A 2024-es olimpián biztosan lesz magyar lovas, de talán már a 2020-as, tokiói játékokon is lehet erre esély Budai Gyula szerint, aki a magyar szövetség decemberben megalakult, az olimpiai felkészülést koordináló bizottságának elnöke. "Azért volt szükség a testület létrehozására, mert lassan 25 éve, a barcelonai játékokon volt legutóbb magyar lovas olimpián, azóta ugyan Dallos Gyula díjlovagló kétszer is kvótát szerzett, de mindkét alkalommal problémák adódtak lovával, Aktionnal, így végül nem tudott rajthoz állni" - nyilatkozott a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, aki elmondta, további négy szaktekintély kapott helyet a bizottságban: Jármy Miklós, a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesületének elnöke; Juhász Tibor, a Magyar Lovassport Szövetség díjugrató szakbizottságának tagja; Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és Stróbl Dorottya, a Magyar Lovassport Szövetség főtitkára. Hozzátette, az üléseken részt vesz a három olimpiai szakág - a díjugratás, a díjlovaglás és a lovastusa (military) - elnöke is. Budai Gyula elmondta, a kvalifikációs rendszer tavaly novemberi átalakítása magyar szempontból kedvező volt, ugyanis a csapatokat az eddigi négy helyett három fő alkotja majd, így több egyéni induló juthat kvótához. Kifejtette, hogy a térségből Ukrajna versenyzői kiemelkedtek, rendre ők szerezték meg az indulási jogot, de mostantól a régió többi nemzetének is reális esélye lesz kvótához jutni, mivel több indulási jog áll majd rendelkezésre. "A nyugat-európai országok sokkal előrébb járnak nálunk. Ezért mindhárom szakágban külföldi szakembert keresünk, aki nemcsak a felnőtt válogatottal foglalkozna, hanem az ifjúságival is, hiszen annak tagjai 2024-ben már potenciális indulók lehetnek. A díjugratók már megtették javaslatukat, a másik két szakágtól még várjuk ugyanezt" - fogalmazott Budai Gyula, aki úgy vélte, Tokióban elsősorban a díjugratóknak lehet reális esélyük a kvótaszerzésre. A külföldi szakemberek foglalkoztatása mellett rendkívül lényegesnek nevezte a létesítményfejlesztési programot, illetve ötkarikás kvalifikációs versenyek rendezését. Előbbi esetében megjegyezte, idén befejeződik a Nemzeti Lovarda felújítása, a Szilvásváradi Állami Ménesbirtok megújításának második üteme, a Kiskunhalasi Lovarda most kapott 400 millió forintos állami forrást, míg Bábolnán fedeles lovarda épül fel. Budai Gyula kifejtette, az Üllőre tervezett Olimpiai Lovas Központ valamilyen formában akkor is megvalósul a Kemény Ferenc Program keretében, ha nem Budapest nyeri el a 2024-es olimpia rendezési jogát. "A 2018 januárjában kezdődő olimpiai kvalifikációs időszakban mindhárom szakágban szeretnénk háromcsillagos versenyeket rendezni, hogy ezzel is segítsük a magyar versenyzőket a pontgyűjtésben" - jelentette ki Budai Gyula, aki elmondta, idén július 25. és 31. között a három szakág póni Európa-bajnokságának Kaposvár ad otthont, amelyen 180 induló várható. A lovassportok egyik legnagyobb kihívása maga a versenyképes lóállomány kialakítása, ugyanis Budai Gyula szerint minden szakágban van egy-egy olimpiai versenyzésre alkalmas lovas - díjugratásban több is -, ugyanakkor ők is csak akkor tudnak kvótához jutni, ha megfelelő ló áll a rendelkezésükre. Kiemelte, ennek megoldása is a bizottság feladatai közé tartozik, de szerinte a létesítményfejlesztés egyik áldásos hatása lehet, hogy magánszponzorokat könnyebb lesz bevonni a sportágba, ami megoldást jelenthet. Let's block ads! (Why?) Forrás...
