Hírek Itthon Századvég: Ha az ellenzék közös jelölteket állít, az bukás lesz

Komoly szavazatvesztéssel számolhatnak az ellenzéki pártok, ha közös jelölt mögé állnak be a 2018-as parlamenti választásokon – írta a Századvég Alapítvány a legfrissebb felmérése alapján. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy az az ellenzéki erő járhat a legjobban, aki saját jelöltet állít, mert vonzóvá válik a nagy tömegben lemorzsolódó ellenzéki szavazók számára. A Fidesz-KDNP közben tovább erősödött.


Ahogy négy éve, az ellenzéki pártok ma is az összefogás lehetséges módozatait próbálgatják. Napirenden van többek között az úgynevezett koordinált egyéni jelöltállítás és visszaléptetés stratégiája, amelyet az ellenzéki erők egy jó ideje tesztelnek is az időközi választásokon. A Századvég Alapítvány ennek kapcsán megjegyezte, hogy a pártok szavazóinak ellenérzései - a jelentős ideológiai, politikai távolságok miatt - egy ilyen típusú ellenzéki összefogással szemben érthetőek, és az időközi választások eddigi eredményei sem támasztják alá az elképzelés a hatékonyságát. A kérdés ezzel együtt is az, hogy összességében jobban járnának-e az ellenzéki pártok a koordinált indulással, és ha igen, kinek érné meg a közös indulás, és kinek kevésbé.



Vert sereg 2014-ből

Forrás: MTI/Kovács Attila

A Századvég a biztos szavazó pártválasztók körében modellezett két lehetséges választási forgatókönyvet. Azt vizsgálta, hogy az egyes ellenzéki pártok tábora miként viszonyulna ahhoz, ha a teljes ellenzék egy egyéni jelöltet támogatna.

Mi lenne, ha


Az első forgatókönyv szerint az egyéni körzetben az ellenzék egy MSZP–DK-s politikust támogatna, aki javára visszalépne a Jobbik és az LMP jelöltje is.

A kutatás eredményei alapján ebben az esetben (az MSZP-n és a DK-n kívül) minden ellenzéki pártnak komoly lemorzsolódással kellene számolnia. A legrosszabbul a Jobbik járna.

• A Jobbik táborának háromnegyede nem szavazna egy ilyen jelöltre, sőt, közel negyede inkább a Fidesz–KDNP jelöltjére voksolna.
• Az LMP a szavazatainak felét veszítené el ahhoz képest, mint ha külön jelöltet indítana.
• Még a korábbi baloldali összefogás tagja, az Együtt esetében is jelentős, egyharmados lemorzsolódással lehet számolni.

Még nagyobb veszteségekkel számolhatnak a pártok, ha a teljes összefogás egy jobbikos jelöltet támogatna.

• Ebben az esetben az MSZP-s szavazók 81 százaléka,
• a DK-s szavazók 72 százaléka,
• az Együtt táborának pedig 62 százaléka inkább nem szavazna, bizonytalanná válna, vagy a Fidesz-KDNP-s jelöltet támogatná.
• Az LMP a szavazatainak kétharmadát veszítené el ebben az esetben.
• Furcsa adat, de a Jobbik még abban az esetben is számolhat (10 százaléknyi) lemorzsolódással, ha az ő jelöltje javára lép vissza a teljes ellenzék.

A kutatási eredményekből a Századvég szerint az következik, hogy a pártok egymás közti megegyezésénél nehezebb feladat a szavazókat meggyőzni a közös jelölt támogatásáról. Kiemelték, hogy a baloldal és jobboldal között áthatolhatatlan politikai ellentét van a választók fejében, így pedig

az a párt nyerhet a legtöbbet, amely külön indul, mivel így számíthat a közös jelöltről leszakadó ellenzéki szimpatizánsok szavazataira.

Mindeközben a valóság


A Századvég kutatásból az is kiderült, hogy a Fidesz–KDNP tovább tudott erősödni a biztos szavazó pártválasztók körében a szeptember végén végzett felmérésekhez képest. A kormánypártok támogatottsága a teljes népességen belül 34 százalék, az MSZP-re és a Jobbikra 9–9 százalék, az LMP-re 6 százalék voksolna jelenleg. A DK 5 százalékon áll, az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártokra pedig a válaszadók 6 százaléka szavazna. A bizonytalanok aránya jelenleg is 30 százalék.

A kormányzó pártok a biztos szavazó pártválasztók körében 1 százalékot tudtak erősödni az elmúlt hetekben, jelenleg 50 százalékon állnak.

Az MSZP-re és a Jobbikra 16–16 százalék, az LMP-re 7 százalék, a DK-ra 5 százalék adná a voksát ebben a közegben. Az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártoké 5 százalék.


Hogy jött ki a matek?

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2017. október 8–15. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATImódszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...