A Google ellen már jó ideje folytat vizsgálatokat Brüsszel, korábban azzal kapcsolatban kutakodott a Bizottság, hogy a cég internetes keresője megsérti-e a szabad versenyhez való jogot. Nagyjából épp egy éve ebből a procedúrából pattant ki egy másodlagos vizsgálat, amely az Android operációs rendszerrel kapcsolatban próbálja bebizonyítani, hogy visszaél piaci helyzetével és hátrányos helyzetbe hoz más versenyzőket. Margarethe Vestager versenyügyi biztos mai bejelentése szerint a Google több pontban is megsértheti a piaci versenyt az Android operációs rendszerrel. Egyrészt maga az Android egy Linux alapú, tehát nyílt forráskódú alapra épül, ám a Google mégsem teszi lehetővé a mobilgyártóknak azt, hogy hasonló alapokra építve saját Android verziókkal adjanak el készülékeket (ezért van az, hogy sokaknál az Android aktuális verzióira “húznak rá” saját felületeket, hogy valamelyest egyénivé változtathassák a mobiljaikat). Másrészt az Androiddal együtt járó Google alkalmazásokat állítólag csak olyan feltételekkel lehet másoknak igénybe venni, hogy a gyártóknak kötelezően a Google Chrome böngésző mobil változatát és a Google keresőt kell alapértelmezettnek beállítaniuk. Ezen felül arra is mutatnak jelek, hogy a vállalat bizonyos ösztönző pénzügyi konstrukciókat ajánlott fel a mobilgyártóknak annak fejében, hogy a tőlük érkező mobil eszközökre csak a Google keresőt telepítik. Az uniós biztos szerint a Google megszegi az uniós trösztellenes szabályozásokat, és meggátolja a felhasználókat abban, hogy szélesebb körben válogassanak mobilalkalmazások és mobilos megoldások közül. A Google szóvivője viszont azonnal kijelentette, hogy az Android épp ahhoz járult hozzá, hogy mivel nyílt forráskódú alapokra és mindenki számára elérhető fejlesztésekre épül, egy könnyen fenntartható ökoszisztéma kialakulásához járult hozzá. Kent Walker szerint a Google sosem tiltotta mások számára, hogy saját alkalmazásait feltöltsék az Android rendszerű telefonokra. Gyenge lábakon Tény egyébként, hogy elég meredek indokokkal támad az Európai Bizottság, hiszen ha a fenti pontokat nem lehet hitelt érdemlően bebizonyítaniuk, akkor csak annyit tudnak felmutatni, hogy “sokan használják az Androidot, ezért kevesebb jut másoknak”. De ebben az esetben már könnyen védekezhet azzal a Google, hogy ők sosem mondták, hogy nem lehet iPhone-t, vagy akár Windows-t futtató mobilt venni, ráadásul utóbbin az alapértelmezett kereső a Bing, a böngésző pedig szintén Microsoft fejlesztés. Az a kitétel, miszerint a Google csak saját alkalmazásboltját, a Google Play-t engedi feltenni az androidos mobilokra, szintén sántít: a rendszerben ott az opció, amelyet bekattintva más forrásból is települhetnek appok, akár manuálisan, akár valamilyen más boltból, mint amilyen az Amazoné. Arról nincs hír, mikor lesz döntés az ügyben és milyen vizsgálatok előzik meg azt. A jogrend szerint viszont az már látható, hogy ha büntetésre kerül a sor, az a vállalat összbevételének maximum tíz százaléka lehet. Mivel itt a Google ernyőcége, az Alphabet áll a célpontban, a Politico tavalyi becslései szerint a kiszabott tarifa maximum 73,6 milliárd dollár, azaz közel húszezermilliárd forint lehet. Az azért nem kevés, sőt, de a meccs még egyáltalán incs lefutva, hasonló trösztellenes csatározások a microsoftnál egy évtizeden túl is eltartottak például a Microsoft esetében, amely ráadásul különféle igazításokkal, a rendszerét érintő átalakításokkal megúszta az ügyet.
