Hát én nem nyerítek, de ismertem egy nőt, aki igen. Hát az kibírhatatlan volt. A kínos helyzetekről, meg most az jut eszembe, mikor egy galambássz fickó állt mellettem, és éppen beszélgetett valakivel. Azt kérdezték tőle, hogy megérkeztek e a galambjai. XD Ő azt válaszolta, hogy kettőt még vár haza. XD A történetben az a tragikus, hogy az egyiket a temetőbe láttam felkoncolva, a másikat mag a macskám szájából próbáltam kirángatni még egy nappal ez előtt. hahahahahahahaha Szóval én, és a mellettem állok tudták, hogy azok bizony nem térnek haza, és kicsit viccesnek találták, ami ugye ragályos XD
Nekem sem szokásom a nevetésen kívül egyéb hangokat is kiadni. Egyik ismerősöm viszont röfögni szokott, s ettől még jobban röhög.
Hogy kibírom -e? Tiniként nehezebben ment, azóta komolyodtam eleget ahhoz hogy kibírjam a kínos helyzeteket. Tudok jót nevetni a dolgon pár perc elteltével is De komolyra fogva a kérdést az attól is függ kivel is történik a kínos szitu. Akit szeretek azt nem szoktam, vagyis nehezebben megy... kinevetni.
Nekem nincsenek ilyen gyújtásbeállítási problémáim,de hallottam már mindegyiket nem nevetem ki őket,hanem velük nevetek...így nem haragszanak meg.
Előfordult hogy röfögtem,mert nem kaptam levegőt,de általában ha nagyon nevetek akkor fulladozni szoktam.