A Georgia Tech fejlesztése hatalmas lendületet adhat az egymással állandó kapcsolatban álló okos eszközök elterjedésének. Az emberi bőrt a világ egyik legkifinomultabb érzékelő-rendszerévé fejlesztette az evolúció, érzékeny idegvégződéseink folyamatosan monitorozzák a körülöttünk lévő világot. Bőrünk érzékeli a hőmérséklet változását, a nyomást, a fájdalmat és a gyengéd cirógatást; a tapintás útján jóval több információhoz jutunk, mint gondolnánk. Nem véletlen, hogy különleges tulajdonságai a mérnököket is megihlették. Egy, az IEEE Nanotechnology Magazine nevű lapjában megjelent tanulmány készítői például olyan olcsó és környezetbarát, ipari nyomtatóval gyártható „okosbőr" kifejlesztésén dolgoznak, amely idővel akár a ma használt szenzorokat is kiválthatja. A technológia alapja egy speciális, szén nanocsöveket tartalmazó oldat, amelyek remek elektromos vezetőképességgel és kémiai érzékenységgel rendelkeznek. „Nagy felületüknek köszönhetően ezek a szén nanoanyagok kivételesen alkalmasak a kémiai anyagok felszívására – írták tanulmányukban a Manos M. Tentzeris, a Georgia Tech villamosmérnöki karának professzora vezette kutatócsoport tagjai. – Ezután megváltoznak a tulajdonságaik: éppen ez teszi lehetővé, hogy kémiai szenzorként használhassuk őket." Tentzeris és csapata szerint ezekből a nanorészecskékből valamilyen hordozóanyag (pl.: kutyaközönséges papír) hatalmas, akár több négyzetkilométeres lapok is nyomtathatók. Elméletüket alátámasztandó egy prototípust is elkészítettek, amely fotópapírra nyomtatott grafén-oxidból áll, amelyet aztán ezüst nanorészecskéket tartalmazó festékkel nyomtak meg. Végül egy RFID-chipet csatlakoztattak az okosbőrhöz. A Tenzeris csapata által kifejlesztett prototípust az teszi igazán érdekessé, hogy hagyományos WiFi-kapcsolaton keresztül egy speciális vezeték nélküli azonosító és érzékelő platformhoz (WISP) is csatlakoztatható. Utóbbit ún. „off-the-shelf" (kiskereskedelmi forgalomban nem kapható – a szerk.) technológiaként forgalmazzák, rendkívül kedvező áron, és képes többek között arra, hogy a közvetlen környezetéből nyerje ki a működéséhez szükséges energiát, valamint feldolgozza és egy RFID-chipre továbbítsa a beérkező rádiójeleket. „Kis súlyuk, alacsony előállítási költségük, kimagasló elektromos vezetőképességük és az, hogy könnyen készíthetünk belőlük különféle vegyi anyagokra érzékeny változatokat, ideálissá teszi ezeket a szénalapú nanoanyagokat a hordozható és hordható szenzorok gyártására" – írták a kutatók. Tenezerisék szerint az okosbőr-technológia gyakorlatilag korlátlanul, az élet szinte bármely területén bevethető lehet. A Motherboard szerint a technológia elterjedése komoly lendületet adhat az egymással folyamatos összeköttetésben álló okos berendezések , az ún. „internet of things" elterjedésének is, amely a számítások szerint a következő néhány évben cirka 15 billió (!) dolláros üzletté nőheti ki magát.
