A kortárs televíziózás egyik legnépszerűbb alakja a sorozatgyilkos lett. Néhány szakember sokáig harcolt azért a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, hogy a rendőrség egyáltalán tudomásul vegye a jelenség létezését és kifejlessze a megfelelő módszereket. Ma már a csapból is a sorozatgyilkosok folynak, bőszen „profiloznak" a tévésorozatokban. Ennek köszönhetően sok tévhit is elterjedt a témával kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban a floridai Tampában egy kilométer sugarú körön belül négy embert lőttek le, akiknek nem volt közük a szervezett bűnözéshez: volt köztük zenész, pincérnő, főiskolai hallgató. Mindegyikük egyedül volt, illetve a negyedik gyilkosságnak volt szemtanúja. Egyelőre még gyűjtik az információkat és a nyomokat, hogy összekapcsolhassák a gyilkosságokat. Az észak-karolinai Lumberton városában hét hónap alatt néhány háztömbnyi területen belül három nőt gyilkoltak meg. Azonban még sehol sem találják a tévében olyan gyakran emlegetett „kézjegyet". Persze manapság már a DNS-vizsgálat fejlett technikája segít egymáshoz kapcsolni a gyilkosságokat, de még így is nehezen sikerül felismerni, hogy mikor van szó ugyanarról a tettesről. Jack Levin Forrás: Fox News Jack Levin, a Northeastern Egyetem professzora a Fox News-nak nyilatkozva elmondta, hogy a 325 milliós USA-ban szerinte 25-30 sorozatgyilkos tevékenykedik egy időben. Jellemzően férfiak, olyan szociopaták, akikből hiányzik minden empátia, és a gyilkosság által a siker, a fölény, a hatalom érzését akarják fokozott mértékben átélni. Ezek az emberek a gyilkosságok által érik el, hogy foglalkozzanak velük, hogy híresek legyenek és a sajtóban is szerepeljenek. John Allen Muhammad Forrás: AFP Az alapsémától annyiban eltér a tampai eset, hogy a gyilkos nem ér hozzá áldozataihoz, csak távolról lelövi őket. Pedig a sorozatgyilkosok nagy részének szüksége van rá, hogy hatalmát kiélvezve megkínozza áldozatait, illetve beteljesítse szexuális fantáziáit. Persze akad itt is kivétel, például John A. Muhammad 2002 őszén hetekig tartotta rettegésben Washington lakóit, találomra választotta ki tíz áldozatát és egy személyautó átalakított csomagtartójából lőtt rájuk puskával. Végül azonban John A. Muhammadot is sikerült elfogni. A tampai lövöldöző is a negyedik esetben már elkövette azt a hibát, hogy tanúja volt a gyilkosságnak. A rendőrség és a szövetségi hatóságok nem tagadják, hogy még sajnos messze van az ügy megoldása. Vagy az vezet nyomra, ha a tettes megint hibázik valamiben. Vagy a töménytelen mennyiségű adat átvizsgálása hoz eredményt. Anthony Hopkins mint Hannibal Lecter A bárányok hallgatnakban Forrás: AFP Az utóbbi évtizedekben az FBI sokat fejlődött ezen a területen. Rendszeresen összevetik a megoldatlan gyilkosságokat az egész Egyesült Államok területéről, hátha összefüggésekre bukkannak. Terjedelmes adatbázis áll rendelkezésükre a már elfogott sorozatgyilkosok viselkedéselemzésének köszönhetően. Ez a munka a nyolcvanas években kezdődött. A bárányok hallgatnak című filmben is azért küldik Clarice Starlingot Hannibal Lecterhez, hogy interjút készítsen vele az adatbázis számára. Hannibal Lecter figurája egyébként több létező sorozatgyilkosból lett összegyúrva, csak éppen egyik sem volt olyan intelligens, és nem ismerte olyan mélyen William Blake irodalmi és képzőművészeti munkásságát. A valóságban a sorozatgyilkosok beteg, egyre inkább széteső személyiségű emberek, akik nem tudják kijátszani a módszeresen dolgozó hatóságokat. Let's block ads! (Why?) Forrás...
