereszteli. (Somogyi Nusi akkori darabbéli partnere kapcsán) Nusi, ahogy eztán hívja Somogyvárit, nagy tisztelője Csortosnak, és a darab próbáinak a végére, örök barátságot köt a két művész, az öregedő és az ifjú színész. Egymás háta mögött csupa elismerő nyilatkozatot tesz mindkettő egymásra, amikor együtt vannak - és ez egyre gyakoribb - az élet dolgairól, szerepekről, felfogásokról elmélkednek, kávéházak esti teraszain, vagy művészklubok füstös, félhomályos zugaiba bújva, ott vitatják meg a világ nagy kérdéseit. Maga a premier nagy visszhangot vált ki, szakmai körökben és közönségsiker is egyben. Régi partnere, Muráti Lili alakítja Jospehine-t, Delly Ferenc Barrast, Vaszary Piri mint markotányosnő, a cserfes komorna szerepében pedig Turay Idát látni, míg az öregedő Moustache-t Csortos alakítja. A gránátost Makláry János hozza, Talma Bilicsi Tivadar, akitől az ifjú Napoleon, azaz Somogyvári leckéket vesz "császári" viselkedésből. Somogyvári a grafikus Somogyvári a próbák alatt, szabadidejében, a színházi büfékben szüntelenül rajzol. Hol krokit, vagyis gyors, vázlatos alakrajzokat, hol pedig szatirikus, de nem bántó karikatúrákat. Vázolja a jelenet általa elképzelt mozgásait, scenikai ötleteket vet papírra. Számos karikatúrája megelőzi színpadi hírnevét. Apáthi Imre, akit nagyra becsül, azonban úgy véli, hogy a rögzítés, maga a rajz, megakadályozza a továbbgondolkodást és a korrekciót, pedig "a színház az örök újrakezdés művészete". Ettől kezdve nem rajzolt a szerepmondatai mellé sem és kevesebbet is vázol. A hadifogság időszaka Egyre ígéretesebben alakuló pályáját, katonai szolgálata, majd az azt követő, mintegy négyévnyi hadifogsága töri meg, a "napsütötte Szovjetunióban" - ahogy később emlegeti rabságának éveit. 1945 koratavaszán kerül hadifogságba és kezdetben Ufa közelébe - Baskíriába, később Kiev körzetébe szállítják, így lesz a Kiev-i hadifogolytábor "lakója". Ufa közelébe állomásozó hadifogoly-tábor lakójaként, kirendelik a Baskír Nemzeti Színház helyreállításához, sok másik hadifogollyal egyetemben. Elszorult szívvel szemléli a színpadot, és elfogódottsággal érzi meg a jó öreg enyvszagot a kulisszák mögött. Elhatározásra jut és itt Baskíriában, hamarosan un. Tábori Színjátszó Kört alakít, amelynek működését, később már a tábor teljes területén engedélyezik az orosz hatóságok. Ennek vezetője, díszlet és "jelmez"-tervezője. A foglyokból színészeket farag, darabokat tanít be fejből, helyenként rögtönözve az emlékezetéből kieső homályos pontoknál. Közösen operetteket énekelnek, vidám, humoros darabokban lelik örömüket. Rengeteget anekdotázik, főképp kifogyhatatlan a Csortos történetekből. Rövid idő alatt a tábor "Rudi"-ja. A táboron kívül is megszeretik a baskírok és az orosz családok. A "magyart" aki furcsa nyelven, oly szép dalokat énekel, meg hosszan beszél és ezt a többiek oly nagy derültséggel veszik. - ahogy emlékeznek erre a vézna, de kedves fiatalemberre a környékbeliek. "Isten küldte Őt közénk" -mondták rá fogolytársai, hogy a nyomorúság és szenvedés hónapjaiba, éveibe örömöt, vidámságot, nevetést hozzon a lágerlakóknak. A II. világháború utáni újrakezdés évei 1949-ben hazaengedik. Testileg-lelkileg megtörve tér haza, lakását feldúlva, kirabolva találja. Személyes holmiai, könyvei, ruhái, emlékei odavesztek a háború forgatagában. Néhány véletlenül megmaradt tárgy az, ami addigi múltjára tudja emlékeztetni pusztán. Szinte teljesen újra kellett kezdeni az életét, nem csak a szakmai részét, hanem az anyagi javak vonatkozásaiban is. Újra színpadon Először a Vidám, majd az Úttörő, később a Petőfi Színház szerződött tagja az ötvenes években. Játszott Napóleont, Sasfiókot, Don Carlost, a Svejk Lukas főhadnagyát, és ezen kívül rengeteg "sematikus" szerep várta. Aztán egy nap Apáthi Imre csaknem palotaforradalmat robbantott ki, amikor a "A kőszívű ember fiai"-ban rá osztotta a szolid, gátlásos Jenő szerepét. Somogyvári pedig csöndesen örült: hosszú évek után végre önmagához igazán közel álló szerepet kapott. "Sokat köszönhetek a zseniális Apáthi Imrének.... Ő látta meg bennem a szemüvege mögé bújó kisembert. Jó szeme volt..."- írja egy levelében. Az ötvenes évek A háború előtt forgatott kevés számú filmjei mellé egyre több filmszerep várja. Magánéletében is változás áll be, megnősül, feleségül veszi Parragh Évát és Péter nevű gyermekének örülhet. Az 1956-os forradalom mélyen érinti. A "budai úri fiúnak" nem kenyere a bakaszagú "elvtársozás", nem tör babérokra sem, amelyhez a párttámogatás elengedhetetlen szükségszerűség akkoriban. Azonban az orosz fogság idején tapasztalt nyomor és elkeseredés látványa riasztotta, amelyet országszerte tapasztalt maga körül. Soha sem érdekli a nagypolitika, ám akkor 1956-ban a forradalom oldalára áll. A szegénység és a nélkülözés enyhülését várja ettől. Elkeseredetten és megrendülten éli meg a forradalom elbukását. Azt követően, annyi más kollégájához hasonlóan száműzik a budapesti színházakból őt is. A budapesti Petőfi Színház érvényes szerződését azonnali hatállyal felbontja, és Szolnokra helyezik. Akkoriban a "színházi büntetőszázad"-nak titulált hely Szolnok volt, akik befogadták a valamilyen "politikai hibát elkövetett" pesti hírességeket, így kerül 1963-ig Szolnokra ő is. Szolnokon 1960-tól a Szolnoki Színház tagja, egészen 1963-ig. Magánélete is megváltozik ezidőszakban, mert megismerkedik második feleségével, Máriával, akivel 1962-ben köt házasságot, s leánygyermekük Krisztina születik e frigyből. E közben a szolnoki színpadon egy igen erős színészi gárda tagjaként, számtalan klasszikus darab főszerepén tudja csiszolni egyre elmélyültebb tudását. Mély barátság fűzi az akkor szintén "száműzetésben" ott élő Mensáros Lászlóhoz. Politikai közjáték Szomorú közjátékként összefüggésbe hozzák felületes politikai újságírói körök, névhasonlósági alapon, egy Somogyvári Gyula nevű irredentának és jobboldalinak kikiáltott történésszel, akinek munkásságát az akkori politika mélyen elítéli, s talán az 1956-os rossz emlékek hatására, a színész ismét hetekre szorongásokkal, félelmekkel telve éli életét. Tart attól, hogy ez a mesterségesen gerjesztett harag beláthatatlan következmények előidézője lesz. Félti gyerekeit, családját, nem utolsósorban karrierjét. "...a népszerű színész közeli rokona az irredenta könyveiről ismert Somogyvári Gyulának" - íródik le abban az ominózus cikkben, felelőtlen összefüggésbe hozva őt, nem számolva azzal a nem teljesen közismert ténnyel, hogy Somogyvári név egy választott művésznév pusztán. Mindenesetre mélyen lesújtotta ez az arcátlan besározás, valahogy védtelennek, és a teljesen kiszolgáltatottnak érezi magát, a rosszindulatot gerjesztőkkel szemben. Ez tovább erősíti benne a szolnoki "száműzetésének" tisztaságát. "A színpadon soha sem ér meglepetés, míg az élet tele van váratlan fordulatokkal" - mondogatja oly sokszor. Ismét Budapesten Kazimír Károly a Thália Színház akkori igazgatója az 1963-ban leszerződteti, és így ismét a fővárosban játszhat. Első fővárosi szerepében mindjárt korszakot meghatározó színészi játékkal rukkol ki Babel: "Alkony" drámájában. Benya Kriket alakítja, a molodvankai csúcsvagányt, bár maga sohasem jár Odesszában, előadása oly hiteles olyan megkapó, hogy az évad egyik legjobb produkciójának tiszteletével beszélnek róla ma is. Eljön Somogyvári ideje is A Magyar Televízió is felfedezi maga számára Somogyvárit és eztán számtalan TV játékban, produkcióban kap lehetőséget. 1969-ig mind színházában, mind pedig a Tv filmek világában rendkívül jó szerepek várják. Valósággal aranykorát éli Somogyvári ez időtájt. 1969-ben a Vígszínházhoz hívják, ahol kimagasló szerepálmait sikerül megvalósítania. Lenyűgözően érett, megfontolt, ugyanakkor ezernyi módon megszólalni tudó zsenije, brillíroz szerepeiben. Akkoriban igen erős színészgárda sorakozott fel az első vonalban úgy mint: Peti Sándor, Dajka Margit, Darvas Iván, Tomanek Nándor, Latinovits Zoltán, Páger Antal, Bilicsi Tivadar, Ruttkai Éva, s közöttük is egy barátságos kollegiális viszonyt fenntartó, szerény de nagy tudású művészként áll ő is. Velük kell osztozni egy-egy szerepen, és hát az adott döntések nem mindig számára a legszerencsésebb megoldást hozzák, amit nehezen tud feldolgozni. Rengeteg eljátszatlan szerepálma osztozik végül is az eljátszott szerepek sorával. Somogyvári a foglalkoztatott művész Munkája mellett nem idegenkedik a sokak által lenézett szinkron-szerepektől sem. Vittorio Gassman magyar hangjáért kétszer is díjat kap a debreceni szinkron-filmszemlén. Amilyen tüneményesen kedves, lelkes társasági lény és bohém a magánéletében, annyira precíz, pontos és felkészült szakmai téren. Ha dolgozni kellett, rengeteg energia van benne. Egy-egy átmulatott éjszaka után is, reggel 10-kor megborotválkozva, elegánsan, frissen jelenik meg a próbán, 100 %-os felkészültséggel. " Drámai és megrázó élmény volt látni őt a Kreutzer szonátában. Egy gyilkosságba torkolló szerelmi, féltékenységi dráma főhőseként jelent meg. A megcsalatásnak, a kifosztottságnak, a férfiúi megalázottságnak olyan poklát kellett végigjárnia, ami kevés szerepben jelenhet meg ilyen erőteljesen. Csodálatos, előadás volt. Esszenciáját adta annak, amiért érdemes ezt a mesterséget gyakorolni. Ezzel a szereppel búcsúzott. Feledhetetlenül. Ekkor már tudatában volt betegségének, mégis fájdalmai közepette hihetetlen szellemi és fizikai önfegyelemről tett tanúbizonyságot. Mindvégig érződött rajta egyfajta zárkózottság. Úgy tűnt, mint akinek titkolni valója volt, ami valószínűleg a múltban gyökeredzett. A történelem mostohán bánt vele, ő pedig tudta, hogy legértékesebb éveit vették el tőle. Minden vidámsága és lelkesedése ellenére sorsa keserű ízt kölcsönzött énjének." - írja róla egy helyütt Hegedűs D. Géza, a pályatárs. Végjáték Betegsége hirtelen teríti le. Egyik pillanatról a másikra kell szembesülnie állapotával. 1976 nyarán egy angliai turistaút során rosszul lesz, rögvest kivizsgálják. A diagnózis értelmében azonnali kórházi kezelésre szorul. Hazautazik, s még augusztusban befekszik egy budai kórházba. A második műtét után nem sokkal, a betegség felfedezését követő két hónappal, szeptember végén már a gyászjelentést kell fogalmazni a családnak Összegzésféle Hatvan év, volt benne világháború, fogság, forradalom, elhagyatottság és siker, felszabadult boldogság, két Jászai-díj, rengeteg taps és estéről estére való siker. Az utókor meg számtalan jó-rossz tv-filmjének szűrőjén keresztül szemlélheti csak mindazt a korrekt színpadi tudást, színészi játékot, emberi nagyságot, amit Somogyvári Rudolf személye képviselt. Kitüntetések: Jászai Mari díj 1956, 1968
