Tudomány Titokzatos hun épületek a Kaszpi-tenger partján

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2016. november 16..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Pusztai nomád törzsek által épített 1500 éves masszív kőépítmény-komplexum maradványait tárták fel a Kaszpi-tenger keleti partvidékén, Kazahsztánban.

    Hatalmas rommező a Kaszpi-tenger partján


    Hatalmas, mintegy 120 hektáros területen fekvő, ismeretlen eredetű és funkciójú komplex kőépítmény struktúrákat fedeztek fel a kazahsztáni Altynkazgan közelében, a Kaszpi-tenger keleti partvidékén – tudósít az érdekes feltárásról a Live Science tudományos portál. Az igen összetett struktúrát mutató építménymaradványok nagy, mintegy 120 hektáros területen fekszenek.

    [​IMG]

    A rejtélyes kazahsztáni rommező, előtérben egy mívesen vésett kőhasábbal

    Forrás: Jevgenyij Bogdanov/Live Science

    Amikor megkezdődtek az ásatások a területen, többfajta kőépítmény struktúráját sikerült azonosítani"

    – írja Andrej Asztafijev, a Mangistaus Állami Történeti és Kulturális Rezervátum archeológusa, illetve Jevgenyij Bogdanov, az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Régészeti és Néprajzi Intézetének munkatársa, a felfedezésről szóló, és az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia tudományos szaklapban publikált tanulmányukban.

    Hun törzsek szálláshelye volt a környék


    Az eddig feltárt legkisebb kőépítmény 4 X 4, a legnagyobb pedig 34 X 24 méter alapterületű. Ami külön érdekesség, hogy

    néhány hasáb formájú faragott kő kísértetiesen emlékeztet az angliai Stonehenge köveire

    azzal a különbséggel, hogy ezeket domborművű, fegyvereket és különleges élőlényeket figurázó faragványok díszítik.

    [​IMG]

    Állatfigurás faragott kő, és az egyik építmény maradványa a rommezőn

    Forrás: Jevgenyij Bogdanov/Live Science

    A területen megtalált egyik legkülönlegesebb az az ezüstveretes nyeregmaradvány, amelyen vaddisznók, szarvasok és őzek, illetve az oroszlánhoz hasonló ragadozók vésete látható. A feltárt tárgyi leletek stílusából arra lehet következtetni, hogy ezek a Római Birodalom összeomlásának éveiben,

    a Kr. u. 5. században készülhettek.

    Ebben az időszakban a Kaszpi-tenger keleti mellékét hun törzsek lakták.

    [​IMG]

    A hunok Róma ellen vonulása egy 19. századi festményen

    Forrás: Origo

    A nomád sztyeppei hun törzseket ebben az időszakban, Kr. u. 432-ben szervezte törzsszövetségbe Ruga hun fejedelem, akinek Bizáncot és a Nyugat-Római Birodalmat is megszorongató unokaöccse, Attila lett a hunok leghíresebb nagyfejedelme.

    A feltárt kőépítmények a hunok korából származnak.

    A romok a miatt számítanak különlegesnek, mert a sztyeppei nomád törzseket, így a hunokat sem jellemezte a kőépítészet.

    Számos kérdés vár még megválaszolásra


    A rommező felfedezése a véletlennek köszönhető. Még 2010-ben egy helyi lakos, F. Ahmadulin fémkereső detektorral kutatott Altynkazgan közelében, a Kaszpi-tenger partvidékén, amikor egy ezüstnyereg maradványaira, és néhány más tárgyra bukkant.

    [​IMG]

    A gazdagon díszített ezüstveretes nyereg maradványa

    Forrás: Live Science

    A megtalált leleteket átadta Andrej Asztafijev régésznek. Asztafijev Ahmadulin leírása alapján fogott hozzá a területet felmérő kutatásokhoz, és ennek során bukkant rá a titokzatos kőépítményekre. „Sajnos a térséget jellemző társadalmi-gazdasági viszonyok sokáig nem tették lehetővé az átfogó feltárás megkezdését" – írják a kutatók tanulmányukban. Miután elhárultak az akadályok az ásatás elől,

    a régészeket is megdöbbentette a föld alól előkerült kőépítmények hatalmas kiterjedése és változatos struktúrája.

    Egyelőre még nem tisztázott az a kérdés, hogy milyen célt szolgálhattak az építmények.

    [​IMG]

    Még sok titkot rejt a környék

    Forrás: Jevgenyij Bogdanov/Live Science

    Az sem világos miért és hogyan került a romok közé a fejedelmi előkelőségre utaló ezüstnyereg. A kutatók azt feltételezik, hogy rituális vagy temetkezési célból helyezhették el a díszes nyerget az egykori építménybe.

    Ez utóbbi feltevést látszik alátámasztani a nyereg felelésének helyén, nagyobb mélységből kiásott emberi csontváz is. A felvetődő izgalmas kérdések tudományos igényű megválaszolásához további feltárások szükségesek. A kutatók 2017-ben folytatják az ásatásokat Altynkazgan határában.

    KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...