Egyik kedves kiránduló hely Erdélyben : Torockó és környéke Itt van a hely ahol kétszer kel fel a nap A Székelykő (románul Piatra Secuiului vagy Colții Trascăului) egy kopár hegycsúcs Torockótól keletre, a Torockói-hegységrésze. A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. Jellegzetes formája miatt, a faluból nézve itt kétszer kel fel a nap. Miután felkel, hirtelen eltűnik az 1129 m magas Székelykő mögé, és aztán ismét megjelenik. Ezt Jókai Mór az Egy az Isten című regényében is megírta. ................................................................................................................................................................................................................................................... Békás szoros madártávlatból Lentről sokan csodálhatták a sziklafalak szédítő magasságát no de ki látta így? ............................................................................................................................................................................................. A Szent Anna tó a Csomád vulkán kráterében , Csomád hegység , Erdély Egyetlen vulkanikus eredetü tavunk. Madártávlatból - Szent Anna tó - Csom
A Gyergyói-medence a Maros felső folyásánál fekszik Erdélyben, Hargita megyében, a Görgényi-havasok és a Gyergyói- havasok között. Gyergyószentmiklós a megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény- patak hordalékkúpján, a Gyergyói- medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Pricske- tető (1545 m) határolja... <span style="color: rgb(51, 51, 51); font-family: arial, sans-serif; line-height: 17px;">[video=youtube;nmDbSHnE31g]https://www.youtube.com/watch?v=nmDbSHnE31g[/video]
[h=1]Rapsoné vára[/h]Parajdtól mintegy tíz kilométerre, Gyergyószentmiklós irányába a Bucsin átjáróról letérve északkeletre található. A Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai.Számos legenda fűződik hozzá, amelyek Jókai Mórt és Mikszáth Kálmánt is megihlették! Részleges tudományos feltárására csak a múlt század hetvenes éveiben került sor, ekkor a Tartód és Firtos várával együtt a Szent László korabeli határvédelmi gyepűrendszer egyik erődítményének vélték. Rapsonné várát a tatárjárás után, valószínűleg annak hatására, a 13. század második felében kezdték építeni, közösségi menedékvárként. A gyűrű alakú, andezittömbökből épült várfal egy száz méter hosszú és negyven méter széles hegytetőt kerít körbe. A vár közepén lévő, mesterséges -- ásott -- vízgyűjtő medence, amelyben az esővizet fogták fel, nem lévén a hegytetőn kút vagy forrás, szintén a hosszabb időtartamú ottlét biztosítéka volt. A vár 13. század végi építői már feltételezhetően székelyek voltak... <span class="text_exposed_show" style="display: inline; color: rgb(20, 24, 35); font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 19.31999969482422px;">[video=youtube;-CCUld2dB1A]http://www.youtube.com/watch?v=-CCUld2dB1A[/video]
A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó területe 193 ha, A kápolna .
Képek városomból: A városháza és a híres kultúrpalota: A nemzeti színház: A vár: És egy kép az egész városról:
